![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Kereskedelmi Minisztérium közleménye (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 15., péntek - Az ÁPISZ, illetve a Fővárosi Cipőbolt Vállalat átalakulásával, részleges külföldi tulajdonba adásával kapcsolatban megjelent újságcikkekkel, valamint az MDF, SZDSZ, Fidesz és más szervezetek tiltakozásával összefüggésben a Kereskedelmi Minisztérium az alábbiakra hívja fel a figyelmet. A hatályos törvények értelmében a Kereskedelmi Minisztérium csak azon vállalatok esetében rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyekkel irányíthatja, illetve befolyásolhatja a vállalatok társasággá alakulását, s a részvények, illetve üzletrészek magánszemélyek, valamint külföldiek részére történő eladását, amelyeket a jogelőd Bel- illetve Külkereskedelmi Minisztérium, valamint az Országos Anyag és Árhivatal alapított. Ebben a vállalati körben a Kereskedelmi Minisztérium a folyamatokat kézben tartja, s meggátolja az állami tulajdon elherdálását, áron aluli értékesítését. A kereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi és szolgáltató vállalatok zöme azonban tanácsi alapítású, önkormányzatú (vállalati tanács, illetve küldöttgyűlés irányítása alatt álló) vállalat, amelyek működsébe a Tárca nem szólhat bele. A tanácsi alapítású állami vállalatok tekintetében a tanácsok jogosultak vizsgálni, szükség esetén intézkedést kezdeményezni e vállalatok átalakulásával, a részvények eladásával kapcsolatban. Mindebből következően az e vállalatok átalakulását érintő kérdések megválaszolása a tanácsok feladatköre. Ennek megfelelően Beck Tamás kereskedelmi miniszter felkérte Bielek Józsefet, a Fővárosi Tanács elnökét, hogy a kifogásolt átalakulási és részvényeladási ügyben alapítói jogaival élve vizsgáltassa meg a körülményeket. Végezetül szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a hatályos szabályozás szerint az államot vagyonjogi vonatkozásban a Pénzügyminisztérium képviseli, így amennyiben a tanácsi vizsgálatok erre alapot adnak, a Pénzügyminisztérium jogosult az állam vagyoni igényeinek védelmében fellépni. (OS)
1989. szeptember 15., péntek 17:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|