![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - első munkanap (16. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és -------------------- igazságügyi bizottság előadója elöljáróban annak a véleményének adott hangot: a 40 évvel ezelőtt választott politikai utunkról kiderült, hogy sehová nem vezet. Ebben a felismerésben az a legszembetűnőbb, hogy a tényt az a politikai elit is felismerte, amely ítéleteinek csalhatatlanságában korábban megingathatatlan volt. Az Alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett - szögezte le. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények - Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék - létrehozását. Az előterjesztett törvényszöveg azonban már közel sem találkozott maradéktalanul a bizottság egyetértésével. A vita során a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerekasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja. A döntés indokait illetően a bizottság kiemelte, hogy támogató javaslatával hozzá kíván járulni a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott megállapodások törvényerőre emeléséhez. A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében - a bizottsági ülésen - Antall József felhívta a figyelmet arra, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a bizottság eltért a háromoldalú tárgyalásokon kialakított állásponttól, amely lehetővé tenné a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői mandátumát. Mások az összeférhetetlenség pontosabb megfogalmazását tartották fontosnak. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:09
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|