|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. augusztus 20. (BBC, kora reggeli híradás)
George Bush amerikai elnök visszatért a Fehér Házba, hogy tanácskozzék nemzetbiztonsági tanácsadóival arról, milyen diplomáciai és katonai lehetőségek állnak az Egyesült Államok rendelkezésére a perzsa-öböli válságban. Az elnököt tájékoztatták továbbá a nemzetközi erőfeszítésekről Irak gazdasági elszigetelésére az ENSZ-szankciók érvényre juttatása révén. A tanácskozáson szó volt a többezer amerikai és angol és egyéb külföldi állampolgár súlyos helyzetéről is, akiket Irakban, illetve Kuvaitban tartanak. A BBC washingtoni tudósítója rámutat: Bush elnök azt is megkívánja tudni, hogy a katonai erők összevonása a Perzsa-öbölben elérte-e már azt a fokot, hogy az Egyesült Államok kész háború indítására, amennyiben ezt a megoldást választanák.
Amint Bush elnök útban volt Washingtonba a Fehér Ház szóvivője elvetette Szddam Husszein elnök által megszabott feltételeket az Irakban, illetve iraki megszállás alatt álló Kuvaitban lévő többezer külföldi állampolgár szabad távozásának. A szóvivő rámutatott, az iraki elnök javaslatai semmi utalást sem tartalmaznak az ENSZ és az Arab Liga felhívására, hogy Irak vonuljon ki Kuvaitból, tehát az amerikai célkitűzések szempontjából nem jöhetnek számításba. Az iraki elnök kijelentette ugyanis, hogy a külföldiek szabadon távozhatnak, mihelyt az amerikaiaktól határzott biztosítékot kap a csapatok kivonásáról arab földről és az Irak ellen elrendelt szankciók beszüntetéséről.
Az Egyesült Arab Emirátusok bejelentették, beengednek külföldi katonai erőket területükre. Az emirátusok külügyminisztériumának szóvivője a döntést úgy jellemezte, részét képezi az arab és nemzetközi erőfeszítéseknek a térség védelme érdekében. A BBC tudósítója Abu Dabiban rámutat, az emirátusok stratégiai helyzete a Perzsa-öböl bejáratánál lehetővé teszi azt, hogy megkönnyítsék hajók és repülőgépek helyzetét, amelyek részt vesznek Irak blokádjában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja további megbeszéléseket tartott a válságról. A tanácskozások ma tovább folynak. A BBC ENSZ tudósítója rámutat: Szaddam Husszein elnök eljárása, hogy stratégiai célra kívánja felhasználni az ártatlan polgárokat egyre szorosabb egyetértést eredményez az öt ország között és határozottan előtérbe kerül az, hogy a válság megoldására valamifajta közös katonai együttmüködést kellene szervezni. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Több mint tizenhétezer arab és ázsiai Kuvaitból Irakon át átlépte a határt Jordániába. A BBC tudósítója elment a határátlépő helyre és közölte: ezeknek legalább fele egyiptomi a többiek szíriaiak, libanoniak, jemeiniek, jordániaiak, szudániak és pakisztániak. Tudósítónk megállapítja: úgy tünik, hogy a jordániaiak nehezen tudnak megbírkózni a sok ember beáramlása által okozott nehézségekkel.
India külügyminisztere közölte: megegyezés jött létre Bagdaddal az Irakban és Kuvaitban tartózkodó indiai állampolgárok távozásáról Jordánián át.
A szovjet hírügynökség, a Taszsz jelentette: Kuvaitból Jordániába ékezett egy újabb szovjet csoport ezúttal több mint 120-an. Katonai szakértőkről és családtagjaikról van szó.
Irak bejelentette, engedélyt ad bizonyos osztrák, svéd, svajci, finn és portugál állampolgárok távozására, minthogy ezek az országok nem küldtek sem katonákat, sem fegyvereket a perzsa-öböli térségbe. Az iraki hirszolgálati iroda rámutatott továbbá: ezeknek az országoknak többi ott lévő állampolgárait illető helyzet attól függ, hogy az egyes kormányok milyen magatartást tanusítanak az Iraknak szánt élelmiszer és orvosságok blokádjára vonatkozóan.
Már néhány órája semmi hír azoknak a külföldieknek a helyzetéről Kuvaitban, akiket tegnap utasítottak, hogy szállodákban gyűljenek össze. A legutóbbi nyugati kommentár: Kohl nyugatnémet kancellár bejelentette, kormánya minden tőle telhetőt megtesz, hogy az Irakban illetve Kuvaitban lévő állampolgárai számára biztosítsa a hazatérést.
A CBS amerikai televízióhálózat bagdadi tudósítást tesz közzé, amely szerint 35 amerikai az Egyesült Államok diplomáciai kirendeltségén keresett menedéket Bagdadban. Az amerikai külügyminisztérium Washingtonban közölte, nincs abban a helyzetben, hogy ehhez megjegyzést tudjon fűzni.
A keletnémet kormányon belül immár hetek óta észlelhető feszültség után monst a kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt kivált a koalícióból. A szociáldemokraták rámutatnak, immár nem képesek együttműködni Lothar de Maiziere kereszténydemokrata miniszterelnökkel azt követően, hogy a múlt héten menesztett két szociáldemokrata minisztert. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
A szociáldemokraták kiválásának eredményeképp de Maiziere elvesztette kétharmados többségét a parlamentben, amely szükséges ahhoz, hogy a két Németország egyesüléséhez, szükséges bizonyos törvénykezéseket jóváhagyja a parlament így például a német egyesülésre vonatkozó szerződést.
A szovjet honvédelmi minisztérium hivatalos lapjában, a Vörös Csillagban írt cikkben Dimitrij Jazov marsall szovjet honvédelmi miniszter megállapítja: a lakosság ellenséges beállítottsága aláássa a szovjet fegyveres erők fegyelmi helyzetét. Ennek következtében egyre több a katonaszökevény. A szovjet honvédelmi miniszter pansszkodik a testi és erkölcsi inzultusok miatt tisztek ellen, és szervezett kisérletekről a katonák behívásának akadályozására. Jazov marsall külön említést tesz Örményországról és Grúziáról, ahol a legrosszabb a helyzet. +++
1990. augusztus 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|