|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. szeptember 23. (BBC, kora reggeli híradás) Husszein jordiania király közvetlenül az amerikai néphez fordult, hogy támogassa az öböl válság békés rendezésétt. Az Ammanból surgázott műsorban a király válszolt azokra a bírálatokra, melyek szerint túlzottan együtt érzett Irakkal Kuvait bekebelézése után is. Husszein király kifejtette, hogy a háború kitörése rengetek életet követelne és elképzelhetetlen pusztítást okozna. Kijelentette: Jordánai határozottan azon a véleményen van, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni az amerikai és egyéb külföldi erők szaud-arábiai jelenlétének ahol az iszlám két lelgszentebb kegyhelye található.
Szaud-Arábia iraki, jordániai és jemeni diplomatákat utasított ki területéről. A rijadi külügyminisztérium nyilkozata azzal vádolta a diplomatákat, hogy olyan tevékenységet folytattak, mely beavatkozott szaudi biztonsági politikába. A kommuniké szerint a szaudi hatóságok már korában kapcsolatban lépten az érintett három ország kormányával, miután visszavették a diplomaták tevékenységét. A nyilatkozat szerint azonban a nyílt beavatkozás tovább folytatódott és így Rijad a diplomaták hazarendelésre szólította fel ezeket az országokat. A szaudi olajügyi minisztr úgy nyilakozott, hogy az állami olajvállalat pusztán anyagi megfontolsából allította le a Jordániának szánt olajszállítást, mivel Jordánia még mindíg nem fizette ki régről esedékes elmaradását.
Asszad szíriai elnök kijelentette, elfogadhatalan lenne, hogy idegen csapatok maradjanak a Perzsa-öböl térségében miután megoldották a kuvaiti problémát. Asszad ezt egy teheráni banketten mondta, miután tárgyalt az iráni elnökkel. Irán erősen bírálta a nyugati csapatok jelenlétét. Az iráni hírügynökség korábban idézte Rafszandzsani elnök egy nyilatozatát, melyben reményét fejezte ki, hogy a válság megoldása előnyös lesz az öböl menti országoknak.
Teheránból érkkező jelentések szerint Irán korszerű szovjet vadászbombózókat szerzett be. Az iráni televízió tudósítása szerint egy iráni légitámaszpontra megérkeztek az első MIG-29-es harcigépek. A hírben nem említették, hogy hány repülőgépről van szó. Tudósítók rámutatnak, hogy az iráni légierő főként kiöregedő amerikai gyártmónyú gépekkel rendelkezik csak, ugyanis az amerikai fegyverszállításokat a 11 évvel ezelötti iráni forradalom után leállították. (folyt.)
1990. szeptember 23., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|