Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. augusztus 19. (BBC, kora reggeli híradás) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú nyilatkozatban követelte, hogy Irak azonnal tegye lehetővé az országban lévő külföldiek távozását és semmi bántódásuk ne essék. - Amerikai hadihajók leadták az első lövéseket a Perzsa-öbölben, hogy iraki tankhajókat megakadályozzanak a szankciók megszegésében. - Irak külügyminisztere kijelentette: országa csak atomtámadás esetén fog bevetni vegyi fegyvereket. - Szaud-Arábia közölte, hajlandó több olajat kitermelni, hogy pótolhassák az irak és kuvait elleni embargó okozta veszteségeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatot fogadott el, amelyben követeli, hogy Irak azonnal tegye lehetővé az országban lévő külföldi állampolgárok távozását és semmilyen módon ne veszélyeztesse egészségüket, valamint személyi biztonságukat. A nyilatkozat elitéli, hogy Kuvait anektálásakor lezárták a külföldi követségeket és követeli, hogy a külföldi állampolgárok érintkezhessenek a konzulátusok tisztségviselőivel. A kuvaiti invázió óta ez a negyedik eset, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elitéli Irakot ami a BBC ENSZ-tudósítója szerint világosan jelzi Szaddam Husszein elnök számára a nemzetközi közösség nem fogja tűrni a továbbiakban, hogy Irak figyelmen kívül hagyja a nemzetközi normákat. Pérez de Cuellár ENSZ főtitkár korábban bejelentette: hétfőn két magas beosztású ENSZ tisztségviselőt küldenek Bagdadba, hogy megpróbálják rendezni a külföldiek sorsát. Amerikai hadihajók figyelmeztető lövések leadásával próbáltak megállítani két iraki tankhajót. Az Egyesült Államok részéről ez volt az első közvetlen beavatkozás a perzsa-öbölbeli válság kezdete óta. Az egyik eset az Ománi-öbölben, a másik a Perzsa-öbölben történt. Amerikai tisztek szerint a két hajó nem válaszolt a lövésekre, de kénytelen volt útirányát megváltoztatni. Az amerikai hadihajók mindkét tankhajót továbbra is állandó megfigyelés alatt tartják. Az iraki olajtermelési ügyekkel megbízott miniszter szerint a két iraki tartályhajó nem volt hajlandó az amerikaiakat fedélzetére engedni és mindkét hajó elé és mögé is lövéseket adtak le. A miniszter azt is hozzátette: az Egyesült Államoknak felelnie kell az eset következményeiért. (folyt. 1990. augusztus 19., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A perzsa-öbölbeli események következtében az arab világban és Iránban élénk diplomáciai tevékenység indult meg. Az iráni nemzetbiztonsági tanács ülést tartott a válság megvitatására és az iráni rádió közlése szerint megfelelő döntéseket hoztak. Részleteket azonban nem közöltek. Kuvait koronahercege Algériába és Tuniszba látogatott. Líbia külügyminisztere üzenetet visz Algériába és Marokkóba. Jasszer Arafat PFSZ vezető is Algériába ment, hogy megvitassa a Palesztín Felszabadítási Szervezet tervét, melyek szerint esetleg lehetőség nyílna Irak visszavonulására Kuvaitból. Moszkvába megérkezett több mint 200 szovjet állampolgár a Kuvaitból kiengedett oroszok első csoportja. A szovjet kormány közlése szerit további csoportok megérkezését várják az elkövetkezendő napokban. Jelentések szerint az Irakban rekedet egyiptomiak tömegei gyűltek össze a jordániai határ mentén. A többtízezer idndiai és pakisztáni állampolgár sorsa feletti aggodalom közepette India külügyminisztere ma megbeszéléseket kezd Bagdadban és Pakisztán külügyminisztere is hamarosan a perzsa-öbölbeli térségbe érkezik. Tarik Aziz iraki külügyminiszter kijelentette: Irak nem fog bevetni vegyifegyvereket az Egyesült Államok ellen csak abban az esetben, ha az amerikaiak támadnak először és atomfegyvereket használnak. Ezt a kijelentést Tarik Aziz egy amerikai televíziós állomásnak adott interjújában tette azt követően, hogy egy bagdadi lap ismételten azt írta: Irak bármilyen támadásra tömegpusztító fegyverekkel fog válaszolni. Ugyanakkor szaud-arábiai illetékesek jelentése szerint tankos hadosztályokkal megerősítve több mint 170 ezer iraki katona ásta be magát Kuvaitban. A jelentés szerint az említett iraki egységek védelmi állásokat foglaltak el a szau-arábiai határtól mintegy 40-70 kilométernyire, de gyors támadásba képesek átmenni, ha szükséges. Szaud-Arábia közölte: kész egyoldalú lépéseket tenni olajtermelésének növelésére, hogy segítsen az Irak és Kuvait elleni embargó okozta nehézségek enyhítésében. Szaud-Arábia olajtermelési ügyekkel foglalkozó minisztere szerint országa kész az olajtermelés fokozására, ha az OPEC országok nem vennék figyelembe a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó felhívást. (folyt.) 1990. augusztus 19., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A miniszter említést tett arról, milyen pánikot okozott az olajpiacokon, hogy az OPEC által kitűzött olajárakat messze meghaladták és naponta legalább négymillió hordónyi olajhiány jelentkezik. Jugoszlávia elnöke tegnap este rádiónyilatkozatot tett közzé a Horvátországban a szerb kisebbség kultúrális autonómiára vonatkozó követeléseivel kapcsolatban ma megtartó nem hivatalos népszavazásra vonatkozóan. A nyilatkozatban az elnök kijelentette: minden alkotmányos és jogi eszközt fel fognak használni, hogy elkerüljék a vérontást és a polgárháborút. Mint a jugoszláv elnök mondotta: az emberek számára lehetővé kell tenni a politikai véleménynyilvánítást. A Horvát Köztársaság elnöksége szerint fegyveres lázadást tört ki és követelik, hogy a központi kormány cselekedjék. Egy Horvátországban tartózkodó BBC-tudósító szerint, Nis városában a szerbek barrikádokat emeltek és eltorlaszolták az utakat. Tudósítónk szerint a szerbek azt állítják: az erősen nacionalista Horvát Demokratikus Unió elsöprő választási győzelme óta veszélyeztetve vannak jogaik gyakorlásában. A kormány azonban úgy tekint az aggitációra, hogy ez újabb lépés Slobodan Milosevics szerb elnök részéről Szerbia határainak kiterjesztésére. +++ 1990. augusztus 19., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »