|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
A magyar gazdaság átalakítása
|
----------------------------- München, 1989. november 19. (SZER, Párizsi magyar figyelő) - Kemény István heti rovata következik: Kornai János 33 éve foglalkozik a szocialista gazdaság működésének elemzésével. Munkái - különösen a Hiány című műve - az egész világot bejárták, most azonban nem tudományos művet, hanem programjavaslatot írt a magyar gazdaság átalakítására. Címe: Indulatos röpirat az átmenet ügyében. A Heti Világgazdaság november 11-iki számában közölt interjúban Réti Pál elsőnek azt kérdezte Kornaitól, hogy miért éppen most lép ki az általa választott szerepkörből, miért éppen most áll elő egy átfogó gazdaságpolitikai javaslattal. Kornai válasza úgy szólt, hogy akkor érdemes javaslatot készíteni, ha az ember bízik benne, hogy megfogadják. Eddig nem volt meg ez a bizalom, s most, a leendő, szabadon megválasztandó parlamentnek és az általa választott kormánynak szól a bizalom. Mint az interjúból kiderül, Kornai a gazdaságban két szektort különböztet meg, az egyik az állami, a másik a magánszektor. Az egyik - az állami - rosszul működik, a másik - a magánszektor - jól működik. Valóban, annak, aki hosszú idő után látogat haza, kettős benyomása van. Az egyik szerint minden rosszul megy, a másik szerint mégsem megy minden rosszul. Ez a második benyomás a magánszektornak köszönhető. Sokan figyelmeztetnek az összeomlás veszélyére. Alighanem a magánszektornak tulajdonítható, hogy ez az összeomlás eddig nem következett be. Más különbség is van a két szektor között. Ez abban áll, hogy a magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot követel Kornai. Az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet akarja bevezetni. Idézem: (folyt.)
1989. november 19., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|