|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar gazdasági átmenet
|
London, 1989. december 20. (BBC, Késő esti panoráma) - Most van kialakulóban Magyarország gazdasági jövőjének következő évtizede, vagy talán még hosszabb korszaka. És ezért fontos az átalakulás folyamata. Ezekkel az átmeneti kérdésekkel foglalkozik Kornai János professzor könyve: Indulatos röpirat a gazdasági átmentet ügyében. A címből kicseng, hogy erősen átérzett, régen érlődő, egyéni nézetekről van szó. Elolvasása után nyugodtan állíthatom, hogy gondolatok, megfigyelések, értékitéletek valódi kincsestára. Egy negyedórás beszélgetés csak 3-4 nyomtatott oldalnak felel meg, és ezért csak érinteni tudtuk a kérdések nagy részét, amikor ma délután felhívtam Kornai Jánost Bostonban, ahol a Harward Egyetem gazdasági professzora. Könyvében azt írja, hogy Magyarország helyzete nem olyan rossz, mint a hivatalos számok mutatják, és azt kérdeztem tőle először, hogy mi erre a magyarázat? - A fő magyarázat az, hogy a magánszektor és ezen belül leginkább az informális magánszektor - azt amit gyakran második gazdaságnak, vagy árnyékgazdaságnak neveznek - nincs kellőképpen nyilvántartva hivatalos statisztikával. Márpedig ez a magánszektor igen számottevően hozzájárul a magyar nemzeti jövedelemhez, és azok, akik abban résztvesznek, ebből jövedelmet szereznek. És az életszínvonaluk valószínűleg magasabb, mint amit ebből a hivatalos statisztika tükröz. - Csak durva becslésről lehet szó, de milyen százalékát teheti ki a nemzeti jövedelemnek? - Itt a legkülönbözőbb kombinációk vagy becslések terjedtek el közgazdász körökben valahol a 10 százalék és a 30 százalék között.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|