![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Lengyel László a gazdaságpolitikáról
|
![](../img/spacer.gif)
------------------------------------
London, 1990. október 19. (BBC, Esti műsor) - Lengyel Lászlót az ismert fiatal budapesti közgazdászt most nevezeték ki a Pénzügykutató Részvénytársaság elnök-vezérigazgatójává, és első rádiónyilatkozatát budapesti különtudósítónknak, Szakonyi Péternek adta:
- Ön a közelmúltban kijelentette azt, hogy a kormány, illetve a kormány gazdaságpolitikája ismét a politika csapdájába esett. Ezek szerint a jelenlegi gazgaságpolitika valahogy úgy folytatja, ahol az előző abbahagyta, hiszen nem tud kiszabadulni a napi politikai érdekek fogságából. Mégis mi az alapvető különbség az ön véleménye szerint mondjuk a Németh-kormány és a mostani Antall-kormány gazgaságpolitikája között?
- Vannak különbségek. Az Antall-kormány tulajdonképpen most kezdi felmérni azt, hogy milyen is a gazdaság helyzete. Ehhez képest a Németh-kormány, vagy a korábbi kormány többé-kevésbé azért látott, ismert a helyzetre vonatkozóan számokat, jobban benne volt az apparátusi munkában. Ami jelentős különbség még - tehát a felmérés ügyében -, az az, hogy az Antall-kormány egy koalíciós kormányként, egy bonyolult irányítási szisztémát kénytelen működtetni állandó egyeztetésekkel, s ez gazdaságpolitikai szempontból inkább rosszabb az előző kormányhoz módszeréhez képest.
A harmadik dolog, hogy itt egy vita folyik a kormányon belül a gazdaságpolitikáról. Tehát még az intézkedésekben keverednek a koncepciók, mert - ahogy ezt már többször elmondtuk - három koncepció csatázik a kormányon belül. Az egyik szeretné a gazdaságot általában dinamizálni, újabb jövedelmeket bespirccelni szelektív iparfejlesztéssel és exportfejlesztéssel a gazdaságba. Ezt egy másik vonal nagyon élesen tagadja, és tulajdonképpen a korábbi kormányzat monetáris politikáját folytatni kívánja, bűnnek tekintené ezt a dinamizálást. (folyt.)
1990. október 19., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|