|
|
 |
|
 |
Felcím: Helyhatósági választások és forró nyara
|
Budapest, 1990. július 5. Csütörtök (MTI-Press)
A parlament ellenzéki pártja számára is újabb megmérettetés
következik az ősszel: a helyhatósági választás.
Vezetők és tagság kapcsolatáról, az önkormányzatok választási
kampányának előkészítéséről kérdeztük a három párt egy-egy
vezetőjét.
Alcím: SZDSZ: A pénzügyi helyzetünk kétségbeejtő
A Szabad Demokraták Szövetségében Danis György országgyűlési
képviselő, a vidéki szervezéssel megbízott vezető a
beszélgetőpartnerünk. Az SZDSZ vezetésének és tagjainak viszonyát
illető kérdésünkre így válaszolt:
- Alig egy hónappal a választások után összehívtuk az országos
küldöttgyűlést, mert szükségesnek tartottuk, hogy értékeljük
eredményeinket és megvitassuk miben nem vagyunk elég erősek. Akkor
is megfogalmazódott: szeretnénk európai értelemben is modern, de
jól szervezett pártként működni, ám szervezeteink abszolút
értelemben vett önállóságának ez nem mehet a rovására
A vezetéssel
való kapcsolatnak elvi síkon kell továbbra is erősnek maradnia, - a
zavartalan munkát 100 fős Országos Tanácsunknak és 11 tagú ügyvivői
testületünknek kell biztosítania.
- Tudjuk, az ügyvivők többnyire azok, akik országos hírnévre
tettek szert korábbi közszereplésükkel, s ma szinte kivétel
nélkül parlamenti képviselők. Vagyis, nem a pártban dolgoznak...
- Valóban, mind nehezebben viselik a többszörös terhet a
központi iroda munkatársai, tisztségviselői. Viszont vidéki -
regionális - irodáink, amelyek révén mindennapos lehet a kapcsolat a
központ és az ország különböző részein működő, például a több mint
700 vidéki szervezetünk között, számos kiváló személyiséget dobnak
"mélyvízbe". Így nem kell félnünk attól, hogy nem megfelelő
színvonalú az utánpótlás a pártvezetésben.
- Milyen municiót kap a tagság a helyhatósági választásokra?
- A legtöbb helyen nem várnak központi útmutatásra, segítségre.
Csoportjaink többségéből máris számos ragyogó elképzelésről, helyi
kezdeményezésről érkezett hír. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök 16:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ellenzék 3. rész
|
- Az őszi önkormányzati választásokra hogyan készítik fel a
tagságot?
- A szocialisták valódi önkormányzatot akarnak, s ennek három
alapvető követelményét hangsúlyozni kell
Az önkormányzati
testületeknek legyen megfelelő anyagi alapja, biztosítsák számukra a
kellő mozgásteret és szavatolja a rendszer, hogy a helyi ügyekben
egyedül döntsenek. Sajnos, abban a törvényjavaslatban, amelyet most
vitatott meg a parlament, sok a nem eléggé világos pont, ezért meg
kell jegyeznünk: az olyan jogokkal, melyeknek az érvényesítéséhez
nem teremtik meg a szükséges feltételeket, nem lehet sokra menni
- Tehát: jogok és garanciák?
- Igen, ez a kiindulópontunk a helyhatósági választásokat
illetően. Egyébként nem kívánunk központi kampányt indítani, s a
párt vezetősége sem akar beleszólni a helyi elképzelésekbe, hiszen
az embereknek helyben kell tudniuk, milyen lehetőségekkel kívánnak
élni, s hogy kiket tartanak alkalmasnak közfunkciók betöltésére. Még
arra sem biztatjuk tagjainkat, hogy mindenképpen sorainkból
keressenek tisztségviselőket az önkormányzatokba, hiszen ha
környezetükben rátermettebbnek ítélik más párt képviselőjét, vagy
éppen egy pártonkívülit, bátran támogassák őt.
- Ezekről az irányelvekről miként szerez tudomást a tagság?
- A már meghozott elnökségi döntésekről a helyi szervezetekhez a
Szocialista Párt belső információs csatornáin jut el a tájékoztatás,
de az országos párttanácskozás után a több mint 400 helyi
alapszervezet bármely tagja részletesen megismerhette pártunk
állásfoglalását személyes részvétele, vagy az alapszervezetet
képviselő társa révén.
Alcím: Fidesz: Szikár, de határozott kampány
Deutsch Tamás, a Fiatal Demokraták Szövetségének választmányi
tagja így válaszolt kérdéseinkre:
- Hogyan jellemezné a Fidesz vezetőinek és tagságának egymáshoz
való viszonyát?
- Ezzel mérhető pártunk belső demokráciája. Mi "unikum" vagyunk,
abban az értelemben, hogy generációs pártként működünk. Ez a
sajátosság a tagság fokozott beleszólási igényét jelenti mind az
országos jelentőségű döntésekbe, mind pedig a párt stratégiai
elképzeléseinek kialakításába. Mostanra tagságunk "kinőtte régi
ruháját", éppen ezért a július 7-i kongresszusi fordulón már nem egy
szerveződéshez, hanem egy jól felépített szervezethez kell a
leginkább megfelelő belső struktúrát megtalálnunk. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök 16:02
|
Vissza »
|
|
Az ellenzék 4. rész
|
A választások óta eltelt két hónap alatt ugyanis 3 ezerről 10
ezerre gyarapodott a tagságunk, és működésünk mai rendje már-már
áttekinthetetlenné vált. Alapkérdéseknek kell eldőlniük: Budapest és
vidék, vezetőség és tagság kapcsolatrenszerének. Egyáltalán: milyen
legyen valódi szervezetként a Fidesz? Hogyan lehet megoldani
például, hogy alapvető kérdésekben is a legalsó szintekig kérjük ki
a tagság véleményét, s használjuk fel a döntésekhez, anélkül, hogy
pártunk működésképességét veszélyeztetnénk?
- Van egy - nyugodtan mondhatom így - ritka sajátosságuk:
tagságuk mérhetetlen módon megbízik vezetőikben.
- Nem szeretnék ezzel kérkedni, de az valóban ténykérdés,
ugyanakkor fontos eleme a Fidesz működésének. Ezt a különleges
viszonyt a vezetők nagyra értékelik, s mindig igyekeznek
rászolgálni a bizalomra. Nem könnyű az előttünk álló időszak, nem
lenne az még kormánypárti szervezetként sem, hát még ellenzékben
Tetézve azzal, hogy az előző választási kampány idején még jól
körülhatárolható volt, hogy mi és kik ellen emeljük föl a szavunkat,
most viszont azokkal kell megküzdeni, akikkel korábában sok
tekintetben azonos platformon álltunk. Főleg vidéken okoz ez gondot,
ott ahol még föllelhető a kettős hatalom. Egyrészt a régi rendszer
emberei irányítják, végzik a tanácsok, iskolák, helyi intézmények
munkáját, másrészt viszont a kormánypártok emberei már nyíltan
aspirálnak hatalmi szerepkörökre. Tehát működik egy többpárti
ellenzéki koalíció, amelynek tagjai közösen lépnek fel a régi
beidegződéseken alapuló tanácsi döntések, az állami vagyon
elherdálása, a még pozicióban lévő helyi vezetők hatalmának
átmentésével szemben.
Az ország jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésekben azonban ez
az ellenzék kettéválik, kormánypártra és valóságos ellenzékre. Ami a
Fideszt illeti, úgy gondolom, van mire büszkének lennünk.
Fiataljaink megtalálják szerepüket a mozgalomban és a társadalomban,
klubhálózatunk, akadémiánk, "zöld" csoportosulásaink, nyári
táboraink pontosan meghatározott célok érdekében működnek, s
közösségteremtő erejük sem lebecsülendő.
- Milyen szerepet kap mindez a helyhatósági választások során?
- Nehéz kérdés, hiszen az országnak nincs semmiféle
önkormányzati tapasztalata. Ma még csaknem teljesen ismeretlen,
milyen lesz végül is maga a választási rendszer, ki és hogyan fog
polgármestereket választani, s hogy egyáltalán: miként is kell
önkormányzati kampányt csinálni. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök 16:03
|
Vissza »
|
|
Az ellenzék 5. rész
|
Vidéken különösen húsbavágó gond a rendszerváltás, a helyi
hatalmasságok elleni harc, amelynek sokrétűségéhez képest a
felkészülési idő igen kevés. Szakértők terén nem állunk rosszul, a
kampány anyagi forrásait viszont nem látjuk. Az a pénz, amivel eddig
rendelkezhettünk és amire ezután - késve - számíthatunk, csak a
normális működéshez elegendő, ebből nem futja választási
propagandára
Így - biztosan modhatom - szikár kampányunk lesz. Ám a
tartalmi felkészülés tovább nem halasztható, a helyi csoportjaink
működését a közelgő választásoknak kell alárendelni. A helyi
jelöltek megkeresése, a lehetséges támogatók megnyerése és egy jó
kampánystratégia kidolgozása és elindítása, - ezek a mostani időszak
legfőbb tennivalói. (MTI-Press)
Schöffer Jenő
1990. július 5., csütörtök 16:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|