|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Kornai két arca
|
---------------
München, 1990. február 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény István) - A reformszocializmusok tapasztalatairól tett közzé elemzést Kornai János a Valóság januári számában. Reformszocialistának azokat a rendszereket nevezi, amelyek némi liberalizálást hajtottak végre a politika szférájában, bizonyos fokig decentralizálták az állami szektor irányítását, s valamelyest teret engedtek a formális és az informális magánszektornak. Ugyanakkor megtartották az egypártrendszert, az állami szektor domináns szerepét és a gazdasági folyamatok koordinálásában a központosított bürokráciát.
Reformszocializmus van Jugoszláviában az 50-es évek óta, Kínában másfél évtizede, a Szovjetunióban 6-8 éve. Magyarországon is reformszocializmus volt 1968-tól a legutóbbi hónapokig. Most azonban rendszerváltozás, forradalmi jellegű átalakulás megy végbe. Egy nagyon rövid ideig tartó reformszocialista kísérlet után Lengyelországban is rendszerváltozás kezdődött.
Akik olvasták Kornainak tavaly novemberben publikált indulatos röpiratát, emlékeznek arra a megállapítására, hogy a piaci szocializmus megbukott. Magyarországon, Jugoszláviában, Kínában, a Szovjetunióban és Lengyelországban is. A Valóságban most közölt írásban nem találhatók ilyen indulatos kijelentések. A szerző tárgyilagos leírásra és elemzésre törekszik. Azokról a viszonyokról igyekszik számot adni, amelyeket a magyarországi rendszerváltozás a két évtizedes reformkorszaktól örökölt.
A tanulmány második és a tényleges elemzés első pontja szerint a reformszocialista átalakulások mindenütt stratégia nélkül mentek végbe. Készültek reformtervek, írtak ilyeneket párt és kormányhivatalnokok és ellenzéki értelmiségiek is. Ezek megvalósítására azonban nem történt kísérlet. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|