|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Ünnepi szentmise, harangszentelés és körmenet a Szent István
Bazilikánál (1. rész)
|
1990. augusztus 20., hétfő - Az augusztus 20-i budapesti
egyházi ünnepségek közül kiemelkedett a Szent István Bazilikában
tartott ünnepi istentisztelet, valamint az ezt követő Szent Jobb
körmenet. A Bazilika előtti téren délután 5 órakor több tízezer
ember jelenléttében Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált ünnepi szentmisét.
Köszöntötte a helyszínen megjelenőket, a szentmisét televízión
keresztül néző híveket, a papságot valamint a jelenlévő állami
vezetőket: Göncz Árpád köztársasági elnököt, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés elnökét és Antall Józsefet, a kormány elnökét, valamint
Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nunciust.
Beszédében a magyar katolikus egyházfő egyebek között méltatta azt az összefogást, amelynek nyomán a német nép ajándékaként - a Neue Bildpost katolikus hetilap szerkesztősége kezdeményezésére és olvasói anyagi hozzájárulásával - hétfőn a Bazilika tornyában elhelyezhették a Szent István harangot. A harangnak szimbolikus jelentősége is van - mondotta -, elődjét 1944-ben a német hadsereg háborús célokra elvitte, a most felszentelt a jóvátételt, a megbékélést jelképezi.
Az egyházfő a továbbiakban a katolikus egyház küldetéséről szólt. Kifejtette: ez a küldetés ma is ugyanaz, mint ami a történelem folyamán volt, és amit Szent István kora óta betöltött, vagyis a lelkek javainak szolgálata, az örök emberi értékek megszilárdítása. Az egyház ezt a szolgálatot annak ellenére vállalja, hogy az elmúlt négy és fél évtized alatt szervezetében meggyengült. Az egyház legjobban az evangélium hirdetésével, a hitoktatásban, az ifjúság nevelésében, a karitatív munkában, a társadalmi életben való jelenlétével tölti be ezt a küldetést. Ám ahhoz, hogy ezt megtehesse, újjá kell szervezni egyházi intézményeit.
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vesztesége volt a szerzetesi intézmények működésének betiltása. Igaz, hogy egy éve eltörölték a szerzetesi rend működését addig tiltó törvényt, mégsem sikerült jelentős eredményt elérni. Néhány kivételtől eltekintve ugyanis nincsenek szerzetesházak, ahol az újjászervezés elkezdődhetne. A szerzetes közösségek számára fontos volna, hogy az elvesztett kolostorokbam minél előbb otthonnra találjanak e rend képviselői. (folyt.köv.)
1990. augusztus 20., hétfő 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|