|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
|
|
|
|
|
- Elhunyt Kádár János - 2. folyt.
|
A másik ilyen pillanat 1956-ban, amikor élére állt az általa korábban dicsért forradalom eltiprásának. Nem kényszerítették rá. Ha nemet mond, legfeljebb félreállítják. De Kádár igent mondott, és ebben szerepe volt egyrészt annak, hogy Kádárnak, mint a kommunista funkcionáriusoknak általában, nem volt tisztességes foglalkozása, így létkérdés volt neki a mindenkori hatalomhoz csatlakozni. Másrészt azonban annak is - hogy szemben az elterjesztett hiedelemmel - mindig szerette és kegyetlenül gyakorolta is a hatalmat. Nem lehet véletlen, hogy mindjárt első fontosabb beosztása 1945 után erőszakszervezettel hozta kapcsolatba, Budapest rendőrfőkapitány-helyettese volt. A kommunista párt legszörnyűbb terrorja éveiben 1948 és 1950 között - amikor a Mindszenty- vagy a Rajk-per csak a jéghegy csúcsát jelentette - Kádár János volt a belügyminiszter. 1956 után ő vezette nemzetünk történetének legvéresebb megtorló hadjáratát. Ehhez képest a parasztság bekényszerítése később a tsz-ekbe már szinte ártatlan kádári tettnek tekinthető. Amikor úgy gondolta, hogy az biztosítja számára a hatalomban maradást, nemcsak számára ismeretlenek százait gyilkoltatta meg, hanem közvetlen elvtársait is, vagy legalábbis részt vett azok halálos ítéletének előkészítésében. Nagy Imrééket nem lehetett volna Kádár beleegyezése nélkül kivégezni és egyre biztosabbra vehető, hogy ő volt az, aki jobb meggyőződése ellenére rábeszélte Rajkot: vallja be a rágalmakat nem fogják halálra ítélni. Szerénynek nevezték Kádár János propagandistái és így beszélt róla az ország. Igaz, hiányzott belőle Rákosi vagy Tito hivalkodó személyi kultusza, de azt az embert, aki uralkodása utolsó két évtizedében nem tűrt meg más véleményt a magáé mellett, aki hallani sem akart arról, hogy felépítsenek mellette egy utódot, nem feltétlenül ez a jelző illeti. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|