|
|
 |
|
 |
- Román menekültek Ausztriában - 1. folyt.
|
Ez nem ment. Ha annyira nem volt sürgős a menekülés valakinek,
hogy előbb kéjutazást csinált Európában, s nem kért mondjuk azonnal
az olaszoknál menedéket, akkor az osztrákok az illetőt semmiképp nem
fogadták el politikai menekültnek. Igenám, de most ugyanez a helyzet
Magyarországgal kapcsolatban. Azt még csak elfogadják az osztrák
hatóságok, hogy Romániában nincs demokrácia, hogy a nemzetiségi
helyzet miatt a magyarok elkívánkoznak onnét, de ha egyszer átmennek
Magyarországra, akkor ott kötelesek menedékjogot kérni, az az első
ország, mely a genfi egyezmény értelmében köteles befogadni a
menekültek. De akkor miért jönnek annyian Ausztriába?
A magyarázat persze egyszerű. Egyesek valóban csak átutazásra
használják Magyarországot, mások pedig egyszerűen eldobják, vagy
megsemmisítik román útlevelüket, s ebben az esetben nem lehet
bebizonyítani, hogy illetők mennyi időt tartózkodtak Magyarországon.
Lett volna-e módjukban a magyar hatóságoktól menedéket kérni.
Ha ugyanis nincs útlevelük, a magyar belügyi szervek arra az
álláspontra helyezkednek, hogy nem bebizonyítható az illetők
magyarországi tartózkodása, következésképp mégiscsak Ausztria az
első állam, ahol módjukban volt jelentkezni. Ez ellen az érvelés
ellen nem tudnak szólni az osztrákok, kénytelen befogadni az útlevél
nélkül jelentkezőket.
A befogadás legalább egy évi tartózkodást és ellátást, állami
gondozást jelent, mert ennyi ideig tart, míg döntenek, hogy az
illetőt elismerik-e politikai menekültnek, üldözöttnek. Ha azonban
valaki román útlevéllel a zsebében érkezik Ausztriába,
menthetetlenül kiutasítják, visszaküldik Magyarországra és
útlevelébe kap egy olyan bejegyzést, melynek alapján nem teheti be
lábát Ausztriába. (folyt.)
1990. augusztus 15., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|