|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Huszein javaslata - elutasítás, reagálások - 3
|
Az iraki parlament időközben úgy döntött, hogy az argentin és az indonéz állampolgárok elhagyhatják Irakot - jelentette hétfőn az INA. A hírügynökség idézte a parlament szóvivőjét, aki az argentinok és az indonézek elengedését azzal magyarázta, hogy ,,Argentína nem volt hajlandó csapatokat meneszteni az öbölbe, Indonézia pedig nem küldött fegyvereseket Szaúd-Arábiába,,.
Az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint vasárnap megérkezett Tehheránba az az ötezer iráni állampolgár, aki korábban Kuvaitban dolgozott. Az iraki-jordániai határt vasárnap több mint tizenkétezer külföldi, zömükben egyiptomi állampolgár lépte át. Hétfőn újabb 122 szovjet állampolgár is Jordániába érkezett Irakból.
Vasárnap megkezdődött a kínai állampolgárok evakuálása is. A kínaiak első - kilencvenhét fős csoportja - gépkocsival utazott Bagdadból Ammanba. A tajvani külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, egy pekingi vállalat segítséget nyújtott 143 tajvani állampolgárnak, hogy elhagyhassák Kuvaitot. (A szóvivő szerint egy olyan ,,egyéni akcióról,, volt szó, amelyet a Kuvaitban dolgozó tajvaniak saját személyes kapcsolataikat kihasználva kezdeményeztek.)
Szöulban hétfőn azt közölték, hogy a Kuvaitban és Irakban dolgozó 1 317 dél-koreai állampolgárnak már több mint a felét evakuálták Jordániába.
Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának nevében vasárnap felszólította Bagdadot, hogy engedje távozni az Irakban és Kuvaitban lévő külföldieket. (Belgrád jelenleg az el nem kötelezettek soros elnöke.) A követelést a jugoszláv külügyminiszter adta át Belgrádban az iraki nagykövetnek.
Budomir Loncsar jugoszláv külügyminiszter vasárnap Belgrádban az elüldözött kuvaiti kormány külügyminiszterével is tárgyalt. A találkozón egyetértettek abban, hogy szükség van mindazoknak az államoknak az összefogására, amelyek a legnagyobb anyagi veszteségeket szenvedték el az öbölbeli válság miatt.
A bolgár televíziónak adott nyilatkozatában Zselju Zselev államfő bejelentette, hogy országa kéri a Biztonsági Tanácsot, vitassa meg azokat a gazdasági problémákat, amelyekkel Bulgáriának kell szembe néznie azt követően, hogy csatlakozott az Irak elleni büntető intézkedésekhez. Ilyen kéréssel eddig csak Jordánia fordult a BT-hez. (folyt)
1990. augusztus 20., hétfő 12:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|