Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 20.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Esti műsor:

A horvát népszavazás

"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat. Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás alatt érzi magát. - Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás? A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk? - Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre. Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "

A hét kérdése: melyik oldalra áll Irán?

1990. szeptember 28. péntek (MTI-Panoráma) - Ha az Öböl menti válság eddigi szakaszában lehet nyertesről beszélni, akkor csak egyetlen ország jöhet szóba: Irán. Teheránt Bagdad hozta rendkivül kedvező helyzetbe. Szerepe egyik pillanatról a másikra hihetetlenül felértékelődött, amikor Szaddám Huszein egy váratlan diplomáciai húzással békejobbot nyújtott addigi ősellenségének.


Az iraki vezető Irán megnyerése érdekében azonnal lemondott
mindarról, amiért nyolc évig hihetetlen véres háborút folytatott
szomszédjával. Önmagában már ez is Teherán jelentős győzelmét hozta,
de az igazi nyereséget más jelenti, az, hogy Irán a nemzetközi
közösség kitaszított páriájából fontos potenciális szövetséges lett.

    Ebben a helyzetben egyszerre reálisak lettek azok az iráni
vágyak, hogy Teherán regionális nagyhatalom legyen. Bár az utóbbi
időben mind többször hangzik el, hogy katonai erőszak alkalmazása
nélkül Irakot nem lehet távozásra kényszeríteni Kuvaitból, a
fegyveres összecsapást a legtöbben szeretnék elkerülni. Bagdad ellen
egyetlen eszköz látszik hatékonynak, a teljes embargó, s ennek
megvalósításához Irán elengedhetetlen. Másrészt az a gondolat is
kezd mind konkrétabb formát ölteni, hogy az Öböl térségének
legnagyobb országát be kell majd vonni bármilyen hosszú távú
biztonsági rendszerbe.

    Az arab-iráni biztonsági rend ötletét - nyugati diplomaták
szerint - Moszkva és London egyaránt támogatja. Ezt látszik igazolni
az, hogy Nagy-Britannia félretette minden eddigi fenntartását és
bejelentette, hogy rendezi diplomáciai kapcsolatait Iránnal. Az
iráni vezetés nagyon ügyesen igyekszik megnyerésének árát mind
magasabbra emelni. Többször is elitélte Irakot az agresszió miatt, s
állandóan hangsúlyozza, hogy végrehajtja az ENSZ Irak ellenes
határozatait. Ugyanakkor szabályosan ,,szent háborút,, hirdetett az
Öbölben felsorakozott nemzetközi erő gerincét alkotó amerikaiak
ellen, s nem győz figyelmeztetni arra, hogy a válságot a térség
országainak kell megoldaniuk, külső beavatkozás nélkül.

    Éppen az iráni magatartásnak erre a kettőségére utalt Mihail
Moiszejev tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari fönöke a The
Washington Post című lapnak adott nyilatkozatában, amikor arra a
veszélyre figyelmeztetett, hogy ha most katonai konfliktus robbanna
ki az Öbölben, akkor Irán Irak mellé állna, s ez a világháború
veszélyét idézné fel. Ez a moszkvai jelzés egyértelmű, csakúgy mint
az a másik, hogy a Szovjetunió a napokban korszerű Mig-29-es
vadásszgépeket adott el Teheránnak.++++

Gózon István, MTI-Panoráma



1990. szeptember 28., péntek 13:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD