|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás AIDS-Stop Alapítvány létrehozására
"E gyógymód lehetőséget nyújt több, eddig
leküzdhetetlennek hitt betegség felszámolására, de gyakorlatba
ültetéséhez orvosok, természetgyógyászok, humán- és műszaki
értelmiségiek, magán- és jogi személyek támogatására, szakmai,
erkölcsi és anyagi segítségére lesz szükség. Ezért indítványozzuk az
AIDS-Stop Alapítvány létrehozását.
"
SZER, Magyar híradó:
Sikerül-e a Vatra Romaneasca provokációja?
"A Marian Munteanu által vezetett Diákliga, a Politechnikai
Diákok Szervezete, a Független Demokratikus Csoport és a Magyar
Ifjúsági Szövetség képviselői együtt indulnak a napokban
Marosvásárhelyre tárgyalni, a kedélyeket csillapítani. Meg fognak
próbálni tárgyalni a Vatra Romaneasca szervezetével is: lebeszélni
őket a soviniszta provokáló tüntetések szervezéséről.
Más bíztató híreket is hallottunk Marosvásárhelyről. Pár nappal
ezelőtt a vatrások - úgy tűnik, spontánul - kisebb, de annál
agresszívabb hangú magyarellenes tüntetéssel próbálkoztak
Marosvásárhely utcáin. Az utca emberei nem mutattak semmi
érdeklődést irántuk, senki sem követte őket."
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (1. rész)
|
1989. augusztus 20., vasárnap - Állami és egyházi ünnepségeken, politikai nagygyűléseken a különböző pártok és szervezetek rendezvényein tisztelegtek az államalapító Szent István király emlékének, s köszöntötték az új kenyeret városon és falun vasárnap. Bár a naptárkészítők egy esztendeje még mint az Alkotmány ünnepét jelölték meg augusztus 20-át, mégis ezen a pirosbetűs ünnepnapon nem az 1949-es alaptörvényt ünnepelték, hanem a hazánk jövendőjéhez, a jogállamisághoz kapcsolódó gondolatok álltak a középpontban. A polémikus hangvételű vitafórumok a múltat értékelő, s az útkeresés nehézségeit tükröző beszédek mellett jutott idő, s volt kedv is ahhoz, hogy kulturális rendezvényekkel, szabadidős programokkal színesedjen az ünnep. A korábbi hagyományokat felelevenítő, s minden bizonnyal újakat is teremtő események ezreket vonzottak.
Budapest - Tisztavatás A reggel óta ömlő eső ellenére több ezren gyűltek össze vasárnap a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren, hogy tanúi legyenek az augusztus 20-ai rendezvények egyik ünnepélyes pillanatának, a hivatásos katonai pályára lépő fiatal végzős hallgatók fogadalomtételének. A látványos katonai pompával megrendezett ünnepségen az idén 21. alkalommal tett fogadalmat a haza fegyveres szolgálatára a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán, a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban, illetve más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben végzett mintegy 800 hallgató. Az ünnepi eseményre eljöttek a végzős katonák hozzátartozói, rokonai, jelen voltak az állami és a társadalmi élet kiemelkedő személyiségei, köztük Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke. Részt vettek az eseményen a budapesti katonai attasétestület tagjai, s jelenlétükkel tisztelték meg a fegyveres erők életének jeles ünnepét a sokszínűvé váló magyar belpolitikai élet palettáján újra, illetve újonnan megjelenő politikai pártok, mozgalmak képviselői is. Az óramű pontossággal zajló ünnepség kezdetét fél kilenckor kürtök jelezték. A térre érkező Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta Szabó János mérnök ezredesnek, a rendezvény vezénylő parancsnokának jelentését, majd ellépett a végzős hallgatók díszezredének sorfala előtt. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 12:32
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (2. rész)
|
Dobpergés közepette érkeztek a térre a magyarság ezredéves múltjának emlékét őrző történelmi lobogók, majd felcsendült a Himnusz. A felsorakozott végzős hallgatók a Himnusz hangjai után mondták el a fogadalom tartalmában és formájában egyaránt megújult szövegét. Társai nevében Szilágyi Tibor főhadnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatója mondta el a fogadalmat. Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes köszöntötte a Magyar Néphadsereg és a Határőrség hivatásos szolgálatba lépő ifjú tisztjeit. Szolgálatuk felelősségére figyelmeztetve a honvédelmi miniszter hangoztatta: a társadalom minden felelősen gondolkodó állampolgára joggal igényli az ország mai nehéz helyzetében is a hadseregtől, hogy az egész nemzet érdekében, az Alkotmányban, a törvényekben foglaltak szerint, hűen szolgálják a haza érdekeit. Belső rendjével, szervezettségével, fegyelmével és egységével járuljon hozzá, hogy semmiféle irracionális akció, elvakult külső, vagy belső erő ne zavarhassa meg a nép alkotó munkáját. A hazánkban megindult társadalmi átrendeződés csak akkor lehet sikeres, ha minden erőszaktól mentesen, a politikai párbeszéd és az érdekegyeztetés útján, az egyre szélesebben kibontakozó demokrácia keretei között megy végbe. Az országépítő munka nemzetközi feltételeit elemezve Kárpáti Ferenc megelégedéssel állapította meg: a világ ma kedvezőbb képet mutat, mint sok év óta bármikor. Folyamatossá vált szovjet-amerikai párbeszéd, biztatóan alakul a fegyverkorlátozás és a regionális válságok rendezésének ügye, előrehalad a helsinki folyamat. A magyar kormány egész tevékenységével azon van, hogy ezt a folyamatot elősegítse, hozzájáruljon az európai biztonság és együttműködés elmélyítéséhez. Magyarország erejéhez mérten a jövőben is tevékenyen kiveszi részét a ,,közös európai otthon,, felépítéséből. Ugyanakkor - hangoztatta a miniszter - Magyarország a realitások józan mérlegeléséből indul ki. Látnivaló, hogy miközben gyökeres fordulat megy végbe a leszerelés terén, és mindkét szövetségi rendszer elismerte egy új háború képtelenségét, a megtett gyakorlati lépések még csak kezdetiek, a katonai szembenállás szintjének csökkentésében még nem következett be döntő fordulat. E helyzetben hazánk a Varsói Szerződés tagállamaival együtt a kölcsönös és oszthatatlan biztonság elvéből kiindulva arra törekszik, hogy az elégséges védelemhez szükséges erők egyensúlya a lehető legalacsonyabb szinten jöjjön létre - kizárva a váratlan támadás lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 12:39
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (3. rész)
|
A Szovjetunióval és a többi szövetségessel együtt Magyarország kész minden további erőfeszítésre annak érdekében, hogy rövid időn belül lényegesen csökkenjen a katonai szembenállás, és a katonai tényezők szerepének csökkenésével egyidejűleg a biztonság átfogó politikai, gazdasági, humanitárius garanciái kerüljenek előtérbe. E törekvésekre bizonyság a bejelentett és már megkezdett egyoldalú haderő és fegyverzetcsökkentés. A politikai és gazdasági együttműködés mellett az európai népek közötti bizalom erősítéséhez a szónok elengedhetetlennek tartotta az alapvető emberi jogok messzemenő biztosítását is, ami magában foglalja a nemzetiségi jogok tiszteletben tartását is. Ennek kapcsán a honvédelmi miniszter mélységes aggodalommal szólt arról, hogy ennek felismerése még nem mindenhol történt meg, s a nemzetiségek jogainak durva megsértése emberek ezreit kényszerítette szülőföldjének, otthonának elhagyására. Kárpáti Ferenc végezetül a magyar haderők reformjának főbb vonásait ismertette. Ezek közé tartozik a többi között a méltányosabb behívási rendszer, a túlhaladott szolgálati kötöttségek oldása, az emberi kapcsolatok demokratizálódása, a szolgálati idő további csökkentése. A tárca vezetésének erőfeszítése arra irányult, hogy az újraformálódó honvédelmi politika megvalósítását nemzeti közmegegyezés kísérje - hangoztatta befejezésül Kárpáti Ferenc vezérezredes. A fogadalomtétel ünnepsége a Szózat hangjai után a felsorakozott katonák díszmenetével és a történelmi zászlók elvonulásával ért véget. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 12:47
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (4. rész) - Ópusztaszer - Szűrös Mátyás
|
A Csongrád megyei Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban az államalapító Szent István király tiszteletére rendezett ünnepség szónoka Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke volt. Beszédében szólt arról, hogy augusztus 20-ához főleg az utóbbi négy évtizedben kötöttünk többféle új jelképet. Volt ünnepe az új alkotmánynak, az új forintnak, a munkás-paraszt szövetségnek és találkozóknak. A nép azonban nem tudott igazán azonosulni változó tartalmú és olykor hamisnak tűnő ünnepekkel. Úgy tartja ma is, hogy augusztus 20-a az államalapító Szent István napja. Első királyunk életművének méltatása után az előadó arról szólt, hogy az országgyűlés törvényalkotó munkája során egyre mélyebben igyekszik feltárni és tisztázni legújabbkori történelmünk ,,fehér foltjait,,. A közeljövőben törvény megalkotásával tisztelgünk a második világháborúban elhunyt valamennyi honfitársunk, az áldozatok emléke előtt, és javasoljuk, hogy állítsunk emlékművet nekik. Ugyanezzel a főhajtással emlékezünk azokra is, akikről négy évtizeden keresztül hallgatnunk kellett: a sok ezer magyar katonára, rájuk, akiket egy esztelen politika használt föl eszközül, s akik a Don-kanyarban és Európa más csataterein jeltelen tömegsírokban nyugszanak. Együttérzéssel gondolunk azokra is, akik sebesülten, testileg-lelkileg roncsoltan, vagy a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra. Múltunk szépítés nélküli vállalása reményt is ad. Nemcsak azok emlékét kell felidéznünk, akiket az értelmetlen világégés sújtott, hanem azokról is szólnunk kell, akik életben maradtak ugyan, de a háború következményeit sokáig szenvedték. Ide sorolom a második világháború végén vagy utána máig is tisztázatlan körülmények között szovjet lágerekbe elhurcolt embereket is. Talán még nem késő azoknak az erkölcsi, anyagi kártalanítása, akiknek az 50-es években az életét, családját megroppantották a törvénytelenségek, a kitelepítések, a munkatáborok és a bányák. Köztünk maradnak azok is, akik az 1956-os véres társadalmi kataklizma áldozataivá váltak, s azok is, akiket az utána következő években ártatlanul kivégeztek. De ne feledkezzünk meg azokról sem, akik káderlapjukon és mindennapi életükben évtizedekig hurcolták magukkal a rájuk ütött szégyenbélyeget. A megpróbáltatások ütötte, máig nem gyógyuló mély sebeket máig sem orvosoltuk, sem emberi szóval, sem civilizált tettekkel. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (5. rész) - Ópusztaszer - Szűrös Mátyás
|
A nemzetnek pedig nagy szüksége van arra, hogy biztosítékot kapjon: soha nem térnek vissza a rossz emlékű idők. Múltunk tisztázása - az érték őrzésével és gazdagításával - jelenünk politikai és lelki görcseit is oldja. Éppen ezért, a nemzeti megbékélés szellemében, az országgyűlés már a legközelebbi, szeptemberi ülésén indítványozhatná, hogy az új alkotmány október 23-át nyilvánítsa nemzeti emléknappá. Az ország, a nemzet érdekeinek felül kell emelkedniük a szűk pártoskodás keretein és az egyéni sérelmeken is. Olyan világot akarunk itt, ahol a népek maguk rendelkezhetnek sorsukról, önállóan választhatják meg fejlődésük útját, és a jövőben nem dübörögnek fel - az ,,internacionalista segítség,, ürügyén - az idegen tankok. Azon vagyunk, hogy az Európa megosztottságát jelképező vasfüggönyt, a jelképes és valóságos falakat, a népeket elválasztó határzárakat minél előbb lebontsuk, hogy a béke és biztonság érdekében és jegyében a különböző nyelvű, nemzetiségű emberek egymásra találjanak. A mi népünk, a magyarság, mint az oldott kéve szétszóródott a világban. Voltak, akik önként távoztak, másoknak viszont megkérdezésük nélkül szabtak új határt. Vannak olyan országok - mint Románia -, ahol megmaradásukat, puszta létüket veszélyeztetik. Az e tájon élők mindigis érzékenyek voltak a szenvedések iránt. Így van ez most is, ha hozzájuk odaátról, Romániából jajkiáltások, halálhírek jutnak el, ha a megszomorított, megalázott emberek fájdalma feljajdul, vagy amikor, mint még nemrégen, megcsonkított emberi hullákat, gyermekeket sodort a Maros vize ... Ezért kötelességünk, hogy fellépjünk a nemzeti és faji megkülönböztetéssel szemben, bárhol is történjék a világban. De még inkább feladatunk, hogy kiálljunk a magyarság ügye mellett, minden lehetséges eszközzel, a nemzetközi szolidarításra is támaszkodva fellépjünk az odaáti önkényuralmi rendszer emberi és nemzetiségi jogokat tipró intézkedései ellen. Szűrös Mátyás a továbbiakban beszélt arról a ránk váró nagy feladatról, amellyel a szabad, demokratikus Magyarországot kell megteremteni. Az országgyűlés szerepéről pedig a következőket mondta: lehet arról vitatkozni, hogy e parlament legitim vagy sem, megfelelő-e az összetétele vagy sem. Egy dolog azonban biztos: ez az országgyűlés történelmi küldetést teljesít azzal, hogy törvényalkotó munkája során lebontja az alkotmányos jogállam kialakítása előtt álló akadályokat és ebben az átmeneti történelmi szakaszban lerakja a jövő parlamenti demokráciájának alapjait. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 14:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (6. rész) - Ópusztaszer - Szűrös Mátyás
|
A jövőben a nép által választott, megfelelő összetételű parlamentre, középerős köztársasági elnöki intézményre, stabil, erős, határozott kormányzatra és korszerű alkotmánybíróságra, független bíróságokra és jól működő helyi önkormányzatokra van szükség. A történelmi példák arra intenek minket, hogy olyan demokratikus intézményeket kell kialakítanunk, amelyekben nem jöhet létre hatalmi monopólium és senki kezében sem összpontosulhat túl nagy és ellenőrizhetetlen hatalom. Addig is azonban, amíg mindez megvalósul, elengedhetetlen, hogy országunk megőrizze politikai, gazdasági stabilitását. Az állam és legfontosabb intézményei körül (beleértve a parlamentet, a kormányt, de a fegyveres erőket is) ne alakuljon ki veszélyeket magában rejtő bizonytalanság - mondotta Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (7. rész)
|
Cegléd - Németh Miklós A várossá nyilvánításának 625. évfordulóját ünneplő Cegléd főterén a délelőtt tartott politikai nagygyűlésen - a kormány és az MSZMP központi ünnepségén - Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP elnökségének tagja mondott beszédet. - Megtiszteltetés számomra, hogy ezen a nyári vasárnapon Önök közt lehetek. Akkor, amikor az idei gazdag búzatermésből már szerte az országban friss kenyeret sütöttek. Köszöntöm Önöket, a televíziónézőket és a rádió hallgatóit az európai magyar államiság, Szent István és az új kenyér ünnepén. Őseink gondos figyelme már évszázadok óta egybefonta az új kenyér ízét és Szent István emlékét. Emlékeztetve bennünket a kenyér életet megtartó ősi erejére és arra az erőre is, amely az államalapítással a magyarság legapróbb sejtjeit, a családokat nagyobb közösségbe vonta egybe és keretet adott az élet és a munka folytonos, szerves megújulásának. Itt Cegléden, a termékeny magyar Alföldön a learatott búzatáblák és büszkén magasodó kukoricások között most mindnyájan, együtt és újból átérezhetjük azt, amit ez a táj évszázadok óta bizonyít: a termőföld otthont ad nekünk, ha szorgosan dolgozunk. Ez az ünnep igazi népi ünnep. Hiszen ezen az ünnepen Szent István és a magyar nép a főszereplők. Az a magyar nép, amely itt a Kárpát-medencében immáron több mint egy évezrede napi szorgos munkájával fenntartója annak a népi közösségnek, amelynek tagjaként és örököseként mi most itt ünneplésre összegyűltünk. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (8. rész)
|
Ez a legfontosabb nemzeti ünnepünk, mert az itt élő nép mindennapi életének meghatározóihoz: a munkához és a hatalomhoz kötődik. Augusztus huszadika a békés, biztonságos életfeltételek megteremtésének ünnepe. Nem a harci győzelmek vagy vereségek évfordulója. A kenyeret szorgos, napi munkával megteremtőket név szerint sohasem örökítették meg a krónikaírók műveikben. Az emlékezet a békés, dolgos, közösséget megtartó mindennapos munkát szürkébb színekkel őrzi meg, mint a csaták, a fényes politikai szónoklatok évfordulóit. Nem értékeli eléggé a békés alkotó munka korszakait. Nagyon jó, hogy lelkesen emlékezünk a forradalmi évfordulókra, a szívünkből beszélő, lánglelkű szónokokra. De most essék szó azokról is, akik a közösség számára mindig biztosítják a téglát a házhoz, a nyugalmat a termelés, a kenyér megtermeléséhez, a gyarapodáshoz. 1989 nyarán, amikor szinte gyermeki örömmel figyeljük a demokrácia szárbaszökkenését, amikor örülünk a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének, amikor könyv, újságcikk, riportözön idézi a felkelések, forradalmi hangulatok izzását: akkor sem feledkezhetünk meg arról: a magyar nép múltjában, jelnében és jövőjében a közösséget megtartó erő az az ember, aki tisztességgel végzi dolgát, izzadva arat, a gépnél munkadarabot fog, a betegeket gyógyítja, a gyermekeinket tanítja, vagy éppen íróasztalnál ülve dolgozik. Ez örök igazság volt és az is marad. A mai napon az évezredek távlatába tekintünk vissza a hat és negyedszázados múlttal rendelkező város, Cegléd főterén. Itt beszélt egykor Dózsa György és itt szónokolt Kossuth Lajos, ezért a hely szelleme felemelő és arra kötelez, hogy tiszta szándékkal tekintsünk a múltba, azért, hogy tiszta tekintettel nézhessünk a jövőbe is. Az elmúlt évtizedekben - lehet, hogy éppen ezen a téren is - sokszor felzúgott a győzelmi ének, amely a szebb jövő érdekében ,,a múltat végképp eltörölni,, bíztatta az embereket. Hát nem A múltat nem szabad, de nem is lehet eltörölni Aki kivágja a fa gyökerét, az megöli magát a fát is. Múlt nélkül nincs ember, nincs család és nép, és nemzet sincs Nem véletlen, hogy Rákosiék, akik a magyarokkal éppen magyarságukat akarták elfelejtetni, éppen augusztus huszadikát, a legmélyebben gyökerező és ezért leginkább magyar ünnepnapot akarták kisajátítani és elsősorban a sztálinista modellt megtestesítő Alkotmány ünnepévé tenni. S az sem véletlen, hogy ezt a magyar nép lelkében mindig elutasította. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:32
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (9. rész)
|
A magyar nép több ezer éves. Túl van a kamaszkoron, felnőtt és érett nép. Sokan kutatják fennmaradásának titkát. Nem értik, hogy miért nem tűnt el nyomtalanul keletről nyugat felé haladtában a sztyeppei nomád népek országútján? A válasz egyszerű: azért nem tűnt el, mert okosan tudott harcolni, mert mindig meg tudta választani a helyzethez, az erőviszonyokhoz és a célokhoz illeszkedő harcmodort. Tudott a saját útján járni. Évezrede erős az az akarata, hogy Magyarországot, mint szabad és független országot, saját törvényei és szokásai szerint kormányozzák. Ezért maradtunk meg magyarnak a Kárpát-medencében ott, ahol tizenhárom nép szívódott fel nyomtalanul előttünk. Számomra a nép vágya belső parancs. Érzem, hogy szabad és független országba csak békés úton, nyugodtan, higgadtan, kitartó építőmunkával érhetünk. Erről nem feledkezhet meg sem a hatalmon lévő párt, sem az ellenzék Az ország, a nemzet érdeke minden pártérdeknél magasztosabb. Most mindnyájan érezzük a szabadság, a függetlenség szelét. Ez megcsapta a nemzetet. De vigyázzunk Ne részegedjünk meg tőle, mert a kijózanodás nagyon fájdalmas lehet. A mai napon egy magyar politikai és morális lángelmére, Szent Istvánra emlékezünk. Ő az, aki állócsillagként ragyog a magyar történelem horizontján. Sajnos túl sok üstökös és hullócsillag között. Ő az, akinek történelmi alakja kikezdhetetlenül áll a magasban. Csak felnézni tudunk rá. Szent István, a magyar nép halhatatlanja, most is jelen van minden magyar érzésvilágában, szokásaiban. Mi magyarok, éljünk akár itt a Kárpát-medencében, vagy bárhol szerte a világon, mindnyájan Szent István magyarjai vagyunk, akárhonnan érkeztünk is ide, mert nélküle itt már nem lenne magyarság. Ki volt ő tulajdonképpen? Ájtatoskodó, szenteskedő, imádkozó hívő? Vagy keménykezű, központosító uralkodó, aki véres politikai harcokban számolt le ellenfeleivel, ha kellett saját rokonaival is? A Nyugat védőbástyájának megalapozója a keleti, szláv világgal szemben? Vagy éppen ellenkezőleg: a nyugati betolakodók elleni harc hőse? (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:35
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (10. rész)
|
István valóban keménykezű volt belső ellenfeleivel, de azért, hogy ezt a fejlett európai típusú államszervezetet kiépítse. Valóban erősen hívő uralkodó volt, de azért, mert felismerte, hogy a tízparancsolat erkölcsi normái nem mások, mint a tartós emberi együttélés alapszabályai. És István valóban harcolt a külső hatalmak ellen, de nem azért, mintha valamiféle szláv vagy német-ellenesség lett volna benne. Sőt Éppen fiának szólt úgy, hogy gyenge az egynyelvű ország, őt is ösztönözve a külföldi betelepülők megbecsülésére. Államának önállóságát védte csupán, ami neki is, nekünk is természetadta jogunk Ő volt tehát, aki megvetette egy - a maga korában - modern államszervezet alapját, amely biztosította népe létfeltételeit a Kárpát-medencében. Külső és belső nyugalmat teremtett. S éppen a belső nyugalom volt az, amelyik felbátorította Európa nyugati felének telepeseit - szőlőművelőket, gabonatermelőket, építőket és fémmunkásokat -, hogy a természeti kincsekben gazdag, de még vad Magyarországra húzódjanak. És ez most sincs másként. Belső nyugalom nélkül semmi reményünk nincs a külső kapcsolatok bővítésére. Szent István keresztény királyságot alapított. A katolikus egyház segítségével rakta le a magyar társadalom fejlődésének gazdasági, politikai és kulturális alapjait. Az egyház segítségével vezette be a magyar népet az európai népek kultúrközösségébe. A szerzetesek tanították a népet nemcsak írni-olvasni, hanem földet művelni is, gyógyították a betegeket, támogatták a szegényeket. Ők rendezték be az első könyvtárakat, a magyar irodalmat megindították és ők végezték az államigazgatás bonyolultabb feladatait is. Mi a Szent István-i példázat alapján radikálisan szakítottunk azzal a forradalmi demagógiával, amely lebecsüli a közösségek formálásában az egyházak szerepét, amelyik nem látja meg az egyházakban azt a szervezetet, mely a mindennapi megértést, a mások iránti szeretetet, megbecsülést tanítja. A kormány attól a meggyőződéstől vezérelve szervezte át az állam egyházakkal foglalkozó intézményrendszerét, hogy az állampolgári szabadság része a lelkiismereti szabadság is. Mint ahogy hiszek abban is, hogy az egyházak fokozottabb kulturális, hitéleti, szociális-gondozói munkássága emelni fog a magyar társadalom életkörülményein, viselkedéskultúráján. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:38
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (11. rész)
|
Ma reggel úgy hallottam itt Cegléden, hogy Kiszely Mihály esperes úr a tegnapi ünnepségen arról is szólt, hogy hazánkban a legfontosabb teendő a társadalmi megbékélés, az összefogás, mert csak ez garantálhatja a nemzet biztos jövőjét. Ezt én is így látom. A kormánynak és az egyházaknak éppen ezért kell összefogniuk. Én az egyházaknak ezért stratégiai szövetséget kínálok a modellváltására, az új honalapításra. Nem tudom megkerülni, hogy az emelkedett hangulatú történelmi ünnep alkalmából mai történelmi hétköznapjaink néhány aktualitásáról szóljak. A hétvégi események ünnepi poharunkba némi ecetet csurgattak. Igyuk ki így is fenékig, mintha mi sem történt volna? Én inkább a földre löttyintem, mert tiszta vizet szeretnék önteni a pohárba. Kormányom ismeretei szerint a lehető legőszintébben a nép elé tárta, hogy hatalmas kiegyenlítetlen számla van előttünk. Azt is világosan megmondtuk, nem számíthatunk arra, hogy ezt a számlát valaki elegánsan összetépi, mert megsajnál bennünket. Mi nem is sajnálatra tartunk igényt, hanem együttműködésre. Ezzel a kéréssel és ajánlattal fordulunk a külvilághoz. Ott ezt megértik, de nem hagynak kétséget: úgy tudnak együttműködni, ha rendbe tesszük belső dolgainkat, és egyébként álljuk a számlát. Mi ezt vállaltuk és itthon egyetlen ember előtt sem titkoltuk el, hogy ez milyen nagy terheket jelent. Dolgaink rendbe tételéhez hozzákezdtünk. Ezt partnereink méltányolják, törekvéseinknek hitele van, kormányunkat bizalomra méltó partnernek tekintik. Ezt a nem könnyen elérhető feltételt tehát a kormány megteremtette. De vigyázzunk Ez azonnal elveszik, ha a békés átmenet belső feltételeit nem tudjuk megteremteni. Vajon azért nehezebb ez, mert csak rajtunk múlik? S önmagunkkal nehezebben tudunk kiegyezni, mint külső partnereinkkel? Természetes dolognak tartom a véleménykülönbséget és azt is, ha valaki a saját véleményét megváltoztatja. De azt mindig - ahogy ezt egykor az indiai bölcs és népvezér Gandhi mondta - az igazság keresése és a nemzet szolgálata kell hogy vezérelje. Én megértem a szakszervezeteket is, de egyúttal rendkívül veszélyesnek tartom magatartásukat. Megértem, hisz évtizedeken keresztül részesei voltak minden párt és kormányzati döntésnek, részesei voltak - vagy akartak lenni - a hatalomnak, s nagyban fékezték a szükséges átalakulást. Fegyverük a szociális demagógia volt és bizonyos mértékben az ma is. Ennek ellenére elvesztették az emberek nagy részének bizalmát és most végre tenni akarnak valamit. Ha tetszik, létükért küzdenek. Nem a szakszervezet létéért, hiszen az vitathatatlan, hanem az elavult, bürokratikus szervezeti struktúra fennmaradásáért. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:40
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (12. rész)
|
A sztrájkokra való felhívással és a sztrájkokkal azonban nem szolgálják a gazdasági gondok megoldását és így nem szolgálják a dolgozók érdekeit. Ezt a dolgozók jórésze is tudja, ami megmutatkozik magatartásukban. Ők nemcsak tiltakoznak, hanem tesznek is a változásért. Teljesen jogosnak és érthetőnek tartom, ha a dolgozók maguk kívánják meghatározni, kik és hogyan képviseljék vagy védjék érdekeiket. És őszintén szólva egyáltalán nem csodálom, hogy a jelenlegi érdekvédelemmel elégedetlenek. Ez persze nem változtat azon, hogy a dolgozók egyébként is elkeseredettek és türelmetlenek. Ez természetes. Hiszen itt most majdnem mindenki szent hevülettel ostorozza az elmúl tévtizedek hibáit, bűneit, úttévesztéseit, történelmi kudarcait. Borzasztó súlyos következményei vannak - mondják. Ha ez igaz, akkor miért követelik, hogy a mai kormány gondtalan viszonyokat teremtsen - most, rögtön, és ma? Vajon kik táplálják az emberekbe, hogy a romeltakarítás emberfeletti feladataival küzdő kormány nem csinál semmit? Lehet, hogy igazából nem is keveslik, hanem inkább sokallják, amit a kormány csinál? Talán, mert jobban érzik magukat a mozdulatlan romok fölött, mint a magyarság tisztára meszelt, élettel teli családi házában, mely Európa kertjében épül? Nem titkolom: én is gyakran elkeseredett és türelmetlen vagyok De kérdezem: én kinél tiltakozzak? Kinél tiltakozzak a II. világháború következményei, a sztalinizmus lélek- és embernyomorító évtizedeinek máig élő hatásai, Európa kettéosztása, a hidegháború, az embargó, az elszigeteltség pusztító hatásai, a forradalom exportjának nyíltan hirdetett szándékára adott kemény ellencsapás miatt? Két - a közelmúltig igenis ellenséges viszonyban lévő - világrendszer harcának hadszinterén éltünk. Ezt a küzdelmet változó eszközökkel vívták - ideológiai, politikai, gazdasági, olykor, ha Európán kívül is, valódi fegyverekkel, de a hadszíntér mindig a mi térfelünkön volt. A felek - remélhetőleg végleg - tudomásul vették, hogy végső győzelmet egyikük sem arathat. Ma már az együttélés és az együttműködés jelszava olvasható mindkét fél zászlaján. Ez jó, és nem is szeretnénk ott soha mást felírva látni De a mi táborunk végtelenül súlyos sebeket kapott a több évtizedes küzdelemben. Meg vagyunk verve az elzárás és elzárkózás minden átkos következményével. Hajdan ígéretes fejlődésnek indult gazdasdágaink teljesítőképessége leromlott, és rettenetesen lemaradt a versenyben. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:43
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (13. rész)
|
Politikai rendszereink a demokrácia hiánya, a diktatorikus központi irányítás következményeként válságba kerültek és megújításáért kiáltanak. S megcsappant sajnos erkölcsi tartásunk is, hisz kiderült: amiért harcba mentek elődeink és viágméretű győzelemre akarták segíteni, az nem volt más, mint a szocializmus mezébe bújtatott sztálinista diktatúra, melyet a boldogítani kívánt népek megszenvedtek és megtagadnak. Tehetünk mi arról, hogy a hadak útján élünk? Tehetünk mi arról, ha világrendszerek küzdelmében megtapostatunk? De arról tehetünk, ha úgy járunk, mint Arany János versében, idézem: A szőlősgazda is, az egyszeri, Magánkívül s őrjöngve kacagott fel, Látván, hogy szőlejét a jég veri, Dorongot ő is hirtelen kapott fel, Paskolni kezdé, hullván könnyei: ,,No hát, no ,, így kiált, ,,én uram isten Csak rajta hadd lám: mire megyünk ketten ,, Ne kérjünk tehát számon egymáson és önmagunkon olyan dolgokat, melyek rajtunk, magyarokon nem kérhetők számon. Ne kérjünk számon a ma szerepet vállalni kész nemzedéktől olyan tetteket, melyeket nem ő követett el. Ne kérjük számon a reformkommunistáktól annak a modellnek a hibáit, melynek gyökeres megváltoztatásán éppen ők dolgoznak. De kérjük könyörtelenül számon a felelősséget mindenkitől, aki a nép nevében beszélve tör a hatalomra, vagy akarja azt megőrizni: valóban a nép szolgálata vezérli-e Mert, akit valóban az vezet, az nem akarhatja megosztani a nemzetet, felosztani bűnösökre és bűntelenekre, felelősökre és mit sem tudó szenvedőkre. Annak meg kell fogalmaznia a sorskérdéseket és azokra kell megoldást keresnie mindazokkal együtt, akik készek és képesek erre. Én ebben látom a nemzetért felelős magatartás lényegét. Ezért örömmel üdvözlöm azt a felhívást, melyet a Magyar Nemzetben nemrég nyolc értelmiségi tett közzé. Hiszem, hogy a halkszavú tisztességgel megfogalmazott kérdéseket a politikai csetepaté egyre erősödő hangzavarában is meghallják mindazok, akiknek a válaszokat együtt kell megtalálniuk. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:47
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (14. rész)
|
Szent István műve példát nyújt arra, hogy a haladás szolgálatában könyörtelenül le kell számolni a maradiság táborával. Példát nyújt arra, hogy a magyar nép válságos helyzetéből csak akkor emelkedhetik fel, ha engedmények nélkül kizárja életéből azokat, akik válságba döntötték. De csak azokat Mi bízunk az új Magyarországot formálni kívánó erőkben. Döbbenten hallgatjuk viszont, amikor azt mondják egyesek, hogy bennünk nem lehet bízni. Milyen alapon vonják kétségbe a most színrelépő generációk szándékainak tisztességét hitvallásának őszinteségét? Kivel azonosítanak bennünket? Vegyék észre: mi csak önmagunkkal vagyunk azonosak, bennünket csak tetteink minősíthetnek. Nem fogunk szemlesütve sarokba álllni és bocsánatot kérni azért, ami a mi lelkiismeretünket nem terheli. Nemzedékem nem fog a szégyenpadon szorongani és hetedíziglen bűnhődni mások bűneiért. Nemzedékem egyik küldetése - és ezt személy szerint én is erkölcsi kötelességemnek érzem -, hogy erkölcsi és politikai elégtételt kapjanak mindazok, akiket az országban törvénytelenül meghurcoltak. Teljes körű anyagi kártalanítást a kormány nem vállalhat, mert nem terhelheti a most élők és gyermekeik számláját. A rehabilitáció megkezdődött. Pontos, körültekintő és indulatoktól, elfogultságoktól mentes értékelésre törekszünk. És a nemzet utána megítélheti, hogy mit végeztünk. A kormányzat eltökélt arra is, hogy semmilyen vallásháborús indulatnak nem enged teret. Ugyanis a vallásháborúkban mindig ölni szoktak. Ezt azért hangsúlyozom, mert az utóbbi időben nyugtalanító jeleket is látok, amelyek a békés, rendezett átmenetet veszélyeztethetik. Nyíltabbá vált, felszínre került a magyar politikai hagyományok legrosszabbika: a széthúzás, a cimkézés, a bűnbakképzés és a gyűlölködés is. Aggodalmat érzek, mert ha ez felerősödik, akkor újból olyan testvérharc lehet magyar földön, amelynek a vége könnyen megjósolható. Sokan nem látják be, hogy a régi hazugságok nem helyettesíthetők új hazugságokkal és hogy a régi tévedések ellen nem lehet új téveszmékkel küzdeni. Tudom, a nép sem nyugodt. De érzem, hgoy ez teremtő nyugtalanság. Számomra az ország belső nyugalmának garanciája éppen a népben van. És hála istennek nem hagyja, hogy előírják számára: mikor legyen nyugodt és mikor ideges. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:51
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (15. rész)
|
Mai közéletünk, politikai küzdelmeink egyik varázsszava a legitimitás. Vagyis inkább a legitimitás hiánya. Hogy a magyar embernek mekkora a bizalma a parlamentben, a kormányban, a különböző pártokban, azt majd szabad választások keretében kinyilvánítja. A lényeg: a nép iránti felelősség. Most akármilyen problematitkus a bizalmi helyzet, a politikai élet minden szereplőjétől a nép felelősségteljes magatartást vár el. A bizalmi vita miatt nem ítélhetjük magunkat bénaságra. A kormány működik és közben minden hangra figyel. Még a fülsértőre is és meghallja azt is, ami nemcsak a fülét, hanem a becsületét sérti. S azt visszautasítja. Visszautasítja szóval és cáfolni kívánja tettel. Sokat hallom, az a baj, hogy nem különböztethetők meg élesen a reformkommunisták, a kormány, illetve az ellenzéki szervezetek törekvései, programjai. Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy az MSZMP és a kormány folytonos hátrálásban átveszi az ellenzéki jelszavakat, s mint a magáét hirdeti tovább. Azt hiszem, kisstílű lenne ilyenben vetélkedni. Ez olcsó és haszontalan dolog. De korántsem haszontalan kimondani: az MSZMP reformerői és a kormány nem hátrálnak, hanem tudatos harc közben - ha nem is mindig töretlenül -, de előremennek. Az elmúlt évtizedekben közülük is kikerültek névtelen áldozatok. Ezek a reformerők nem taktikai engedménynek, hanem stratégiai céljuknak tekintik a valódi demokráciát, az alkotmányos jogrenden nyugvó államot, a piacgazdaságot, a magántulajdon tiszteletét, a vállalkozás ösztönzését, a lelkiismereti és vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját, a települések valódi önkormányzatát, a hagyományos erkölcsi értékek tiszteletét. És nem bánjuk, hogy e célok felé haladva nem vagyunk egyedül, hogy azokat más társadalmi és politikai szervezetek is magukénak vallják. Nem sajátítjuk ki e célokat, és nem hisszük, hogy mi egyedül tudjuk meghatározni a hozzájuk vezető utakat. Együtt akarjuk ezt tenni a nemzet érdekeit szolgálni kívánó valamennyi erővel. Én ennek a programnak a megvalósításában mélyen hiszek. Hitemet nem a hatalom barikádjai erősítik, hanem a nemzet évezrede bizonyított életereje. A nemzeté, melynek fia vagyok, s amelyet szolgálni megadatott. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:55
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (16. rész)
|
Népünkben zabolázhatatlan szabadságvágy él, amit talán még a sztyeppékről hoztunk magunkkal. Ilyenek vagyunk. Enélkül már valószínűleg nem lennénk itt. De ez a zabolázatlanság gyakran keltett félelmet, ellenérzést Európa népeiben. Szabadságvágyunk féktelen feltörése gyakran váltotta ki több európai hatalom egyeztetett ellenakcióját. A túlerő mindig legyőzött bennünket és akkor idegen hatalom rendezkedett be a magyar nép fölött. Ezért nekünk olyan önállóságra kell törekednünk, amelyet mind közvetlen Kárpát-medencei környezetünkben, mind Európában és a világában szövetséges kapcsolatok támasztanak alá. Történelmi küldetést teljesítve hidat verünk Európa keleti és nyugati része között. Ebben a munkában semmi sem tántoríthat el bennünket. Keményen, következetesen dolgozunk. A népnek és kormányának külső béke kell. Senki ne feledje: ebben az országban eddig minden forradalmat külső erő fojtott el. A külvilág most döntően szimpátiával, együttérzéssel, sőt segítőkészséggel tekint történelmi vállalkozásunkra. Ritka pillanat ez a világpolitikában, bűn lenne elszalasztani. Ma a nagyhatalmak mindegyike abban érdekelt, hogy Magyarország stabil ország legyen. És egyikük sem változatlanságot ért a stabilitás alatt. Reformjaink sikerében érdekelt az Egyesült Államok és a Szovjetunió is, ahol ugyancsak gyökeres reformok megvalósításáért folyik a küzdelem. S e küzdelem sikere számunkra korántsem közömbös. Sőt Nem hogy nem közömbös, hanem életbevágóan fontos. És elsősorban nem azért, amit aggódva szoktak kérdezni, hogy ha ott megtörik a reform, nem törik-e meg a mienket is. Azért nem, mert a világ már meghaladta az 1956-os vagy 1968-as viszonyokat. Nekünk egy stabil és fejlődő, önmagát biztonságban érző és magabiztos Szovjetunió hatalmas lehetőségeket nyújthat az együttműködésben. Mert nekünk együttműködő partnerek kellenek és ilyennek akarjuk tudni a szomszédos és távolabbi szocialista országokat is. Akkor is, ha nem mindegyikük ugyanazt az utat követi, amit mi magunk. Persze, az utak különbözősége sokkal több problémát okoz, pontosabban hoz felszínre, mint ami a közös vezényszóra történt együtemű masírozás idején látható volt. De tudomásul kell vennünk: ha egyenként a világ országainak közösségébe akarunk tartozni, egymás között sem követhetünk más normákat, mint amit a világ többi országával fenntartott kapcsolatainkban követünk. Vannak és lesznek érdekütközéseink, vitáink, konfliktusaink. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:57
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (17. rész)
|
Tekintsük természetesnek, hogy azokat mindenki a saját érdekeit követve szeretné megoldani. De tudnunk kell: egyet sem tudunk megoldani, ha nem vagyunk tekintettel a másik fél érdekeire, gondolkodására, sajátos belső viszonyaira. A Duna mentén ezt a történelmi tapasztalatot minden nép megszenvedte, van okunk az ismétltődést elkerülni. A haladás feltétele a más népekkel való békés együttműködés. Szent István a keresztény népek kultúrközösségébe, az akkori haladó népek közösségébe kapcsolta be a magyar népet. Hogy kik jöttek először, milyen sorrendben a Kárpát-medencébe, ennek kutatása és eldöntése a történészek dolga. Nekem az a véleményem, hogy a politika ne burkolja mondanivalóját történelmi jelképekbe. A mi kormányunk álláspontja világos: minden népnek emberi joga, hogy olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyennek akarja és emberi joga, hogy nemzeti érzésének megfelelően rendezze be életét. Használhassa anyanyelvét a magánéletben, a hivatalos életben, nevelhesse gyermekeit nemzeti kultúrájának hagyományaira. Ezt tartjuk maradéktalanul követendőnek a Kárpát-medencében, Erdélyben élő valamennyi népre vonatkozóan is. A mi kormányunk ilyen felelősségtudattal kíván foglalkozni a magyar határokon belüli kisebbségekkel, nemzetiségekkel és ugyanilyen alapon politizál a határokon túli magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan. A kelet-közép-európai államok és kormányok súlyos elmarasztalást fognak kapni a történelem ítélőszéke előtt, ha adminisztratív erejüket a nemzeti érzelmek, törekvések elnyomására használják fel. Sajnos a mai helyzet a térségben e szempontból kimondottan rossz. Talán rosszabb, mint Szent István korában. Nemcsak a magyarság sérelmeire gondolok. Gondolok arra is, hogy máig sem sikerült a térség kis népeinek olyan politikai intézményrendszert kialakítani, amelyik az önálló nemzeti és társadalmi fejlődés biztosítéka lehetne. Azok a tervek, amelyek a föderációs államról, egy egységes, demokratikus Közép-Európáról álmodoztak, széttörtek a nagyhatalmi törekvések zátonyain és nem valósultak meg a térség nemzeti ellentétei miatt sem. Pedig Kossuth Lajostól a román Petru Grozáig már sok politikus belátta: e térség népeinek nincsenek egymással szembenálló érdekei. Sőtm ők igazán egymásra utaltak Sajnos az 1949 utáni politikai rendszerek sem hoztak előrelépést. Sőt, nemzeti elzárkózást, mesterséges nemzeti ellentéteket eredményeztek a kereskedelem, a kultúra területén. A szocialista közösség érdekeire hivatkozva pedig még esetenként katonai akciókra is sor került. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 16:00
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (18. rész)
|
Ezért tartom különlegesen fontosnak, hogy a magyar kormány elítéli az 1968-as csehszlovákiai katonai bevonulásban való részvételt. Ezt a kormányunk nemcsak elítéli, hanem a Varsói Szerződés reformjának kezdeményezésével intézményes garanciákat is kíván arra kapni, hogy ilyen akció ne ismétlődhessen meg. Ezt azért tesszük, mert nemcsak 1968-ra, hanem a mi 1956 októberi tragédiánkra is gondolunk. Fontos dolog, hogy most 1989-ben olyan feltételeket teremtsünk, hogy sem most, sem a következő években ne legyen lehetséges semmiféle külső katonai beavatkozás az egyes országok belügyeibe. Fontos annak törvényi feltételeit is mielőbb tisztázni és megteremteni, hogy az Országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül senkinek - se a pártoknak, se a leendő köztársasági elnöknek, se a kormánynak - ne legyen lehetősége dönteni a magyar hadsereg idegen földre való vezényléséről. Meggyőződésem, hogy az 1968-as katonai beavatkozás elítélésével akadályt háríthatunk el a magyar, a cseh és a szlovák nép közeledése elől. Ezt azért tesszük, mert mi a magyar-csehszlovák kapcsolatok bővülését, javulását alapvető fontosságú nemzeti érdeknek tekintjük. Készen állunk a magyar-román kapcsolatok javítására is. Ehhez azonban mindenekelőtt az szükséges, hogy a román vezetés rehabilitálja erkölcsileg és polititkailag a magyarságot. És azt meg mondanom sem kell, hogy nem hagyjuk magunkat kioktatni senkitől sem Ebből elegünk volt mindörökre. A magyar nép most a történelemtől különleges esélyt kapott balsorsának megfordítására. Ez széles politikai egység kialakítását követeli meg. Erre készen állok - és itt Kossuth Lajos szobrának tövében is Deák Ferenc egykor, 1848 tavaszán elmondott parlamenti beszédét idézem: ,,Azokat is, akik a jelenlegi átalakulásnak nem barátai, igyekeznünk kell barátaivá tennünk: csak kezet fogva érhetünk célt, s ha magunk közt összebomlunk, nem is kell külső ellenség, mert az ország magát teszi semmivé.,, Szent István ezer évvel ezelőtt modellváltást hajtott végre. Ezzel kiemelt bennünket a történelemben alámerülő keleti nomád népek tengeréből. Most is csak ez adhat számukra esélyt. Adottságaink egyedülállóak. A Kárpát-medencében ezer éve ,,történelmi olvasztótégely,, működik. A történelem során az európai és az ázsiai formáció határmezsgyéjén, a latin, a germán és a szláv kultúrák metszéspontjában kialakult egy a Nyugat értékrendjét befolyásoló, de távoli ázsiai gyökereit is őrző nép: a magyar. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 16:02
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (19. rész) - Németh Miklós (vége)
|
Most is egy modellváltás, új honalapítás előtt állunk, amellyel a harmadik évezredre kell magunknak helyet találni a világban. Most Szent István hű magyarjaihoz fordulva kérdezem, töprengve, tépelődve, csak a népben bízva: képesek leszünk-e a feladatot végrehajtani. Ezért segítséget kérek a kormány és a magam számára, hogy közösen megbirkózzunk a feladattal. Ha együtt fogunk neki, ha közösen csináljuk, akkor van esélyünk. Ha valaki, vagy valakik most úgy taktikáznak, hogy kivárják, amíg kimerül a kormány, ezzel nem segítenek. Ha bele akarják zavarni a kormányt felelőtlen könnyelmű ígéretekbe, akkor az ő tevékenységük eredménye nem lehet kétséges. Lehet mindenféle formájú asztalunk, csak éppen kenyér nem lesz rajta Pedig nem csak igével él az ember. Kossuth Lajos 1848 szeptemberében itt honvédeket toborzott és harcra buzdított. Én itt most az építésre, a szorgalmas munkára, a vállalkozásra, az önkormányzatok kiépítésére kérek minden magyart. A szellemi-erkölcsi újjászületést nem a világnézeti harcok, hanem csak a nemzet következetes, konok szolgálata hozhatja meg. Politikai ellenfelek között természetesek a viták, olykor a harag is. De a nemzet szeretetének erősebbnek kell lenni a legerősebb haragnál is. Ezért csak egy utunk van: nemzeti összefogással megsokszorozni egyéni erőinket és szilárd, önmaga felemelésére és védelemére képes országot teremteni a Kárpát-medence közepén. Hiszem, hogy a magyar népnek küldetése van Európában és a viágban. Hiszem, hogy csak e küldetés felvállalása tehet bennünket erőssé. Hiszem, hogy összefogva akár még csodákra is képesek lehetünk. Hiszek az Önök, a nép teremtő erejében és tiszta hazaszeretetében Önökben bízva hiszek a magyarság jövőjében. Higgyenek velem együtt, higgyünk egymásban és cselekedjünk együtt (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (20. rész.) - Esztergom 1.
|
Ünnepi szentmise és nagygyűlés Esztergomban.
1989. augusztus 20., vasárnap 16:30
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (21. rész) - Esztergom 2.
|
A szónok a továbbiakban arról beszélt, hogy Szent István emberi, erkölcsi hagyatékának egyik központi gondolata a béke. Ugyanakkor tudjuk: az ember belső békéje, a családi, a társadalmi és a világbéke az, amire mai is törekednünk kell. Társadalmunk nem mentes a szélsőségektől. A mostani magyar közélet szereplői közül még sokan nem jutottak el a szerves társadalomfejlődés elismeréséig, s ők azok, akik mindent tiszta lappal kivánnak kezdeni, tekintet nélkül a reálfolyamatokra. A nagy esélyt, hogy visszatérjünk a valódi történelmi útra, csak akkor tudjuk megragadni, ha ismét megszületik a magyar-magyar kiegyezés. Befejezésül arról szólt Kukorelli István, hogy az 1949-es Alkotmány felett igencsak eljárt az idő, ezért a mai nap politikai értelemben nem lehet az Alkotmány ünnepe. Még akkor is így van ez, ha e törvényt, amíg hatályban van, tisztelni kell. Augusztus 20-a ezért inkább a Szent Istvántól számítható magyar közjogi hagyományok és az európaiságra épülő új alkotmányosság ünnepe. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 16:46
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (22. rész) - Egyházi megemlékezések
|
Istentiszteletek vidéken, egyházi megemlékezések Államalapító és egyházszervező királyunkra ünnepi istentiszteleteken emlékeztek a hívő emberek. Székesfehérvárott, ahol első királyunk bazilikát emeltetett, délelőtt a székesegyházban Szakos Gyula megyéspüspök tartott ünnepi szentmisét. Ezután ünnepi körmenet indult a városban őrzött fejereklyével a romkertbe, Szent István sírjához. Itt Balsay István, a város tanácsának elnöke és Takács Nándor római katolikus segédpüspök méltatta a szent istváni életművet, majd az egyházak megyei vezetői, a különböző szervezetek, pártok képviselői helyezték el koszorúikat, virágaikat az emlékhelyen. Az egyházak, a politikai és társadalmi szervezetek együtt emlékeztek meg István király ünnepéről Veszprémben is. Az ünnepi szentmisét követően - amelyet Szendi József megyéspüspök celebrált - Kosáry Domokos akadémikus, egyetemi tanár az államalapításról, a magyarság sorskérdéseiről tartott ünnepi beszédet. Pápán a dunántúli református egyházkerület tudományos gyűjteményéből A nemzet és a város címmel a függetlenségi mozgalmak jeles személyiségeinek törekvéseit bemutató kiállítást nyitottak. Közösen emlékezett meg Szent István királyról Pannonhalmán a Hazafias Népfront Győr-Sopron Megyei Bizottsága és a pannonhalmi főapátság. A bazilika előtt Szennay András főapát celebrált szabadtéri misét. Az ünnep tiszteletére kiállították az egyházi központ nemzeti kincsnek minősülő féltett értékeit: a tihanyi és a pannonhalmi alapítólevelet, továbbá XV. századi pápai okleveleket, a XIII. századtól a XVIII. századig terjedő időszakot felölelő bibliatörténeti gyűjteményt, s remekbe készült ötvösmunkákat. Máriapócson - ahol a Nagyboldogasszony-napi búcsút tartották e napon - a bazilikában Miroslav Marusyn érsek, a Vatikán keleti egyházak kongregációjának titkára tartott szent liturgiát, emlékezve Szent István királyra. Az ünnepi istentiszteleten tizenegy új görög katolikus papot szenteltek fel. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (23. rész) - Nyers Rezső - Miskolc
|
Miskolc - Nyers Rezső Miskolciak, Miskolc környékiek tízezrei igyekeztek vasárnap már a kora reggeli órákban a népszerű bükki kirándulóközpont, és egykori munkásmozgalmi találkozóhely színhelyére, a csanyiki parkba, hogy részesei legyenek a HNF Miskolc Városi Bizottsága által szervezett ünnepélynek. Az egész napos program délelőtt politikai nagygyűléssel vette kezdetét. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke méltatta az ünnep jelentőségét. A mai nap - hangsúlyozta - az államunkról való gondolkodás napja, az emlékezésé, számvetésé, jövőformáló gondolatoké. Múlt, jelen, jövő kapcsolódását kutatjuk, miként lehet tanulni a múltból, miként tehetjük jobbá, szebbé, elviselhetőbbé jelenünket, miként építhetjük országunk, a kisebb közösségek és az egyének jövőjét is. Tisztelgünk államalapító királyunk, a szentté avatott István király előtt, aki utat nyitott a magyarság jövője számára. A szónok ezt követően történelmünk sorsfordulóiról szólt, arról hogy az e hazába és Európába való beilleszkedésünket akkor is a külföldről jött ipar, kézművesség, technika és kereskedelem megfelelő színvonalú elsajátítása tette lehetővé, s a mai közös Európaházhoz való csatlakozásunknak is ez az egyetlen járható útja. Változó világban élünk, nekünk, magyaroknak is változni kell tehát együtt a világgal, együtt az európai népek többségével. Hazánk a felszabadulás utáni nemzetközi konfrontáció időszakában nem találhatta meg az önálló fejlődés útját, most viszont minden esély adott ahhoz, hogy kedvezően változtassunk az ország és a nép sorsán, hogy Magyarország megtalálja önmaga politikai, gazdasági, kulturális pozícióit az európai nemzetek sorában. Független magyar bel- és külpolitikát kell folytatnunk, - a közös Európaház felépítésében csak így tudunk tevékenyen részt venni. A mi Európánk az Atlanti-óceántól az Uralig terjed - mondta Nyers Rezső. - Ezen a terepen kell politikai-gazdasági hidat építenünk, amelynek egyik pillére Brüsszel, másik pillére pedig Moszkva lehet. A közös Európaházban hazánk jelentős szerepet vívhat ki magának. Különleges feladatunk, hogy a szomszéd népekkel szorosan együttműködve e házon belüli kisebb közösséget is létrehozzunk, a nemzeti önállóság, a kelet-közép-európai sorsközösség maximális figyelembevételével. Mindehhez erős gazdaságra van szükség, enélkül ugyanis nincs politikai biztonság sem. Ezért amikor politikai megújulásról beszélünk és gondolkodunk, mindig hozzá kell tennünk, hogy ennek alapja a gazdasági megújulás. E két terület szoros összefüggése elválaszthatatlan. A nemzetközi tekintély kivívásához pedig jól működő demokratikus jogállamra van szükség Magyarországon. Ennek megteremtésén munkálkodunk jelenleg. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (24. rész) - Nyers Rezső - Miskolc
|
Nyers Rezső a továbbiakban arról beszélt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az alapvető nemzeti kérdésekben az együttes nemzeti felelősségvállalást hirdeti, és azon dolgozik, hogy ez megvalósuljon. Ugyanakkor tudjuk - mondotta -, hogy tere, pozitív szerepe lehet a pártok közötti egészséges, demokratikus versengésnek. Ebből a népnek csupán előnye származhat. Ehhez a demokrácia technikáját és erkölcsét kell megtanulni, jól alkalmazni mindenkinek, aki ebben részt vesz. Az MSZMP üdvözli a megalakult és alakulóban lévő pártokat. Azt kérjük tőlük, hogy a nemzeti kérdések megoldásáért dolgozzunk együtt, folytassunk nemes vetélkedést, versengést az emberek bizalmának megszerzéséért, az ország nemzetközi helyzetének javításáért, és akkor ez a most formálódó politikai demokrácia eléri legfőbb célját: a nép javára tölti be rendeltetését. Az MSZMP a gyökeres politikai megújulás útján halad. Az egy évvel ezelőtt meghirdetett megújulási program viharos erejű változásokat idézett elő a párt valamennyi szervezetében. E szakasz záróállomása lesz ez év októberében a pártkongresszus. E kongresszusra készülve felmértük történelmi utunk eddigi tanulságait, tapasztalatait, és új programnyilatkozatot készítettünk. Ezt egész népünk megismerheti. Az MSZMP számára fontos, hogy tanuljon saját múltjából, és kész is erre a tanulásra. Hasznosítani akarjuk a párt eddigi történetéből mindazt, ami érték volt, és levetkőzzük azokat a hibákat, gyengeségeket, fogyatékosságokat és tévedéseket, amelyek megszakították e párt töretlen fejlődését. A visszatekintés során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az ötvenes évek gazdasági és politikai modellje tévút volt, 1956 eseményeit pedig nemzeti tragédiaként ítélhetjük meg, amely megállította a Magyar Dolgozók Pártjában már megindult jelentős reformkezdeményezéseket. A következő két évtizedet a világra való nyitás jellemezte, de ez ismételten megtorpant az elmúlt évtizedben. Új programnyilatkozatunk új modellt hirdet meg, amely az államszocializmustól a demokratikus szocializmusba vezet. Programnyilatkozatunkban leszögezzük, hogy az MSZMP továbbra is a munkások pártja marad, de tovább akarjuk szélesíteni táborunkat és politikánkat: a nép egészének pártjává kívánunk válni. Ebben a pártban a nép minden rétege lehetőséget találhat arra, hogy érdekeit, véleményét, nézeteit a párt keretén belül kifejtse, ugyanakkor a pártot érdekei, céljai, eszméi megvalósításához használhatja fel. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (25. rész) - Nyers Rezső (vége)
|
Megtalálhatja helyét ebben a pártban a munkás, a paraszt, a tudós, az alkalmazott, a vállalkozó, ha a szocialista és az általános emberi értékeket vallja, azokat magáévá teszi, és demokratikus, szocialista politikát támogat. Új programunkban vegyestulajdonú piacgazdaságot hirdetünk meg. Meggyőződésem - hangoztatta befejezésül az MSZMP elnöke -, hogy ez hozza majd a legtöbbet az egész nemzet számára. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (26. rész) - Csurka István
|
Győr-Sopron megye - Csurka István Szent István ünnepet tartott vasárnap Győr-Ménfőcsanakon a Magyar Demokrata Fórum falutagozata. A szabadtéri istentisztelettel egybekapcsolt eseményen Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum Országos Elnökségének tagja mondott beszédet. Egyebek között hangoztatta: Szent István óta küldetése a magyarnak, hogy akármennyi áldozat árán is, mindig az elsők egyikeként válassza a szabadságot ezen a tájon. A magyartól el lehet venni földje kétharmadát, ki lehet szakítani néptestéből egyharmadnyit, meg lehet sarcolni, lehet tankokkal földbe tiporni, de Szent István népe akkor is szabadságküzdő marad, és az első sorban fog állni, amikor a rabság rendjét a szabadság rendjére szervezik át. Most is ez történik - folytatta. Nincs más lehetőség. Ha a magyarság nem változtatja meg radikálisan belső társadalmi berendezkedését, ha nem tér át a pogány rablógazdálkodásról, önmaga értékeinek elherdálásáról és kiárusításáról a modern, szabad és a nemzet érdekeit mindenekelőtt szemmel tartó társadalomszerkezetre, akkor elsorvad, nemzetként annyira eljelentéktelenedik, hogy idegen szándékok vadászterületévé válik. A továbbiakban arról szólt, hogy az utóbbi évtizedekben Az 1956-os a legnagyobb pusztítást a nemzet erkölcsi rendjében nem a nyílt terror végezte el, hanem az engedmények hazug korszaka, a csalással, önkizsákmányolással, korrupcióval lehetővé tett gyarapodás időszaka. Idő kellett hozzá, míg az emberek ráébredtek: életcélnak kevés a szerzés, a második gazdaságban való ügyködés, a csendes szabotázs, a befelé fordulás. Egyre nagyobb és nagyobb csoportok ismerik fel, hogy nem elég a hallgatás és az otthon falai közé való visszavonulás. Egyre többen ismerik fel, hogy a saját érdekük kívánja meg a passzív rezisztenciával való felhagyást és állítja eléjük a követelményt, hogy tettekkel, akaratnyilvánítással tiltakozzanak. Ki kell vetnünk a lelkünkből azt a hiedelmet, amit a hatalom manipulált bele: jobb, ha csendben maradunk, mert minden hangos szóra, határozott akaratnyilvánításra visszarendeződés lesz a válasz. Ez éppen fordítva van. Itt már csak lopakodó visszarendeződés képzelhető el és csak akkor, ha hagyjuk. Erőszakkal nem lehet működésbe hozni a társadalmat. Mi demokraták fellépésünk első pillanatában világosan megmondtuk - hangoztatta -, hogy nem akarunk újra forradalmat, nem akarunk semmilyen erőszakos változást, hanem békés, kiegyensúlyozott megegyezéseken alapuló változásokat akarunk, tárgyalásokat és belátást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 19:13
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (27. rész) - Csurka István (vége)
|
A keleti típusú, monolitikus társadalmi szerkezetet nyitott, demokratikus, nyugati szerkezetűre kell átalakítani, meg kell találni mindennek a sajátos magyar útját, és újra be kell vezetnünk a magántulajdont. Ha a többpártrendszeren belül nem szerveződik meg egy nemzeti centrum, egy, a változást igazán kormányzó nemzeti akarat, akkor a végzetes tehetetlenségtől kell tartani. A nemzeti centrum kerete adva van, csak az elszánás hiányzik. A hatalmi elit és az MSZMP zavarkeltésbe menekül. A hatalom azt akarja bizonyítani, hogy ha ő nem tud - márpedig nem képes -, akkor senki más nem tud változtatni a dolgok menetén. Ez persze nem igaz. Mi, akik magyar világot és harmadik utat akarunk, nem vagyunk elvakult nacionalisták. A Magyar Demokrata Fórum megcsinálja a nemzeti centrumot, ha kell egyedül is, de így nem szívesen, mert többre, teljesebbre van szükség. Bennünket nem a gyengeség vezet, hanem a becsület. Szent István is azt üzeni most - mondotta befejezésül -, álljatok össze, magyarok. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 19:18
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (28. rész)
|
MDF-nagygyűlések A Magyar Demokrata Fórum több más városban is rendezett nagygyűlést, ünnepséget. A kecskeméti gyűlés szónoka Debreczeni József, az MDF városi szervezetének elnöke, újonnan megválasztott országgyűlési képviselő volt. Szent István királyunk - mondotta többek között - az európai irányvonalhoz kötötte hazánkat az európai mintájú kereszténységgel összekapcsolt feudális állam megteremtésével. Magyarország ezen az irányvonalon haladt Hunyadi Mátyás haláláig. S bár az ázsiai típusú török birodalom terjeszkedése megtörte ezt az irányt, a későbbiekben, ha gyakran megrekedve vagy vargabetűkkel is, az európai út mentén haladt Magyarország. Hazánk legjobbjai - a magyar reformkor, az 1848-as forradalom illetve 1919-ben a Károlyi Mihály nevével fémjelzett forradalom vezetői - arra törekedtek, hogy a távolság ne nőjön, az út mentéről az európai útra térjen vissza az ország. 1945 és 1948 között viszont bekövetkezett történelmünk legnagyobb irányváltása - mondta Debreczeni József. Az ázsiai túpusú szovjet birodalom parancsára az ázsiai típusú birodalom felé kellett masíroznunk. A magántulajdonra alapozott piacgazdaság helyett állami tulajdon, állami irányítás jött létre, s minden európai érték háttérbe szorult. 1848-ban, 1919-ben és 1956-ban a nagyhatalmi erőviszonyok nem kedveztek nemzeti felemelkedésünk, az európai útra való visszatérésünk kísérleteinek. De most ismét lehetőségünk van visszatalálni erre az útra, most minden rajtunk múlik; Szent István királyunk üzenete: vegyük saját kezünkbe sorsunkat. Az MDF egri ünnepségén Raffay Ernő, az MDF szegedi országgyűlési képviselője volt az előadó. Az elmúlt évtizedekről szólva többek között azt mondotta: A kommunista párt saját hatalma biztosításához felszámolta a nemzet hagyományos politikai, gazdasági, kulturális és egyházi közösségeit. Bevezették a mindennapos erőszakot, ami a máig ható félelem egyik legfőbb oka. A nemzetet megfosztották eszményeitől, szentjeitől, történelmi és nemzeti tudatától. A mai válság politikai, morális, gazdasági, sőt egészségügyi természetű. A jövőre nézve így fogalmazta meg a célt: független, demokratikus, jóléti Magyarországot A függetlenséget a szovjet csapatok hazaküldése, saját külpolitika kialakítása, a szomszéd népekkel való vita megoldása jelenti. A demokratikus Magyarország megteremtését a két szélsőségtől - a fasizmus és a balos kommunizmus - mentes politikai élet, a nemzet érdektagoltságának megjelenése a Parlamentben és a többpártrendszer teszi lehetővé. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 19:37
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (29. rész)
|
A jóléti Magyarország létrehozásában nagy szerepe lehet az erősen korlátozott magántulajdon bevezetésének a gazdasági életben - mondotta. Emlékezetes Szent István napi ünnepség színhelye volt a szarvasi Holt Körös part vasárnap reggeltől egész késő estig. Reggel 9 órakor harangszó köszöntötte a városlakókat, majd számos érdekes, szórakoztató kulturális és sport program közül választhattak az érdeklődők. Az ünnepség fő rendezője a Magyar Demokrata Fórum városi szervezete volt. Délután Gergely András történész, az MDF országos vezetőségének tagja mondott ünnepi beszédet. Méltatta Szent István történelmi művét, amely nem kevesebbet jelentett a magyarság számára, mint a letelepedést a keresztény Európában. Mai viszonyainkra rátérve a szónok hangsúlyozta, hogy a magyarság számára talán Szent István óta nem teremtődött olyan kedvező külpolitikai konstelláció, mint ma. Az egész világ szimpátiával figyeli a hazánkban végbemenő társadalmi-politikai változásokat. De - emelte ki - egyetlen párt, egyetlen mozgalom sem ígérhet csodákat. Hosszú munka vár az ország lakóira, hogy a jövendő nemzedékei számára biztos életfeltételeket teremtsen. Csak a közömbösség és a passzivitás teheti tönkre az átalakulás lehetőségét - mondotta Gergely András. Az ország sorsáért minden egyes ember felelős, mindenkinek lehetősége van arra, hogy a következő választásokon ki-ki a maga számára szimpatikus program, mozgalom, párt képviselőjére szavazzon. Ezek közül egy a Magyar Demokrata Fórum, amely hajlandó együttműködésre, de ha a szükség úgy hozza, határozott ellenzéki pártként is képes fellépni. Az ünnepi beszédet követően a Holt Körös parthoz közeli evangélikus ótemplomba ökumenikus kenyérszentelésre került sor az evangélikus, a római katolikus és a református egyházak részvételével. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 19:51
|
Vissza »
|
|
Augusztus 2O-i események (30. rész)
|
Budapesti egyházi rendezvény ,,Magyarok fénye, ország reménye, légy áldott, Szent István király ,, - csendült fel a gyönyörü egyházi ének több alkalommal is a budapesti bazilikában az idei Szent István ünnepen, amelynek kiemelkedő eseményeként ismét körmenetre indult a Szent Jobb. Már a reggeli órákban megkezdődött az egyházi ünnepségsorozat: a plébániai mise keretében kihelyezték a szentélybe az államalapító nemzeti ereklyét tartalmazó tabernákulumot. Mint ismeretes, az üveghengerbe zárt, mumifikált kézfejet - a király jobbját - a Szent István bazilika kápolnájában őrzik, s évenként augusztus 2O-án a hívők és látogatók százai róják le kegyeletüket a király emléke előtt. Délelőtt 1O órakor ünnepi misét celebrált a székesegyházban Pataky Kornél győri megyés püspök. Hangsúlyozta: István mindig teljesítette a magára vállalt kötelezettséget, védte nemzetét, a magyar népet, amelynek ő adott hazát ezen a földön. Utalt arra, hogy egy évvel ezelőtt, az államalapító halálának 95O. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen jelentették be hivatalosan, hogy Magyarországra látogat a pápa. Az egyházi élet fontos tennivalói között sorolta II. Pál pápa 1991-re tervezett utazásának előkészületeit. A továbbiakban felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a családok megfelelő példát mutassanak az ifjúságnak. Társadalmi téren szükségesnek ítélte egymás jobb megbecsülését, a nemzetek közötti összefogást. Mint aláhúzta: Szent István e területen is példát mutatott népének. A liturgikus szertartást követően a késő délutánig hívők és tisztelők ezrei járultak a székesegyház szentélyéhez, hogy leróják kegyeletüket a Szent Jobb előtt. Az ünnepi szentmise 17 órakor vette kezdetét. Az eseményen megjelent Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes és Bielek József, Budapest Főváros Tanácsának elnöke. Részt vettek a testvéregyházak, továbbá a Szuverén Máltai és a Johannita Lovagrend képviselői is. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 2O-i ünnepségek (31.rész)
|
A misét celebráló Paskai László biboros, Magyarország primása, esztergomi érsek szentbeszédében hangsúlyozta: az idei ünnep sajátossága, hogy több mint négy évtized után, a régi hagyományoknak megfelelően körmenetben kísérhetik a hívők a Szent Jobbot Budapest utcáin. A körmenet nem csupán egyházi szertartás, hanem egyben a magyar nép hódolata is első királya előtt, hiszen a Szent Jobb nemcsak egyházi, hanem nemzeti ereklye is. Emlékeztetett arra, hogy az utolsó körmenetet 1947-ben Mindszenti József bíboros, hercegprimás vezette, aki kijelentette, hogy Magyarország ezeréves múltja Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. A magyar nép büszkén őrzi a Szent István-i hagyományokat a családban, a társadalomban. A 42 évvel ezelőtt elhangzott megállapítás ma is aktuális - tette hozzá a prímás, majd arról szólt, hogy az államalapító a magyar nép apostola volt, aki népét a kereszténység felvételéhez segítette. Szerzeteseket, igehirdetőket hívott az országba, törvényben biztosította a keresztény hit terjesztésének eredményességét. Paskai László kiemelte: büszkén őrizzük a királytól kapott legnagyobb és időtálló értéket: a nemzet építésének felelősségtudatát. A továbbiakban kijelentette: mai életünk sokféle társadalmi változása, a megújulás egyik fontos összetevője az emberek erkölcsi magatartása, tisztessége, felelősségtudata. Ez az erkölcsi alap a nemzet életének, történelmi távlatának is igazi belső tartalma. Végül felhívta a figyelmet a határainkon kívül élőkre, az erdélyi magyarokra is, akik magyarságuk miatt szenvednek, s akik érdekében cselekedni kell. A liturgia úrfelmutatással, illetve áldoztatással folytatódott, majd elindult az országos Szent Jobb körmenet. A Szent István tér-Guszev utca-Arany János utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Szent István tér útvonalán elhaladó menetben ott voltak a magyar állami élet vezető személyiségei, a diplomáciai képviselet számos tagja, a különböző - női és férfi - szerzetesrendek, a papság képviselői. A menet közepén haladt a Szent Jobb, mögötte a bíboros főpásztor. A körmenet befejezése után a nemzeti ereklyét ismét visszahelyezték őrzési helyére, a bazilika Szent Jobb kápolnájába. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (32. rész)
|
MSZMP budapesti PB
1989. augusztus 20., vasárnap 20:57
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (33. rész)
|
Iványi Pál kifejezte meggyőződését, hogy ma az MSZMP az egyetlen olyan politikai erő, amely szervezettsége, tapasztalata és nemzetközi kapcsolatai révén képes biztosítani a megrázkódtatástól mentes társadalmi megújulást. A kor nagy kihívásának ítélte, hogy hazánknak sikerül-e felzárkóznia a világ gazdaságilag fejlett országaihoz, előrelépnie a társadalmi fejlődés útján, vagy a stagnálásból még mélyebbre csúszik. Az MSZMP az állampolgári önigazgatás, a képviseleti demokrácia, a politikai pluralizmus viszonyai között működő, munkáját, politikáját a társadalom nyilvánossága előtt végző demokratikus baloldali pártként vállal szerepet és felelősséget abban, hogy a magyar nép közös akarattal, összefogással képes legyen megalkotni egy valóban demokratikus és szocialista társadalmat - mondota befejezésül. Az államalapításra emlékezve, a közéleti programok sorában az MSZMP ,,minifórumokra,, várta az érdeklődőket. A ,,Közéleti társalgó,, beszélgetésekre, nem egy esetben vitákra kínált lehetőséget közéleti személyiségekkel, az MSZMP vezetőivel, a kormány tagjaival, fővárosi politikusokkal. A hagyományos politikai ,,kérdezz-felelek,, szabályoktól merőben eltérő rendezvény a nap egyik kiemelkedő eseményévé vált. A kezdetben még félkört alkotó hallgatóság, ahogy sokasodtak az érdeklődők, úgy vont mind szorosabb gyűrűt a ,,közvélemény asztala,, köré. A válaszadók - Iványi Pál, Csehák Judit, Békesi László, Hütter Csaba, Tibor Tamás, Fabriczki András, Angyal Ádám - egymást váltották. igyekeztek gyógyírt keresni. A fórumon számos, a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdésre is elhangzott válasz. Iványi Pál egy kérdésre válaszolva közölte, hogy Tabajdi Csaba ügyének kivizsgálásával őt bízták meg, s az erről szóló jelentést a Politikai Intéző Bizottsági legközelebbi ülésén terjeszti elő. Az MSZMP főtitkárát sokan hiányolták a rendezvényről, mert a sajtóban napvilágot látott, hogy a vendégek sorában ő is ott lesz. Távolmaradásának okáról nem tudott beszámolni Iványi Pál, ám egy másik kérdezőnek arról igen, hogy tudomása szerint Grósz Károly nyugdíjba kíván vonulni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 21:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (34. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter jónéhány szakmai kérdést kapott a költségvetést illetően. Elmondta, hogy egy év alatt ezer milliárd forintot költ az állam, s ennek nagy részét vállalati támogatásokba öli. Az állami támogatás csökkentése elengedhetetlen, ha ugyanis nem változik a helyzet, az ország csődbe megy. Csehák Judit a hozzá intézett kérdésekre válaszolva elmondta: jövőre a 65 év felettiek sorsán szeretnének javítani, hogy saját jogon járó nyugdíjuk elérje a létminimumot. Az indokolatlanul magasnak tartott nyugdíjakkal kapcsolatban közölte: havi 40 ezer forint feletti nyugdíja három kisszövetkezeti elnöknek van. A minisztereké 30 ezernél nem lehet több. Huszonöt ezer forintnál magasabb nyugdíja 200, húszezernél több pedig 5000 nyugdíjasnak van. A szociális és egészségügyi miniszter nem értett egyet a korkedvezményes nyugdíjazás fenntartásával. A margitszigeti nagyrét másik politikai rendezvényén, az Esti Hírlap fórumán a fővárosiak az újsághoz eljuttatott és a helyszínen feltett kérdéseikre kaptak választ Budapest tanácsi és az MSZMP vezetőitől. Cserkész-avatás Felső-Hámorban Az újonnan erőrekapott cserkész mozgalom február óta megalakult miskolci csapatai közös fogadalomtételre gyűltek össze vasárnap Felső-Hámorban, Szent István szobránál. A hely és időpont megválasztása nem véletlen. A cserkészek vallják: Szent István példája nyomán képes az ország szebb és boldogabb jövőt alkotni. Ennek a célnak rendelik alá életüket és szorgalmukat azok az ifjú cerkészek, akik a fogadalomtételre jelentkeztek. A cserkész indulót a 105 eskütételre felsorakozott fiatal és a rokonszenvező érdeklődők több száz fős tábora énekelte. Meghallgatták a Cserkész Dísztörvényt, majd közös fogadalomtételben kötelezték magukat arra, hogy betartják ennek pontjait és méltók lesznek a cserkész eszméhez. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 21:11
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (35. rész)
|
Zala: MSZMP - MDF külön-külön Zala megyében, Nagykanizsán egy időben, de külön rendezett műsoros ünnepséget az MSzMP városi bizottsága és a nagykanizsai Demokratikus Ifjúsági Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete. Az előbbiek közös megemlékezésének színhelye a Hevesi Sándor művelődési központ előtti tér volt, ahol Vári László, az MSZMP Zala megyei választmányának elnöke mondott beszédet. Bevezetőben hangsúlyozta: a Szent István-i örökség napjainkban korántsem erőltetett párhuzamot kínál, hiszen most is új európaiságot, új államiságot kezdtünk. Ezután arról szólt, hogy demokratikus, alulról építkező társadalmat kell létrehozni. Ezt jól szolgálhatja, erre adott példát az MSZMP Zala megyei pártértekezlete is. A zalai fordulat ugyanis bebizonyíthatja, hogy értékes és szükséges emberi energiák szabadulhatnak fel akkor, ha az állampolgárok saját kezükbe veszik sorsuk irányítását. A Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai csoportja által szervezett Szent István-napi megemlékezés szentmisével kezdődött az alsó templomban. Ezt követően Csengey Dénes, az MDF országos elnökségének tagja szólt a templom melletti parkolóban összegyűlt érdeklődőkhöz. Azzal kezdte, hogy a korábbi augusztus 20-ák hármas ünnepéből mára egyetlen egy maradt. Nincs ugyanis demokratikus alkotmányunk, az új kenyér az idén már kisebb, s az emberek attól félnek, hogy jövőre már csak egy cipót, azután pedig esetleg márcsak egy zsemlyét köthetünk át nemzeti szalaggal. Késettsége miatt az ország 40 évvel ezelőtti állapotában van, s bizonyos értelemben ugyanott, ahol ezer éve, Szent István idején volt: az ország- és államalapítás állapotában. Ez az újjáalapítás azonban rendkivül nehéznek ígérkezik, egy tanácstalan nép készülődik itt egy új korszakra. A legsürgetőbb tehát a nemzet önbizalmának, önbecsülésének visszaadása. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden akadályt eltakarítunk a népfelség, a népuralom, a demokrácia útjából. A zökkenőmentes és békés átmenet lehetőségét nem a halogatásban kell keresni, hanem a lehető leggyorsabban át kell alakítani a politikai intézményrendszert. Az MDF március óta vallja és hirdeti, hogy a lehető leghamarabb meg kell tartani a parlamenti választásokat. Ma már nincs számottevő érv ezek további halasztására. Mert igaz ugyan, hogy az új pártok a múló idővel mind felkészültebbek lehetnének, ám Magyarországnak nincs ideje a legitim politikai intézmények létrehozásának késleltetésére. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 21:20
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (36. rész)
|
Istentisztelet és MDF ünnepi nagygyűlés Miskolcon
1989. augusztus 20., vasárnap 21:34
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (37. rész)
|
MDF-ünnep a Városligetben A Magyar Demokrata Fórum VI., VII., IX. és XIV. kerületi szervezetei Budapesten, a Városligetben emlékeztek meg az államalapítóról. A liget több helyszínén peregtek a változatos kulturális és sportprogramok. A Vajdahunyadvárában elsősorban a felnőtteket szórakoztatták a meghívott előadók és csoportok, a tóparti játszótéren pedig a gyermekek számára kínáltak elfoglaltságot, illetve színes műsort. A Hősök terén tartott ünnepi megemlékezés szónoka Szántó Konrád hittudományi akadémiai tanár, ferences rendi szerzetes volt. Emlékeztetett: Szent István országának olyan híd szerepet szánt, amelyen keresztül kelet és nyugat javai úgy cserélődnek ki, hogy közben népe mindkét világtól a leghasznosabbat veszi át és kamatoztatja. A megújulás most is csak akkor lehetséges, ha a magyar nép abba az irányba halad tovább, amely az örök értékek felé mutat utat, s arra szólít fel: mindig maradj meg embernek, magyarnak Szólt arról is, hogy az embere egyéni és társas élete csak akkkor lehet boldog és teljes, ha szbadságjogait minden területen gyakorolhatja. A szabad választások formájában kinyilvánított népakarat által önmaga döntheti el, milyen legyen társadalmi berendezkedése, gazdasági tevékenysége, milyenek legyenek politikai intézményei és államhatalmi szervei. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy a mostani Szent István ünnepségnek az lenne a legnagyobb eredménye, ha az egymás felé kinyújtott jobbunkat mindenki, még a hatalom birtokosai is őszintén elfogadnák. A beszédet követően régi hagyományt idéztek fel: megáldották az ünnepi kenyeret. Este a Petőfi Csarnokban politikai fórumot rendezett az MDF. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 21:39
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (38. rész)
|
A fórumon részt vett Forgács Imre (MSZMP), Bálint Attila (SZOT), Antal László (Minisztertanács), Giczy György (Kereszténydemokrata Néppárt), Domonkos István (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság), Tamás Gáspár Miklós (Szabad Demokraták Szövetsége), Fodor Gábor (FIDESZ), Furmann Imre (Magyar Demokrata Fórum), Lányi Zsolt (Független Kisgazdapárt), Bruszt László (Független Demokrattikus Szakszervezetek Ligája), míg a szociáldemokratákat Ruttner György képviselte. A fórum vendégeinek a közönség kérdéseire kellett válaszolniuk, de ezt megelőzően egy ,,húsbavágó,, közös kérdést kaptak a műsorvezető Forró Tamástól, nevezetesen, hogy mikor és hogyan elégeli meg a mostanában gyakran emlegetett csendes többség az áremeléseket. A kérdező ennek kapcsán utalt a húsáremelés-tervek nyomán kirobbant sztrájkmegmozdulásokra. Antal László úgy vélekedett, hogy a mostani megmozdulások arra vallanak: a társadalom már megelégelte az áremeléseket. Ugyanakkor feltette a kérdést: mi a rosszabb, az áremelés, vagy a termelés csökkentése? Bálint Attila szerint a sztrájk csupán jelentéktelen epizód volt, de jelezte, hogy ideje a kormányt figyelmeztetni: a bérből és fizetésből élőkkel szemben is vannak kötelességeik. Ruttner György kifejtette: a legnagyobb probléma az, hogy a pártállam több mint egy évtizede halogatja azokat a döntéseket, amelyekkel elejét vehetné az áremeléseknek. Ezzel kapcsolatban utalt a veszteséges vállalatok támogatásleépítésének elodázására. Bruszt László szerint nem tudni, hogy a tömeg meddig tűr. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy elosztási marakodással nem orvosolható a gazdasági válság. A nemzeti torta nem olyan nagy, hogy lenne miért rajta marakodni. Tehát a mostanihoz hasonló sztrájkokkal nem érhető el megoldás, sokkal fontosabb kérdés a tulajdonviszonyok rendezése, amely megteremtheti a működőképes gazdaság feltételeit. Domonkos István az áremeléseket a rossz beruházások okozta esztelen költekezés termékének minősítette. Furmann Imre egy mondatban fogalmazott: az árak növekedése addig fog tartani, amíg ez a rendszer fennáll. Tamás Gáspár Miklós veszélyesnek minősítette, hogy a SZOT a szociális demagógia eszközével lép fel a kormánnyal szemben, egyetértve Antal László korábbi megállapításával, hogy a válságból való kijutáshoz olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely nem a reform ígéretével áltat, hanem meg is teszi az elengedhetetlen lépéseket. Erre azonban szerinte egy olyan kormányzat nem képes, amely már több mint 30 éve ígérget. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 21:44
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (39. rész)
|
Fodor Gábor megdöbbenésének adott hangot, hogy az MSZMP által támogatott szakszervezet nyúl a sztrájk eszközéhez a kormánnyal szemben. A fórumon sokan üdvözölték a többpártrendszerű demokrácia útján való elindulást, ugyanakkor kifogásolták, hogy a széles nyilvánosság kevésbé ismeri az új pártok és szervezetek programját. Ezzel kapcsolatban elhangzott: mindegyik ellenzéki szervezet már kidolgozta programját, s nagyon fontos, hogy ezeket megismerjék. Ugyanakkor gondot jelent, hogy ezek nem jutnak el a nyilvánossághoz. Kifejtették: ezt egyrészt a saját infrastruktúra hiánya gátolja meg, másrészt a tömegkommunikációs eszközökben sem kapnak megfelelő teret a különböző programok. Giczy György szerint az átmeneti időszakban az is megoldás lenne, ha létezne olyan független napilap, amelyben ezek a szervezetek nagyobb teret kaphatnának. Többen érdeklődtek arról, hogy a választások után az új pártok közül melyik lenne hajlandó koalícióra lépni az MSZMP-vel. Ettől az ellenzéki szervezetek jelenlévő képviselőinek mindegyike elzárkózott. Forgács Imrétől pedig azt tudakolták, hogy miként ítéli meg az MSZMP jövőjét. Az MSZMP képviselője szerint MSZMP a jövőben is lesz, csak legfeljebb más néven. Egyúttal úgy vélekedett, hogy ha az MSZMP elveszíti a hatalmat, azt nem lesz kinek átadni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 21:57
|
Vissza »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (40. rész)
|
Szent István szoboravató - Háborús áldozatok emlékművei Szent István-szobrot avattak azon a Bács-Kiskun megyei településen, amely történelmi nevét a falugyűlés döntése alapján kétesztendeje kapta vissza, s lett ismét Szentkirály. Ünnepséget tartottak a másik Szentkirályon is, amely ma Szombathely településrésze. Főutcája ebből az alkalomból visszakapta eredeti nevét és Traktoros utcából ismét Szent István király utca lett. A városrész templomának falán a délelőtti szentmise után felavatták a második világháború áldozatainak emléktábláját. Másutt is felidézték a magyar történelem tragikus időszakát, s e napon hajtottak fejet a második világháború áldozatainak emléke előtt. Emléktáblát avattak a Heves megyei Balaton községben és a zalai Gutorföldén, a Somogy megyei Csurgón, Nagymartonban és Iharosban, továbbá emlékművet Gadányban és Zircen, a Vas megyei Úriújfaluban, Kőszegszerdahelyen és Csöngén. Ugyancsak emléktáblát avattak a délszlávok lakta baranyai községben, Átán, továbbá Veszprém megye három településén - Litéren, Nagyalásonyban és Pulán -, s fölállították az ünnepre az áldozatok emlékművét a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírteleken és Tiszakoródon. A Nógrád megyei Legénden felállított emléktáblánál katolikus és evangélikus lelkipásztorok mondtak imát; Magyarnándorban a hősi emlékmű helyreállításának alkalmából engesztelő szentmisét mutattak be. Politikai események Mezőtúron a városi tanács dísztermében tartott ünnepi megemlékezésen Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök-főtitkára beszélt a nemzeti összefogás jelentőségéről az új demokratikus magyar rend mielőbbi békés megteremtésében. Ópusztaszeren az augusztus 20-i ünnepség hagyományos programja, a politikai fórum, amelyen az idén az MSZMP, az állami és a tömegszervezetek képviselői mellett az új pártok és szerveződések is részt vettek. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 21:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (41. rész)
|
A válaszolók között volt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a délelőtti nagygyűlés szónoka, továbbá Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, aki a pártingatlanok helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: hamarosan elkészül az országos vagyonmérleg és majd ennek alapján a kormány feladata lesz az igények kielégítése. Tapssal jelezték a fórum résztvevői egyetértésüket azokkal a véleményekkel, amelyek szerint szünjenek meg a munkahelyi pártszervezetek és a munkaidőt se használják a jövőben politizálásra. Ugyancsak politikai fórumot tartottak Mátészalkán, ahol a Szabolcs-Szatmár megyei központi ünnepséget követően a rendezvény szónoka Jassó Mihály, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Az MDF beregi szervezete pedig a Vásárosnamény-Gergelyugornyai Tisza-parton tartott közéleti fórumot. Nagygyűlést tartott augusztus 20-án a kisgazdapárt Békés megyei szervezete; a békéscsabai rendezvényen ismertették a párt programját, amelyben egyebek között a földtulajdon újrarendezését követelik. A Baranya megyei Bóly nagyközségben az MSZMP és a helyi állami és társadalmi szervezetek közösen rendezték meg az augusztus 20-i programot; az ünnepi nagygyűlésen Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a párt Pest Megyei Bizottságának első titkára mondott beszédet, majd politikai, ifjúsági fórumot rendeztek, amelyen részt vett Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter - aki korábban, miként Hámori Csaba is, a KISZ KB első titkára volt - továbbá Nagy Imre, a DEMISZ elnöke. Szent István-napi és új kenyér ünnepséget rendezett Debrecenben a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei szervezete. A nagyerdőben megtartott szabadtéri programon a házigazdák mellett további négy megye - Békés, Borsod, Heves és Szolnok - kisgazdapárti küldöttei is résztvettek, s jelen voltak a helyi ellenzéki kerekasztalba tömörült szervezetek képviselői is. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 22:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (42. rész)
|
Új intézmények, üzemek Az ünnep ezuttal is alkalmat nyujtott arra, hogy néhány közösség megünnepelje gyarapodását, most is számos új intézmény avatását időzítették augusztus 20-ára. Cegléden jelképesen Németh Miklós miniszterelnök adta át az új kenyér ünnepére 120 millió forintos beruházással elkészült új sütőüzemet. Bábolnán, ahol a mezőgazdasági kombinát - valamikori császári ménes birtok alapításának 200. évfordulóját is köszöntötték, üzembehelyezték azt a nagyközségi TV-vevőrendszert, amely lehetővé teszi, hogy minden lakásban vehessék a műholdas adásokat. A Somogy megyei Barcson e napon avatták fel a város új bevásárló központját. Új iskolát avattak a Tolna megyei Pusztahencsén; az 564 négyzetméter alapterületű korszerű épületben négy tanterem, valamint tornaterem és könyvtár várja a falu általános iskolájának felsőtagozatos diákjait, akik eddig - a körzetesítés miatt - napról-napra Nagydorogra kényszerűltek utazni a székhely összevont iskolájába. Gimnáziumi kollégiumot adtak át a Szabolcs-Szatmár megyei Baktalórántházán. A Baranya megyei Lippón átadták a község korszerüsített sportpályáját és az új szolgáltatóházat. Heves városában új orvosi rendelőt és egy hozzátartozó szolgálati lakást, valamint takarékszövetkezeti kirendeltséget adtak át. Szórakoztató programok Augusztus 20-a az a pirosbetűs nap, amelyen az ünnep méltóságával megfér a vidámság, az a nap, amelyen a hagyományok szerint megannyi látványos és szórakoztató rendezvény vonz nagyszámu közönséget. Az egyik ilyen hagyományos rendezvény a Debreceni virágkarnevál. A hajdúsági civis városban előbb a harmadik nemzetközi veterán autó találkozó résztvevői tartottak bemutatót, majd az öreg autók fölvonulása után következtek a mobilizált virágkompoziciók. Az érdeklődők tizezreinek sorfala között elhaladó 14 ,,virágkocsi,, elkészítéséhez több mint egymillió szál virágot használtak fel. A publikumot népi táncegyüttesek, zenekarok és majorett csoportok szórakoztatták; a hazaiak mellett ezuttal bolgár, északirországi, holland, izraeli, kínai, lengyel, litván, NSZK-beli, olasz, osztrák, török és ukrán művészeti csoportok. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 22:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (43. rész)
|
A szines karneváli menet a nagyerdei stadionban fejeződött be, ahol zsüri döntött a díjakról. A XX. debreceni virágkarnevál elsődíjas kompoziciója a magyar koronázási ékszereket megjelenítő virágkocsi lett, amelyet közösen készített a Debreceni Ingatlankezelő, valamint a helyi Hőszolgáltató Vállalat. Számos látogatót vonzott Hajdu-Biharba a hortobágyi hidi-vásár is, amely vasárnap fejeződött be. Ugyancsak vasárnap fejeződtek be Sárváron a IX. alkalommal megrendezett folklór napok; a Nádasdy várban három napon át a hazai népzenei- és néptánccsoportokon kívül angol, boliviai, brazil, francia, indiai, kínai, osztrák, török és NSZK-beli népiegyüttesek léptek közönség elé. Tűzijáték Az augusztus 20-i ünnepségek sorát a hagyományoknak megfelelően színpompás tűzijáték zárta az esti órákban. Az immár 25. alkalommal megrendezett tűzparádéhoz több mint 10 tonnányi, csaknem 5 ezer darabból álló pirotechnikai készletet használtak fel. A változatos hang- és színhatást kiváltó röppentyűket, bombákat, bengálégőket a Citadellán, a Gellért-hegy lábánál, az Erzsébet-hídon, a Gellért-szobornál, illetve a Dunán elhelyezett pontonokon telepítették a katonák. A tűzijáték hosszú évek óta változatlan forgatókönyvének megfelelően a sötétség beálltával, este 9 órakor kihunytak a közvilágítás fényei a belvárosi Duna-part környékén, s felröppentek a tűzijáték nyitányát jelző rakéták. A csaknem félórás műsor során nézők tízezrei gyönyörködtek a színskála valamennyi árnyalatában pompázó tűzzuhatagok látványában. A hatást fokozta az eget pásztázó nagyteljesítményű fényszórók játéka, illetve a tűzparádét kiegészítő kísérőzene. (MTI)
1989. augusztus 20., vasárnap 22:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|