![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Magyar Október Párt közgyűlése
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. október 9. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap tartotta második országos közgyűlését a Magyar Október Párt. Szilágyi Sándor jelenti Budapestről: - A több mint 5 órás tanácskozás leginkább kiemelendő vonása a Magyar Október Párt képviselői: Bánlaki József, dr. Krassó György és Turcsány Sándor, pontos tájékoztatással szolgált a párt három és fél hónapos történetéről, jogi és anyagi helyzetéről, a tagság összetételéről, a Magyar Október Párt politikai helyzetértékeléséről és terveiről. Mint megtudtuk, a hatóságok mindenütt megtagadták a párt bejegyzését és a sajtó rendszeresen nem közli a Magyar Október Párt nyilatkozatait és felhívásait. Bánlaki József beszámolt róla, hogy a június 27-ikén alakult pártnak 165 tagja van. A 165 fős tagság kétharmada budapesti, viszont a fővároson kívül már mintegy 20 helységben megvetette a lábát a Magyar Október Párt. A 165 fős tagságnak csupán egyharmada értelmiségi. További egyharmada alkalmazott, a fennmaradó egyharmad viszont kétkezi munkás - mondotta Bánlaki József, s hozzátette: a 165-ből 143 fő rendes tag, 22-en pártolótagsággal rendelkeznek, s van egy tiszteletbeli tagja is pártnak: Bush amerikai elnök személyében. Bánlaki József tájékoztatott a Magyar Október Párt anyagi helyzetéről is. Eszerint tagdíjakból és adományokból 28.375 forint folyt be a pártkasszába. A párt közismert akciói viszont felemésztettek 24.395 forint 50 fillért. Ezenkívül cirka 80 ezer forintos telefon-, villany- és egyéb számlakövetelés, továbbá az úgymond megrongált Münnich Ferenc utcatáblák költsége - újabb 91 ezer forint terheli a pártkasszát. (folyt.)
1989. október 9., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A Magyar Október Párt közgyűlése - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Talán nem elhamarkodott a következtetés: a Magyar Október Párt - legalábbis anyagilag - nem áll valami fényesen. Annál határozottabban és keményen áll ki viszont a politikai küzdőtérre. Magától értetődően résztvesz a párt az 1956-os forradalom kitörésének első szabad megünneplésére alakult Október 23-ika Bizottság munkájában. 22-ikén - később pontosítandó időpontban - Hyde park Cornerré kívánja feldíszíteni a Corvin közt, emlékezvén a forradalomra. A köztársasági elnöki tisztre - mint már beszámoltunk róla - Pozsgay Imre ellenében ellenjelöltet állít a Magyar Október Párt: Rácz Sándort, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét. De a legfontosabb: a Magyar Október Párt minden módon ellene szegül a választási törvényjavaslatnak, mert antidemokratikusnak tartja. A párt alapítója, az Angliából hazatért dr. Krassó György világosan megmondta: a Magyar Október Párt elutasítja az uralkodó párt és az úgynevezett ellenzéki pártok és szervezetek nép feletti alkuját. A választási törvényjavaslat a kommunista érdekeket szolgálja - mondja Krassó - melyhez az ellenzékinek nevezett szervezetek és pártok bábként asszisztálnak. Mert a választások törvénytervezete úgy van kitalálva, hogy a kis pártokat szinte reménytelen helyzetbe hozza. Éppen azért, mert ezzel akarják elejét venni, hogy egy látszólag kis párt - például a Magyar Október Párt - a választások során meglepetésszerűen óriásivá duzzadjon. +++
1989. október 9., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|