 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
 |
Huszein javaslata - elutasítás, reagálások - (2)
|
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa garantálja az egész térség
biztonságát és stabilitását a korábbi iraki javaslat fő pontjainak
megfelelően . (Irak korábban azt követelte, hogy csapatainak
Kuvaitból való hazavezénylése fejében Izrael vonuljon ki a megszállt
arab területekről, Szíria pedig rendelje vissza fegyvereseit
Libanonból.) Irak szerint ez a javaslat lehetőséget ad a teljes és
elfogadható közel-keleti béke megteremtésére.
- Ha a fenti feltételek teljesülnek, akkor a külföldiek szabadon
távozhatnak Irakból.
- Ha a fenti feltételeket valamilyen elfogadható ok miatt nem
lehet teljesíteni, Irak megelégszik azzal, hogy az Egyesült Államok
elnöke írásban nyílt és egyértelmű kötelezettséget vállal az
amerikai csapatok és a szövetséges haderők kivonására. Az nem vehet
majd hosszabb időt igénybe, mint amennyi alatt az egységeket
odaszállították. Az amerikai elnök emellett tegyen ígéretet arra,
hogy nem használ katonai erőt Irak ellen, és jelentse ki, hogy
tiszteletben tartja a nemzetközi jogot. Vessen véget az Irakkal
szembeni gazdasági blokádnak, viselkedjen Irakkal szemben a
kölcsönös tisztelet szellemében, és annak alapján, hogy mindkét fél
tartózkodik a másik érdekeinek megsértésétől.
- Ha ezt elfogadják, akkor Irak lehetővé teszi, hogy azok a
külföldiek, akik távozni akarnak, kiutazhassanak az országból.
Szaddám Huszein nyilatkozatának elhangzása után az INA iraki
hírügynökség közölte, hogy Bagdad jószándéka jeleként egy
osztrákokból, svédekből, svájciakból, finnekből és portugálokból
álló csoportot elenged az országból.
Ausztria, Finnország és Svédország üdvözölte az iraki döntést. A
finn külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy valamennyi
külföldit el kell engedni. A svéd külügyminiszter is leszögezte,
hogy a svéd állampolgárok elengedése nyomán Stockholm nem változtat
korábbi döntésén, és továbbra is támogatja a kereskedelmi embargót.
Helmut Kohl nyugatnémet kancellár üzenetet küldött az Irakban
lévő nyugatnémet állampolgároknak. Biztosította őket arról, hogy
Bonn mindent megtesz biztonságuk megóvása és távozásuk elérése
érdekében. Joe Clark kanadai miniszterelnök vasárnap hivatalába
rendelte az iraki nnagykövetet, akivel ismertette országának azt a
követelését, hogy Bagdad engedje el a kanadai és a többi külföldi
állampolgárt. A holland külügyminiszter vasárnap a televíziónak
adott nyilatkozatában terrorizmusnak nevezte azt, hogy Irak nem
engedi távozni a külföldieket.(folyt)
1990. augusztus 20., hétfő 12:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|