Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 16.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról

"...a Fővárosi Tanács 40 millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek szállítása hamarosan megkezdődik. "
SZER, Magyar híradó:

Bérkövetelések Magyarországon

"súlyos aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára. Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes piacgazdaságba illeszkedik."

Egy Országgyűlési képviselő: Szájer József


------------------------------------------


London, 1990. augusztus 11. (BBC, Panoráma) - Farkas Csilla
interjút készített a szabadon és demokratikusan megválasztott magyar
képviselővel, Szájer Józseffel, a Fidesz képviselőjével:

    - Szájer Józsefet kérdezem arról, hogy milyen egy magyar
képviselő? Kezdjük talán azzal, hogy mi a foglalkozása, mit tart a
foglalkozásának?

    - Eredetileg jogot oktatok az Eötvos Lóránd Tudomány Egyetemnek
a Jogi Karán, annak a Római Jogi Tanszékén jogtörténetet, illetőleg
a Bibó István Szakkollégiumban jogelméletet, jogfilozófiát. Ezt a
mesterségemet a parlamenti képviselőség mellett is szeretném
folytatni, nyilván jóval redukáltabb időben. Mivel a kettő egymással
nagyon szoros összefüggésben van, tehát a jognak a tanítása és a
jognak az alkotása, ezért nem érzem egymással ellentétesnek a
kétfajta tevékenységet.

    - Szakmájának továbbra is a tanárt tekinti?

    - Azt hiszem, hogy mind a kettőt. Nyilván történyhozóként is
valamifajta tanári tevékenységet, akár tudósi tevékenységet is
folytatunk. Én nagyon fontosnak tartom, hogy azok a jogszabályok,
amelyek itt a Parlamentben születnek - különösen az alkotmányos
jelentőségű jogszabályok - tehát az a terület, amely engem leginkább
érdekel az emberi jogonak a kérdése, a polgári szabadságjogoknak a
kérdése, azok jogilag és filozófiailag is megfelelőek legyenek,
szövegezésükben is megfelelőek legyenek, hiszen éppen azt tanítom
egyébként az egyetemen, hogy hol vannak a hibák a jogszabályokban és
melyek azok a problémák. Itt törvényhozóként beleszólhatok abba,
hogy javítsunk a törvényeken. Ez néha sikerül, néha nem sikerül, már
mint a javítás, hiszen az embert vagy nem szavazzák le, vagy
leszavazzák. (folyt.)



1990. augusztus 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szájer-interjú - 1. folyt.


- Külön így, hogy képviselővé, vagy képviselőségre való
készülés, ilyen nem volt. Nyilván a jogi tanulmányaim - az Egyesült
Államokban, Anliában és az oxfordi egyetemen folytattam korábban
tanulmányokat -, amelyek főleg jogfilozófiai jellegűek, illetőleg
alkományjogi jellegűek voltak, amelyek most nagyon sokat segítenek
abban, hogy az Országgyűlés alkotmányjogi bizottságában az új
törvényeknek a megszületésében aktívan részt tudjak venni. A
legutóbbi alkománymódosításban is nagyon sok módosító indítványomat
elfogadta a parlament, amelyeknek a többsége vagy valamelyik polgári
szabadságjognak a biztosítása, vagy pedig valamifajta olyan
módosítás, amely szebbé, pontosábbá, olvashatóvá teszi a
jogszabályokat.

    - Mitől lesz képviselő egy képviselő? Attól, hogy megválasszák?

    - Nyilván nagyon fontos a megválasztás, és ez sok mindenben hat
az embernek a magatartására, viselkedésére. Az ideális képviselőnek
annak nagyon sokoldalú politikusnak és emberi viszonylatokban is
jártas személynek kell lennie - tehát olyannak, aki jól meg tudja
szervezni a munkáját, abból kiindulva, hogy egy politikus, illetőleg
egy parlamenti képviselő hivatalból mindenhez kell hogy értsen.
Nyilván ilyen ember nincs, aki mindenhez ért. Ezután a következő
lépés az, hogy meg tudja szervezni magát úgy, hogy minden dologban
kompetensen tudjon nyilatkozni, illetőleg a társaival,
képviselőtársaival meg tudja szervezni azt, hogy ami elhangzott akár
tőle, akár társaitól az egy egységet képezzen, és valamilyen módon a
politikai bölcsességet is kifejezze.

    - Ön szakmailag felkészült erre a feladatra - mi mást kell még
megtanulnia? (folyt.)



1990. augusztus 11., szombat


Vissza »


- Szájer-interjú - 2. folyt.


- Nagyon fontos az emberekkel való bánásmód, illetőleg a
különböző magatartás módoknak az elsajátítása. Egy képviselő szintén
hivatalból és hivatásából fakadóan nagyon közvetlen kell hogy legyen
az emberekkel és a kommunikációnak. A beszélgetésnek a lehetőségét
mindig fenn kell tartania. Ha az ember megy az utcán abban a
választókerületben ahol megválasztották, vagy sorozatban jönnek
hozzá az emberek, nem fordíthat nekik hátat, el kell hogy tudjon
beszélgetni, fel kell hogy tudja dolgozni azokat a problémákat,
amelyeket ott hall, hiszen nyilván azt akarja, hogy újraválasszák és
továbbra is képviselhesse annak a közösségnek az érdekeit, és ezt
jól tudja tenni.

    Ami a parlamenti munkát segíti elő, az pedig szintén a jó
politikusnak az erényeit kell hogy viselje a képviselő. Péládul -
konkrét esetet idézek - egy módosító indítvánnyal foglalkozik. Azt
az indítványt elfogadják, például ellenzékiként - én is ellenzéki
képivselő vagyok - abban az esetben meg kell tudnia választani azt a
megfelelő érvelési módot, amellyel a legsikeresebben mindenki
átveszi az indítványt. Jól kell tudnia beszélni, és ennek
koherensnek, összefüggőnek kell lenni, mert a Parlamentben - és ez a
Fidesznek is az egyik fő szabálya - hibázni nem szabad, hiszen a
következő lépésben valaki feláll, és azt mondja: kérem ez nem így
van.

    Minden gondolat ami elhangzik felelős kell hogy legyen. Sajnos
erre a magyar parlament még nem nyújt túl sok példát. De azt
hiszem, hogy a Fideszben vagy a dolgokat szakmai oldalról
megközelítő képviselők körében egyre elterjedtebb ez a fajta
magatartásmód. (folyt.)



1990. augusztus 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szájer-interjú - 3. folyt.


- Természetesen érzem, hiszen különösen azt átélve, hogy ugyan
nem vagyunk kormányzati tényező, de hogyha beadunk egy módosító
javaslatot, akkor az egy idő után elfogadottá válhat, akkor igenis
"életrekedt embereknek" a százainak vagy ezreinek a életét
módosíthatja egy-egy döntésünk, egy-egy rendelkezésünk.

    A felelősség az még abban is kiegészül, hogy az ember nem
viselkedhet ugyanolyan módon, mint ahogyan viselkedett azelőtt mikor
képiviselő volt. Nagyon sok minden fontos hogy megtartsa, hiszen
ugyanolyannak kell megmaradnia, amilyen azelőtt volt a
viselkedésmódoknak a többségében, és nem szabad hogy kiszakadjon
abból a közegből ahonnan jött. Sok tekintetben nem viselkedhet
felelőtlenül, tehát én nem követehetek el mondjuk olyan kisebb
rendőrségi büntetéssel, szabálysértéssel járó dolgokat, például
vezetés közben, amit máskor gond nélkül megtennék. Természetesen nem
nagyobb jelentőségű dolgokról van szó, hanem arról, hogy egy jobbra
kanyarodó táblánál nem kanyarodhatok balra. Hangsúlyozom: azért,
mert felelős vagyok azért amit teszek, és tulajdonképpen példaértékű
is az emberek számára. Ha én követek el valamifajta - akárcsak
morális szempontból - olyan dolgot, ami a közvélemény számára
esetleg kétes, akkor igenis a képviselőben, a jogállamban való hit
inog meg az emberekben sok tekintetben - legálábbis egy ideális
esetben.

    - Ha jó tudom, akkor a magánember háttérbe szorul mostmár,
hiszen a képviselő az, aki jelen van. Önnek van családja? (folyt.)



1990. augusztus 11., szombat


Vissza »


- Szájer-interjú - 4. folyt.


- Feleségem és egy hároméves kislányom van. A magánélet annyiban
szorul háttérbe, hogy kevésbé tud az ember a családjával
foglalkozni, ugyanakkor tulajdonképpen mégiscsak a család az, ami
közvetíti a problémáknak a jelentős részét az ember számára, és a
képviselő is hasonlóképpen van. Ebből következik, hogy nagyon fontos
a családnak a szerepe, aki segíti ebben a munkában. Ugyanakkor
nyilván képviseli is valamennyire kifelé a képviselőt. A képviselő
családja sem viselkedhet egészen ugyanúgy, mint annak előtte
viselkedett.

    - Mi a helyzet a hobbijaival?

    - A hobbinak eddig a politizálás volt, mivel soha nem gondoltuk
azt, hogy főállású politikusok lennénk, és hát tulajdonképpen ez az,
ami kitöltötte az időnket. Nyilván örülök hogyha a családdal
lehetek, ha egy nyugodt hetem van, amikor kikapcsolódhatom a
politikából, illetőleg a szakmai dolgokból.

    Azért néha szoktam úszni, zenét hallgatni, nagyon ritkán moziba
járni. Régen nagyon szerettem moziba járni, a feleségemmel is
tulajdonképpen ilyen módon ismerkedtem meg, de az utóbbi időben
egyre kevesebb idő jut erre. Néha hogyha külföldön van az ember,
akkor el tud egy-egy moziba, mert akkor talán több szabadideje van.
+++



1990. augusztus 11., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD