Rendszerváltás és az MTI

	Határ-talan kapcsolatok: nemzetközi tanácskozás Körmenden (1. rész)
1990. szeptember 8., szombat - A legfontosabb feladat ma Közép-Európában: megpróbálni együtt eljutni a demokratikus Európához. Nem egyszerre menetelve, hanem a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve. Magyarországnak ma érdeke például, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia beléphessen az Európai Gazdasági Közösségbe, vagy az Európa Tanácsba és viszont. Létérdekünk, hogy eljussunk az új integrációs szervezetekbe, mert e nélkül nem tudjuk biztosítani a társadalmi átalakulást. Ezek a lehetőségek sok előnnyel járnak a határainkon kívül élő magyarság számára is, ezért szorgalmazni kell, hogy például Románia is tagja legyen az Európa Tanácsnak - mondotta többek közt szombaton Horn Gyula, a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke, azon a nemzetközi tanácskozáson, amely Határ-talan kapcsolatok címmel kezdődött Körmenden. A tanácskozás fő védnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Az eszmecserén - a Duna-Adria néven létrejött együttműködés elvei alapján - a határainkon átívelő, a társadalmi élet legkülönbözőbb szintjein kialakult kapcsolatokat kívánják kiegészíteni, szélesíteni. Az Ausztriából, Szlovákiából, Jugoszláviából, Olaszországból és Magyarországról érkezett résztvevők arról tanácskoznak, hogy a hivatalos diplomácia által megkezdett utat a népi diplomácia lépéseivel és eszközeivel egyengessék, töltsék meg konkrét tartalommal. Horn Gyula előadásában a regionális együttműködés fontosságából indult ki. Kiemelte Olaszország közreműködését abban, hogy Magyarország jó eséllyel pályázhat az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozáshoz. Fontosnak ítélte a technikai-technológiai embargó enyhítését is. A kisebbségi, nemzetiségi ügyekre térve a kormányt bírálva kifejtette: nem szabad félrérthető állásfoglalásokat megfogalmazni, amelyek nem kívánatos indulatokat gerjeszthetnek. - Azt, hogy a kormány egyes tagjai 15 millió magyar érdekeit képviselik, nem tudom elfogadni - mondotta -, nem csak azért mert ez nacionalista gondolatot kelt, hanem azért sem, mert a határon kívüli magyarság ügyeiben az adott ország határoz. (folyt.köv.) 1990. szeptember 8., szombat 14:13
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »