![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A modellváltás-rendszerváltás kérdésének eldöntéséhez sokan fontosnak tartották, hogy a reformkörök mondják ki nyíltan: kiktől, milyen áramlatoktól határolódnak el. Például, ha rendszerváltásról van szó, akkor élesen el kell határolniuk magukat a Ribánszki-féle áramlattól. A tanácskozás résztvevői végül is a rendszerváltás mellett tették le voksukat abban az értelemben: az elmúlt 40 év során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak, sem afelé mutató közvetlen átmenetnek. Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a tanácskozást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Ennek létrehozásán munkálkodik az MSZMP vezetősége, erről vitatkoznak a reformkörök és a párt más áramlatai is - a legjobb megoldásokat keresve - mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse és folytatója a Magyarországon száz éve létező szocialista mozgalomnak. Örököse kell, hogy legyen - és minden bizonnyal az lesz, tette hozzá - az MSZMP haladó törekvéseinek, alapvető kérdésekben megreformálója, újralakítója lesz a politikának. Utalva arra a tanácskozáson is lezajlott vitára, hogy gyökeresen új vagy megreformált pártra van-e szükség, ismételten kijelentette: az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani. Ugyancsak a reformkörök vitáját felidézve leszögezte: a párt egészéhez képest nincsenek többségben azok, akik a reformok tudatos vallói, vállalói és harcosai. Ők meghatározó kisebbséget alkotnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többség reformellenes. Az igazi kérdés az, hogy a még bizonytalan párttagokat sikerül-e a reformerőknek megnyerniük, vagy a kételkedés és a keserűség keríti hatalmába őket? Nyers Rezső a párt megújulásához szükséges feltételek közül elsősorban a vezetéssel foglalkozott. Megítélése szerint nagyon sok új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősorban a fiataloknak kell elfoglalniuk. Azoknak azonban nem szabad ilyen funkcióban maradniuk, akik tisztességes emberek, de a vezetésben csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek. A párt elnöke részletesen szólt az MSZMP törekvéseiről, a politikai egyeztető tárgyalásokon képviselt magatartásáról. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a többpártrendszert elvi alapon kell elfogadni, mert társadalmi értéket fog hordozni a szocializmus, a magyar nép számára. De senki ne gondolja azt, hogy a nép érdeke száz százalékig bármikor azonos a pártok egyeztetett érdekével. A társadalmi szervezetek és a társadalom önszerveződései teljesíthetik csak ki a pártok útján szerveződő magyar demokráciát - hangoztatta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:38
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|