|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülése
|
(Bojtár István)
München, 1989. január 12. (SZER, Világhíradó) - Egyes olasz újságok
nem késlekedtek. Nemcsak részletes tudósításokat közölnek a
budapesti parlament által megtett nagy lépésről - amelyet például a
Corriere della Sera történelmi fordulatnak nevez - hanem azonnal
felvették az érintkezést a demokratikus ellenzék egyes
képviselőivel, hogy megkérdezzék véleményüket a gyülekezési és az
egyesülési törvény elfogadásáról.
A La Repubblica által Rómából felhívott Vásárhelyi Miklós, Nagy
Imre ötvenhatos kormányának sajtófőnöke így válaszol az újságíró
kérdésére: - Nagy lépés történt előre. Fontos fordulat. 1980
lengyelországi szolidaritása óta ez az első eset, hogy az
alternatív társulatok törvényes elismerésben részesülnek, s velük
együtt a pluralizmus elve is. Kétségtelen - folytatta Vásárhelyi -,
hogy még nem nyúltak hozzá a hatalom kérdéséhez. Fennáll az
egypártrendszer. De a helyes úton járunk, amit az a tény is mutat,
hogy a hivatalos sajtó leírja az országnak: mennyi, és milyen fajta
ellenzéki csoport van, és mi a politikai álláspontjuk.
A budapesti parlamentben lefolyt szavazás kimenetelét a Bécsben élő
tekintélyes magyar származású újságíró, az osztrák televízió kelet-
európai adásainak főszerkesztője: Lendvai Pál is fontos lépésnek
tartja, a La Stampa című torinói lapnak adott interjújában azonban
egyszersmind kifejezést adott a jövőt illető aggodalmainak is.
A rendszer - mondotta - azután hogy elfecsérelte az időt, és
elszalasztott jó lehetőségeket, most a nagy feszültség
pillanataiban hajt végre politikai kísérleteket. Nyomasztó a
gazdasági válság. No a nép elégedetlensége. Minden politikai reform
kockázatos, de a veszély megkétszereződik akkor, ha az
állampolgárokban az elkeseredettségé az uralkodó érzés - így
beszélt Lendvai Pál.
A La Stampa kérdéseket tett fel Kiss Gy. Csaba tudományos
kutatónak, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító és országos
elnökségi tagjának is. Többek között azt: vajon a magyar rendszer
csupán ellenőrzött, vagy teljes szabadságot adott-e az ellenzéki
csoportoknak?
A válasz így hangzott: Immár biztosak vagyunk abban, hogy poszt-
totalitárius rendszerben élünk, de a parlamenti demokráciát még ki
kell vívni. Hogy ez a reform ne váljék csapdává, tovább kell
haladni. Augusztus elején azt is megtehetjük, hogy - ha túlságosan
szűkre szabják a teret - ne kérjük bejegyzésünket. A mai fordulat
mindenesetre fontos, majdnem hogy visszafordíthatatlan.
A La Stampa újságírója a magyar ellenzék tagjával beszélgetve
rámutatott: először történt meg, hogy az egyik kelet-európai
rendszer lemondott a monolitizmusról - de nincsen szó kifejezetten
pluralizmusról. Vajon önök elfogadják-e ezt a korlátot? - fordult
kérdésével beszélgető-partneréhez, aki így válaszolt: - egyáltalán
nem. A parlament megtette amire eddig volt hatalma. Most
alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség, amely az alkotmányt
módosítva bevezeti a pluralizmust. Nem érdekel bennünket az olyan
fajta bábszerep, mint amilyet egyes - formálisan nem szocialista -
pártok játszanak Varsóban, Prágában és Kelet-Berlinben. +++
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|