 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
|
|
|
|
 |
Öböl - összefoglaló 1
|
1990. augusztus 16. csütörtök (AFP/Reuter/AP/UPI/TASZSZ) -
Mihail Gorbacsov üzenetét adta át csütörtökön Háfez Asszad szíriai
elnöknek Mihail Szityenko, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese, aki
a szovjet államfő megbízottjaként szerdán kezdett körútat a
Közel-Keleten. Mint a TASZSZ közölte, a damaszkuszi találkozón a
felek álláspontja nagymértékben egyezett az Öbölbeli válság
megítélésében. Moszkvában Alekszandr Belonogov külügyminiszter-
helyettes az iráni és az iraki nagykövetet fogadva azt hangsúlyozta,
hogy szovjet vélemény szerint az egykori háborús ellenfelek
viszonyának rendezése hozzájárul a válság rendezéséhez és növeli a
térség stabilitását.
Az iraki hírügynökség közben azt jelentette, hogy az iráni
területen levő iraki csapatok kivonását pénteken kezdik és öt nap
alatt akarják végrehajtani. Bagdad azt is előirányozta, hogy naponta
kétezer iráni hadifoglyot enged szabadon, ám a Nemzetközi
Vöröskereszt legfeljebb napi ezer iráni hazaszállítását vállalta.
Teherán csütörtök délutánig még nem válaszolt Szaddám Huszein
elnök szerda este eljuttatott békekezdeményezésére, amelyben Teherán
összes feltételét elfogadta. Mindazonáltal Ali Akbar Hasemi
Rafszandzsani iráni elnök Turgut Özal török államfővel folytatott
csütörtöki telefonbeszélgetésében kifejtette azt a véleményét, hogy
,,Teherán és Bagdad megbékélése teljesen független Kuvait iraki
megszállásától,, , Iraknak ki kell vonnia csapatait Kuvaitból, de a
problémát a térség országainak maguknak kell megoldani.
Különben a teheráni sajtó csütörtökön hozta nyilvánosságra annak
a levélnek a szövegét, amelyet az iráni elnök augusztus 8-án
intézett Szaddám Huszeinhez, kifejtve a békekötés feltételeit. E
levélre válaszolt szerdán az iraki államfő, aki április 21-én írt
először Rafszandzsani elnöknek. Teheráni elemzők szerint ugyanis már
akkor fontolgatta Kuvait lerohanását, s szerette volna biztosítani
Irán semlegességét a várható nemzetközi viharban.
Teheráni parlamenti körökben úgy vélik, hogy Irán nem fog
segíteni Bagdadnak az ENSZ-embargó hatástalanításában, mert ezzel
kockára tenné az utóbbi időben szerzett gazdasági és politikai
sikereit. E körök szerint ugyanis az 1979-es iszlám forradalom óta
Kuvait iraki bekebelezése és az azt követő felzúdulás szolgáltatja
az első alkalmat Teheránnak arra, hogy visszaszerezze pozícióját a
térségben és helyreállíthassa megtépázott gazdaságát. (Dubaiban, a
térség egyik legérzékenyebb pénzpiacán az iráni rial árfolyama
csütörtökön máris jelentősen felkuszott a dollárhoz képest.)(folyt.)
1990. augusztus 16., csütörtök 20:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|