|
|
 |
|
 |
Peter Sager Magyarország európa tanácsi tagságáról (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósitója jelenti:
Strasbourg, 1990. szeptember 25. kedd (MTI-TUD) - Az Európa
Tanács parlamenti közgyűlése számára kidolgozott mindhárom
jelentésben közös a vélemény: Magyarország megérdemli, hogy
Közép-Kelet-Európából az első legyen az Európa Tanács teljes jogú
tagjai közül - mondotta a közgyűlés szerdán kezdődő ülésszaka előtt
az MTI tudósítójának adott interjúban Peter Sager, a közgyűlés nem
tagállamokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Mint ismeretes, ezen
az őszi ülésszakán, október 2-án vitatja meg a 23 demokratikusan
megválasztott parlament 177 tagjából álló közgyűlés - Antall József
miniszterelnök részvételével - Magyarország európa tanácsi felvételi
kérelmét, amelyet még tavaly novemberben nyújtott be az akkori
kormány.
A svájci Peter Sager volt az, aki tavaly kezdeményezte a
különleges meghívotti státusnak a kidolgozását, amelyet először -
júniustól - Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia és a
Szovjetunió törvényhozói számára biztosított a testület. Az általa
vezetett bizottság készítette Magyarország tagfelvételi kérelméről
az egyik jelentést, míg a másik kettő a parlamenti közgyűlés
politikai, illetve jogi bizottságától ered.
A politikus szerint a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a
magyar kérelmet támogatni fogják. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti
közgyűlés - várhatólag egyöntetűen - javasolni fogja az Európa
Tanács miniszteri bizottságának Magyarország felvételét. A
miniszterek november 6-án üléseznek és döntenek erről, Rómában.
Peter Sager kiemelte, hogy Magyarország az ő szemében azért
méltó erre az elsőségre, mert több mint négy évtizeden át mindig
harcolt, mindig érvényesült nemzeti és szabadságtörekvése,
reform-ambíciója - 1956, a gazdasági reform, a politikai reform,
számos magyar kezdeményezés mutatta ezt.
Ő maga már 1987-ben javasolta egyes közép-kelet-európai
országok, köztük Magyarország bekapcsolását az Európa Tanács
parlamenti közgyűlésének munkájába, de akkor a többség még
fenntartásokkal élt. A változás komolyságát csak akkor fogadta el a
testület, amikor Gorbacsov 1988-ban deklarálta, hogy a
Brezsnyev-doktrina többé nem érvényes. Attól fogva nyilvánvaló volt,
hogy az egykori és már nem is igazán csatlós államok fel fognak
szabadulni. (folyt.)
1990. szeptember 25., kedd 10:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|