Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése (1. rész)

1990. június 13., szerda - A Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatóját hallgatta meg szerdai nyilvános ülésén az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság.


A sajtó élénk érdeklődését felkeltő ülés kisebb vitával indult.
Haraszti Miklós (SZDSZ) kifogásolta, hogy - legutóbb zárt ülésen
elfogadottak szerint - először nem a Springer-üggyel összefüggő
meghallgatások szereepelnek napirenden, holott a bizottság
létrehozását az SZDSZ éppen emiatt kezdeményezte. Balázsi Tibor
(MDF) azzal replikázott, hogy a Parlamentnek a bizottság
felállítására vonatkozó határozata meghallgatási sorrendiséget nem
állapít meg, s a munkarendet a bizottság többségi szavazással
alakította ki.

    Németh Jenő, a Pallas vezérigazgatója tájékoztatójában kitért
arra, hogy a magyar lapkiadás olyan súlyos gondokkal küzd, amelyek
elhallgatása kritikus helyzetet idézhet elő, s a problémakörnek a
privatizálás csupán egy szelete. Elmondta: a Pallas
kormányfelügyelet alatt álló kiadó, ezért a privatizációs kérdéseket
csak a kormánnyal együtt tudja megoldani. A Magyar Hírlap Rt.
ügyletét is a kormány szervezte: ebben 60 százalékos a Pallas és a
többi magyar fél részesedése, s 40 százalék a brit Maxwellé. A kiadó
vagyonának egyébként csak 10 százalékát teszik ki a Kft-kben és
Rt-kben birtokolt részvények, s csupán a Blinker című horgászlapban
éri el a külföldi részesedés az 50 százalékot. A Pallas a korábbi
330-cal szemben jelenleg 230 lapot ad ki. Ez egyébként egyre
nehezebb feladat, mivel a Pallas is a sorban álló cégek közé
tartozik; kinnlévősége 100 millió forintra tehető. Németh Jenő a
sajtóprivatizációval kapcsolatban egyértelmű parlamenti és
kormányzati állásfoglalást sürgetett. Véleménye szerint ügyelni kell
arra, hogy a privatizáció ne tegye lehetővé sajtómonopóliumok
kialakulását, továbbá célszerű meghatározni a külföldi tőkebevonás
mértékét. A Pallas tapasztalatai szerint 35-40 százalékos külföldi
részesedés kívánatos egy-egy sajtótermék intenzív pályára
állításához. Ugyancsak fontosnak nevezte - a visszaélések
megakadályozására - az elavult alapítójogi szabályozás
megváltoztatását a sajtótörvényben.

    Debreczeni József (MDF), a bizottság elnöke érdeklődött, hogy a
Magyar Nemzet folytat-e tárgyalásokat külföldi tőke bevonásáról.
(folyt. köv.)



1990. június 13., szerda 20:57


Vissza »


Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése (2. rész)


Németh Jenő válaszában kifejtette: a Magyar Nemzet Kft., amelyet a
Magyar Nemzet és a Pallas hozott létre, s azóta csatlakozott hozzá a
Magyar Posta, tárgyal külföldi, köztük francia és svéd cégekkel. A
jelentkezőkkel a szándéknyilatkozatok beérkezésének sorrendjében
folytatnak megbeszéléseket. Miután a Magyar Nemzet szellemi értékét
- goodwilljét - 22 millió forintra taksálják, az ügylet
lebonyolításához várhatóan szükség lesz az Állami Vagyonügynökség
véleményére. A bizottsági elnök másik kérdésére válaszolva Németh
Jenő közölte: a Pallas székháza, a New York-palota állami
tulajdonban van, a kiadó csupán kezelői jogokat élvez. A 30 millió
dollárra értékelt épületet így a Pallas nem tudja eladni, kivonulni
pedig csak megfelelő csereingatlan fejében lenne hajlandó.

    Schamschula György (MDF) hozzászólása némi megütközést váltott
ki: a képviselő kérte jegyzőkönyvezni: számára sem Németh Jenő
tájékoztatásának módja - sérelmezte, hogy a vezérigazgató zsebretett
kézzel adta elő mondanivaló -, sem tartalma nem kielégítő.
Debreczeni József erre reagálva kérte képviselőtársait, hogy
,,tartózkodjanak a meghallgatottak testtartásának megítélésétől,,.

    Vágner Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója elmondta:
a HKV is hasonló gondokkal küzd, mint a Pallas. Közölte, hogy 1990
áprilisáig nem adtak el lapot. Ettől fogva azonban az MSZP és a HKV
megállapodása nyomán a Hírlapkiadó számára is megnyílt a vállalkozás
és a privatizáció lehetősége. A megállapodás eredményeként került a
HKV-hoz teljes egészében a Pest Megyei Hírlap, a Magyarország és a
Ludas Matyi; az Esti Hírlap és a Figyelő esetében pedig 50
százalékos részesedése van a vállalatnak. Az MSZP egyébként - mint
arról később Nagy Imre, a Szocialista Párt által létrehozott
egyszemélyes kft. vezetője tájékoztatott - április 18-án levélben
értesítette a kormányt, hogy lemond a HKV tulajdonjogáról. Egyelőre
azonban az 500-600 millió forintot érő vállalat még ,,új tulajdonos
nélkül,, van. Vágner Ferenc beszámolójában szólt arról is, hogy a
Népszabadság tulajdonjogát az MSZP átadta a Szabad Sajtó
Alapítványnak, amely 1 millió forintos alaptőkét, valamint a lap
goodwilljét birtokolja. (folyt. köv.)



1990. június 13., szerda 21:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságának ülése (3. rész)


Haraszti Miklós (SZDSZ) a megyei lapok ügyéről érdeklődött a HKV
és az MSZP jelenlévő képviselőitől. A válaszokból kitűnt: a megyei
lapok ügye - mint jóval nagyobb falat - nem hasonlítható össze a HKV
ügyével. A megyei lapoktól egy éve vált meg a vállalat. Addig a
munkáltatói jogok gyakorlásával a HKV a megyei lapkiadók fölött
állt, s azok a Hírllapkiadón keresztül számoltak el az MSZMP
költségvetési szerveinél. Vágner Ferenc közölte: a megyei lapkiadók
egy-két kivétellel nyereségesek voltak, s az elmúlt tíz évben
hozzávetőlegesen 1 milliárd forintot fizettek be az MSZMP-nek.
Körülbelül ennyire taksálta a HKV befizetéseit is ezen időszak
alatt.

    Kiderült az is, hogy az Axel Springer Budapest Kft-hez került
megyei lapok közül csupán kettő volt veszteséges, kettő közepesen,
három pedig az átlagosat meghaladóan nyereséges. Haraszti Miklós
azon kérdésére, hogy a Springer-ügy kapcsán az MSZP-t ért veszteség
miatt terveznek-e peres eljárást, a válasz: az MSZP ragaszkodik
ahhoz, hogy a megyei kiadók tulajdonát képező eszközökért
kártérítést fizessen a Springer. A követelést készek akár peres úton
is érvényesíteni.

    Csurka István (MDF) azt kifogásolta, hogy a HKV és az MSZP
közreműködésével létrehozott kft-ket tőkemozgás nélkül hozták létre.
(MTI)



1990. június 13., szerda 21:02


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD