![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyilatkozat a magyar-amerikai mezőgazdasági áruforgalmazás és együttműködés fejlesztéséről (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. július 12., szerda - Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete szerdán közös nyilatkozatot írt alá a magyar-amerikai mezőgazdasági áruforgalmazás és együttműködés fejlesztéséből, az 1981-es nyilatkozat megújításaként.
A dokumentum szerint a felek törekednek a mezőgazdasági kapcsolatok bővítésére, egyebek között a talajvédelem és vízgazdálkodás, a növénytermesztés, az állattenyésztés és az erdészet területén. Az információ-áramlás elősegítésére rendszeresen adatokat cserélnek a fő mezőgazdasági termékek előállításáról, felhasználásáról és kereskedelméről, előrejelzéseket szintén közölnek egymással. Mindkét fél segíti a társaságok, szövetségek, intézetek, intézmények képviselői közötti kapcsolatok elmélyítését. Elősegítik egyebek között a közös kutatómunkát, továbbá a mezőgazdasági kutatók, szakemberek és tudományos gyakornokok cserelátogatásait. Ösztönözni fogják az oktatási intézményeket, magán kutatóintézeteket és szövetkezeteket arra, hogy lépjenek szorosabb munkakapcsolatba. A közös nyilatkozat alapján munkacsoport tevékenykedik; az együttes program végrehajtása érdekében intézkedéseket foganatosít és jelentést tesz azok kivitelezéséről. (folyt. köv.)
1989. július 12., szerda 14:12
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyilatkozat a magyar-amerikai mezőgazdasági áruforgalmazás és együttműködés fejlesztéséről (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
x x x A két ország agrárgazdasági kapcsolatai széles körűek. A magyar növénytermesztők immár több mint száz amerikai fajtát használnak. Nemcsak a növényfajták nagy száma a jellemző, hanem az is, hogy közülük jónéhány uralkodó helyet foglal el a hazai földeken. 1975 óta vetik az amerikai Pioneer hibrid kukoricát, amelyet az ország kukoricatermő területének 85 százalékán termesztenek, és jórészt ennek köszönhető, hogy tíz év alatt másfélszeresére nőtt a fontos takarmánynövény hozama. Kitűnő tapasztalatok vannak az amerikai napraforgóval és a takarmánycirokkal, nemkülönben a zöldségfajtákkal. Az Egyesült Államokból származó almafajtáknak szintén meghatározó helye van a gyümölcsös kertekben, közülük tíz szerepel a hivatalosan engedélyezett gyümölcsfajták listáján, a Magyarországon újabban telepített barackfajtáknak pedig csaknem mindegyike amerikai eredetű. Az állattenyésztők szintén szívesen használnak az Egyesült Államokból származó fajtákat. Közismert a Holstein-fríz szarvasmarha, amelyet 15 éve importálnak; eddig 22 ezer üsző érkezett, 160 tenyészbikát vettek át a magyar gazdaságok és - korszerű megoldásként - ezer embriót is behoztak. (Speciális biotechnikai beavatkozásról van szó, amely az állattenyésztésben merőben új lehetőségeket kínál.) A magyar nagyüzemek jól ismerik az amerikai Central-Soya vállalat takarmányait, amelyeket a magyar feldolgozó üzemek használnak. A hazai takarmányok jelentős részében megtalálható ennek a vállalatnak az alapanyaga. Más amerikai cégekkel szintén jó az együttműködés és a magyar szakemberek a kapcsolatok további bővülését várják. A kétoldalú kapcsolatok keretében főként a magyar élelmiszerek lettek ismertebbekké az elmúlt időszakban az amerikai piacon. A magyar élelmiszergazdaság üzemeiből 50 féle termék jut el az Egyesült Államokba. Húsz éve fogadja ezek jelentős részét az amerikai Atalanta cég, amely közvetlenül is segítette a jó minőségű magyar húsipari termékek amerikai térhódítását. Újabban a Gyulai Húskombinát igyekezik - jó eséllyel - betörni az igényes amerikai piacra feldolgozott készítményeivel. Több amerikai egyetemen foglalkoztatnak magyar kutatókat, akik számára nyitott a tanulmányutak lehetősége. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát McDonald,s-al működik együtt. Mind ismertebbek Amerikában a magyar gyümölcslevelek, növekszik a bor- és pezsgőkivitel. (folyt.köv.)
1989. július 12., szerda 15:35
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyilatkozat a magyar-amerikai mezőgazdasági áruforgalmazás és együttműködés fejlesztéséről (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1988-ban 66 millió dollár értékű magyar élelmiszerterméket exportáltunk az Egyesült Államokba, míg az import 42 millió dollárt tett ki. (MTI)
1989. július 12., szerda 15:36
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|