|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli sajtószemle 2
|
London, 1990. augusztus 19. (BBC, kora reggeli híradás)
Az angol lapok címoldalainak nagy részét a perzsa-öbölbeli válsággal foglalkozó cikkek foglalják el. A cikkek fő témája Irak bejelentése miszerint az országban tartózkodó külföldieknek is osztozniuk kell a gazdasági blokád okozta nehézségek elszenvedésében. A lapok kiemelik az iraki figyelmeztetést , hogy a helyzet milyen hatással lesz a gyermekekre. A .... Sunday elitéli a Szaddam Husszein elnök részéről történt úgymond durva kitöréseket, melyek, mint a lap írja: olyan időszakban történtek, amikor a feszültség egyébként is egyre fokozódik a térségben, miután Irak bejelentette, az országban tartózkodó minden külföldit túszként kezelnek.
A legtöbb brit lap szerint Husszein elnök ezen lépésével megnövekedett a háború kitörésének veszélye. A Sunday Times vezércikkében azt mondja: ha már elvitathatatlan, hogy háborút kell vívni Szaddam Husszeinnel, akkor jobb ha minél előbb elkezdik, most már nem elég felszabadítani Kuvaitot az iraki megszállás alól - mondja a lap, az iraki elnök hatalmát is meg kell dönteni. A lap azt is hozzáteszi, hogy a hidegháború megszünte utáni időszakban nincs szüksége a világnak az iraki elnökhöz hasonló zsarnokokra és ha egy mód van rá le kell számolni velük. A Sunday Telegraph szerint az amerikaiaknak támadniuk kell amíg a harci szellem kedvező, a helyzet eléggé megérett, semmit sem veszíthetnek ha minél előbb katonai erő bevetésével kényszerítik ki a megoldást.
Az Independent on Sunday szerint az iraki elnök szóhasználata és magatartása napról-napra súlyosbítja a helyzetet. A lapban megjelent vezércikk írója attól tart, ha bevetik a haditengerészet egységeit lehet, hogy a nyugati túszok körében is veszteségek lesznek vagy pedig sebesülések, ami meglehetősen súlyos kilátásokat jelent, de nem ok arra, hogy a Nyugat megváltoztassa álláspontját.
A Sunday Times tudósítója az Egyesült Államok honvédelmi minisztériumából jelenti, hogy ilyen hatalmas méretű amerikai katonai beavatkozásra a koreai háború óta nem volt példa.
A Telegraph egyik cikkében egy menekült asszony elmondja, hogy a Kuvaitban tartózkodó irakiak körében zavaros állapotok uralkodnak. +++
mf
- . -
1990. augusztus 19., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|