|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Emlékünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál (1. rész)
|
1990. június 17., vasárnap - Nagy Imre mártírhalálának 32.
évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget
rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával
megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő,
az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket,
köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy
megyei és kaposvári képviselőit.
Beszédében utalt rá, hogy Nagy Imre valós és követendő öröksége az a szellemiség, amelynek jegyében Magyarországon és Kelet-Közép-Európa országaiban az egész világ figyelmétől kísért politikai fordulat az utóbbi egy év alatt végbement. A Nyugat szimpátiáját és segítőkészségét csak úgy tudjuk megőrizni - szögezte le Király Béla -, ha a rendszerváltás és demokratizálódás folyamatában továbbra sem térünk le a Nagy Imre által kijelölt útról. Kritikával illette azokat a politikai erőket, amelyek manapság az 1946-1990 közötti jogfolytonosságból kihagyják 1956-ot és történelmünkből ki akarják rekeszteni a forradom hőseit, köztük Nagy Imrét is.
Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy Imre igazságkereső és igazságosztó szerepét méltatta bevezetőjében. Egy szenvedésekkel, igazságtalansággal, emberi és nemzeti megaláztatásokkal teli világban a munkásmozgalom keskeny ösvényén indult el, de rá kellett döbbenie, hogy ezt az utat a diktatúra a maga hatalmának kiépítésére használta fel. Nagy biztonsággal ismerte föl azt a történelmi pillanatot, amikor a viszonylagos igazságok helyett a teljes igazság, a valódi demokrácia, az ország önrendelkezése reális lehetőséggé vált. Első 1953-as fellépését még visszaszoríthatták a diktatúra erői, de 1956-ban, amikor a nép az ő személyében találta meg szabadságtörekvéseinek vezető egyéniségét, Nagy Imre minden felelősséget és kockázatot vállalva a nemzet élére állt. Bár a forradalom bukása az ő sorsát végképp megpecsételte, a vereség csak átmenetinek bizonyult - szögezte le Szabad György, majd a jelenlévők tapsától kísérve kijelentette, hogy ma, Nagy Imre és mártírtársai nyomdokán haladva leverhetetlenek vagyunk. (folyt.köv.)
1990. június 17., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|