|
|
 |
|
 |
Kelet-Európa - öböl-válság - FT (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. augusztus 15. szerda (MTI-tud) -
Magyarország megrendítő példája annak, hogy milyen csapást mér a
gyöngélkedő kelet-európai gazdaságokra az arab-öbölbeli válság
nyomán bekövetkezett olajáremelkedés és az Irakkal szembeni
kereskedelmi embargó - írja szerdai áttekintésében Judy Dempsey, a
Financial Times-ban. Ugyancsak a súlyos problémákat boncolgatja
John Lloyd, a lap másik vezető munkatársa is, aki a közép- és
kelet-európai átalakulás modellválasztási lehetőségeit vizsgálja a
közel-keleti fejlemények fényében.
,,A gyöngélkedő Kelet-Európa csuszamlós olajfelületre
hajózik,, című cikkében Judy Dempsey megállapítja: ,,az
öböl-válság akkor mért második csapást a kelet-európai
reformtervekre, amikor épphogy alkalmazkodni kezdtek a szovjet
olajszállítások csökkenéséhez és ezek dollárban fizetendő
világpiaci árához... Magyarország helyzete megrendítő példa abban
a térségben, amely az olcsó szovjet olajhoz és az ehhez tartozó
nagyszabású vezetékrendszerhez, valamint finomító
infrastruktúrához kötődött. Mihail Gorbacsov növekvő gazdasági és
politikai problémáival párosulva ez a függés volt a katalizátor a
magyar hatóságok számára, hogy szerkezetváltást kezdeményezzenek
az ország olaj- és energiaiparában.,,
Megírja, hogy Magyarország, a Varsói Szerződés tagállamai
közül elsőként felvette a diplomáciai kapcsolatokat és
kereskedelmi kapcsolatokat épített ki Kuvaittal, s hosszú távon
gondolkodva megkísérelte megalapozni olaj- és
energiaszükségleteinek alternatív kielégítését Kuvaittal, illetve
multinacionálisokkal való kooperációk keretében. ,,Ezeket a
terveket egyelőre keresztülhúzta a válság,, - jegyzi meg, majd
rámutat, hogy Magyarország Kuvaiton keresztül lebonyolított
közel-keleti kereskedelme is problematikussá vált.
Emlékeztet arra, hogy Antall József kormányfő júliusi
brüsszeli látogatása során 60 millió dollárra becsülte a szovjet
olajszállítások csökkentése miatt Magyarországra háruló
többletkiadást. Kiemeli, hogy a lengyel Szolidaritás lapja, a
Gazeta Wyborcza sugallmazta: ,,Térítsék meg legalább az
elszenvedett károk egy részét az Irak blokád alá vonásának
leggazdagabb szószólói, kiváltképpen az Egyesült
Államok.,,(folyt.)
1990. augusztus 15., szerda 13:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|