|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákia - évforduló - (1.)
|
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. augusztus 20. hétfő (MTI-tud) -
Csehszlovákia-szerte megemlékeznek kedden arról, hogy huszonkét
évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-ének hajnalán a Szovjetunió és
négy további varsói szerződésbeli tagország csapatai bevonultak az
országba, és ezzel eltiporták az akkor szocializmusnak nevezett
társadalmi berendezkedésen belül az egyetlen hitelesen és őszintén
demokratikus próbálkozást, az ,,emberarcú szocializmus,, kísérletét.
Prágában a Vencel tér lesz a megemlékezés központi helye, oda várják délután Václav Havel köztársasági elnököt. Az államfő - vasárnapi rádióbeszédében - egyebek közt arról szólt, hogy most már kizárólag Csehszlovákia lakosságán múlik, milyen köztársaságot alkot magának.
A föderáció mibenléte és jövője éles viták tárgya lett az utóbbi időben a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban. A Polgári Fórum, amely a tavaly novemberi forradalom vezető mozgalma volt, és amely jelenleg az ország legerősebb politikai tényezője, a hét végén felhívást tett közzé az évforduló alkalmából, és ebben utalt a jelenlegi gondokra. A felhívás megszövegezői, visszatekintve az elmúlt évtizedek történelmi eseményeire és csomópontjaira - 1968. augusztusára, a Charta,77 megszületésére, az 1989. novemberi forradalomra -, arra a következtetésre jutottak, hogy az elvesztett szabadságot csak a csehek és a szlovákok közös fellépésével lehetett visszaszerezni. ,,Ha ezt a szabadságot meg is akarjuk őrízni, akkor közösen kell szembeszállnunk a szakadárokkal...,, - olvasható a Polgóri Fórum felhívásában. Nem kétséges, hogy a ,,szakadárok,, alatt a szlovák szélsőséges nacionalisták értendők.
Alexander Dubcek, a szövetségi gyűlés jelenlegi elnöke, az 1968-as prágai tavasz vezéralakja hétfőn a csehszlovák rádió épületénél leleplezte azt az emléktáblát, amelyen a huszonkét évvel ezelőtt elhangzott híres mondat, a prágai rádiósok által megfogalmazott nemzeti ellenállás jelszava olvasható: ,,Veletek vagyunk, legyetek velünk ,,.
Az ünnepségen mondott beszédében Alexander Dubcek sem mulasztotta el, hogy hallassa hangját Csehszlovákia legalapvetőbb időszerű kérdésében. A parlamenti elnök, aki szlovák politikus, határozottan elítélte a szlovák szeparatizmust, és kijelentette: ,,Az egységesülő Eurápában a csehek és a szlovákok jövőjét a két önálló és egyenjogú nemzet közös szövetségi államában látjuk,,. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő 20:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|