Rendszerváltás és az MTI

	Új fejlesztési koncepció Bábolnán
1990. augusztus 15., szerda - A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, mint a magyar mezőgazdaság nemzetközileg is elismert fejlesztési központja, adottságai révén erre a szerepkörre az elkövetkezendő időszakban is vállalkozik - jelentette ki Papócsi László vezérigazgató szerdán Bábolnán, újságírók előtt. A sajtótájékoztatón bemutatkozott az egykori állami ménesbirtok új összetételű vezetése, felvázolva a megújulást elősegítő célokat. Papócsi László hangsúlyozta: Bábolna a kormányzat eszközeként tervezte, s tervezi feladatait a privatizációs folyamatban. Korszerűsítésének egyik alapja az, hogy földterülete - mint tradicionális kincstári vagyon - továbbra is állami tulajdonban marad. A fejlesztés és a versenyképesség fokozásának másik kulcskérdése a döntően konvertibilis tőke bevonása a vállalkozásokba. Az átalakulást a vállalat dolgozóinak a privatizációval kapcsolatos határozott igénye is sürgeti, ezért megteremtik annak a lehetőségét, hogy a dolgozók kombináti részvény, vagy üzletrész tulajdonosaivá váljanak. A fejlesztési program részleteiről is tájékoztatás hangzott el. Eszerint a korábbi monolitikus kombináti szervezet helyett 13 önálló igazgatóságot alakítottak ki. Elhatárolásuk mind az egyes vállalkozások versenyeztetését, mind hatékonyságuk megítélését lehetővé teszi. A privatizáció nyitányaként megkezdték a vállalat egyes, főként szolgáltatási tevékénységeinek bérletbe adását. Kísérletként több baromfitelepet és juhtenyészetet is ,,dolgozói bérletbe,, adnak. A baromfihús-termelés biológiai alapjainak javítása érdekében a kombinát vegyesvállalatot hozott létre a világ legnagyobb broilertenyésztő cégével, az amerikai Arbor Acres vállalattal. Állattenyésztési tevékenységében rövidesen új profilként jelenik meg a húsmarhatenyésztés, amiben kanadai és osztrák társakra számíthatnak. A kombinát vezetése döntött a versenylótenyésztés és a lóversenyzés új alapokra helyezéséről is. E cél érdekében kívánatos a Lóverseny Vállalat átalakítása részvénytársasággá. Kérdésekre válaszolva Papócsi László elmondta: elődjének, Burgert Róbertnek a vállalati tanács mondott fel, mivel nem tudtak megegyezni nyugdíjba vonulásának idejéről. Az aszályról is szó esett. Eszerint a természeti csapás ezidáig mintegy 200 millió forintnyi kárt okozott a kombinátnak. (MTI) 1990. augusztus 15., szerda 16:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »