Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Országgyűlés - Kedd (1. rész)

1990. június 5., kedd - Az alkotmánymódosítás általános vitájával kezdődött meg kedden az Országgyűlés egyébként május 24-e óta tartó ülése. A napirend előtt ismételten elhangzott az igazoltan távol lévők névsora, és megállapították, hogy az ülésteremben 295 képviselő foglal helyet; majd Oláh Sándor (FKgP) kifogásolta, hogy a képviselők a hivatalos előterjesztésekkel együtt különböző, a Parlament munkáját zavaró, s olykor a kormány tekintélyét romboló reklámokat, köriratokat kapnak. Az elnöklő Szűrös Mátyás a kifogással egyetértett, majd átadta a szót az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjének, Kónyáné Kutrucz Katalinnak (MDF).


Az előterjesztő hangoztatta, hogy a jelenlegi törvényjavaslat a
nagyobbik része annak a csomagtervnek, amelynek egy részét, a
kormányalakításra vonatkozó passzusokat már május 9-én elfogadta a
plénum. Több, egymástól jól elhatárolható szakaszokból áll. Ezek
közül az első lényegében az alkotmány túlhaladott, vagy egyszerűen
pontatlanul megfogalmazott szakaszait változtatja meg. A második
rész - ellensúlyozandó a kétharmados szabály szűkítését - bizonyos
intézményekről, például az Állami Számvevőszékről részletesebb, ám
korántsem új szabályokat tartalmaz. A harmadik fejezete a
módosításnak bevezeti a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak
hathatósabb védelme érdekében a nemzetiségi jogok országgyűlési
biztosának intézményét. Kónyáné Kutrucz Katalin hozzáfűzte ehhez,
hogy a nemzetiségi jogok országgyűlési képviselete ennek az
intézménynek a bevezetésével egyáltalán nem tekinthető
elintézettnek. További jelentős módosítás a kétharmados szabály
megváltoztatása, valamint a köztársasági elnök és a kormány
megválasztásának módját, a kormány megbizatásának megszűnését, a
köztársasági elnök, a kormány és a Parlament egymáshoz való
viszonyát szabályozó passzusok korszerűsítése. Mint az előterjesztő
kiemelte: a cél egy gyenge köztársasági elnöki intézmény, egy
viszonylag erős kormány és egy erős Parlament megteremtése, ez a
módosítás koncepciójának lényege.

    A parlamenti pártfrakciók vezetői illetve a képviselők a
kormányprogram vitájához hasonlóan meghatározott sorrendben - SZDSZ,
FKgP, MSZP, Fidesz, KDNP, függetlenek, MDF - kaptak szót.
(folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 14:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Kedd (2. rész)


A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos
főbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s
az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában
a frakció többi tagjai.

    Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítást
alapvetően három indok teszi szükségessé: a hatályos alkotmányban
még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása; egy
korábbi, a háromoldalú politikai tárgyalásokon elfogadott
alkotmánymódosítási szöveghez való visszatérés; valamint az ország
kormányozhatóságának szavatolása. A legfontosabbnak az
elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban
hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül,
vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az
országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a
miniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ
frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind
az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt
indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős
politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége,
amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a
Parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a Parlament
ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel
olyan közjogi tisztséget, amely a miniszterelnökével versengő
legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar
Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a Parlament
adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz
hasonló módon.

    Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a
kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának
szűkítését. Megjegyezte: a jelenlegi politikai helyzetet is
figyelembe véve olyan szabályokat lenne célszerű elfogadni, amelyek
lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok
alapintézményeket ne határozhassanak meg, ám joguk legyen az ország
és a végrehajtó hatalom folyamatos működtetéséhez. Úgy vélekedett,
hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől, hanem fölösleges
felelősséget vesz le a válláról. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 18:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Kedd (3. rész)


Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek
országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék
hatályon kívül az előző Parlament márciusi döntését, amely
behívással oldaná meg a kisebbségek képviseletét. Helyette a
választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal
kell biztosítani a magyarországi nemzetiségek parlamenti
képviseletét - hangoztatta -, ezen kívül pedig már most fel kell
állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét,
illetőleg külön törvényben kell szabályozni a kisebbségvédelmi
biztosok megválasztásának módját, illetve feladatkörét.

    Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek
minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó
hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a
,,konstruktív bizalmatlanság,, intézményének bevezetését. Ugyancsak
lényeges - mondta -, hogy az alkotmánymódosítás kibővíti az állami
számvevőkre vonatkozó szabályozást, illetőleg fontos szabályokat hoz
a Magyar Nemzeti Bankról, amit autonóm intézményként kiemel a
kormányzatból. Az SZDSZ frakcióvezetője végezetül indítványozta az
olyan meghatározhatatlan jogfogalmakra hivatkozó passzusok
kigyomlálását, mint például, hogy az ,,állambiztonság, a közerkölcs,
a közrend,, alapján korlátozhatók az emberi jogok. A Parlamentnek
ezenkívül többségi szavazással döntenie kell az ország történelmi
címeréről. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alkotmány
módosítását, a nagypolitikában befejeződik a rendszerváltás, s
elindulhatunk az új alkotmánykoncepció kidolgozásának útján -
fejezte be több mint húszperces felszólalását Tölgyessy Péter.

    Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva
visszautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos
paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az
alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező
erőt. A kétharmados törvények körének szűkítését egyebek közt azzal
indokolta, hogy ezek nagy része a parlamenti bizalmatlanság
szülötte.

    Szigethy István egyetértett azzal, hogy az országnak szüksége
van új, maradandó alkotmányra. A nemzetiségek parlamenti
képviseletével kapcsolatban megjegyezte: nem tartja elegendőnek,
hogy az alkotmány csupán az állampolgári jogegyenlőséget deklarálja;
a nemzetiségek esetében szerinte szükséges a pozitív diszkrimináció
kimondása, azaz, hogy többletjogokat kapjanak. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 18:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - kedd (4. rész)


Tamás Gáspár Miklós - miként felszólalása elején jelezte - a
köztársasági elnöki intézményről folytatta az előző Parlamentben
megkezdett polémiát Király Zoltánnal. Iróniát sem mellőző
felszólalásában reflektált a független képviselőnek arra a
megjegyzésére, hogy valóban csak kevés európai országban választja
meg a Parlament a köztársasági elnököt. Ám ez a két ország
(Németország és Olaszország) - hívta fel a figyelmet a
szabaddemokrata képviselő - éppen olyan két állam, amely társadalmi
és alkotmányos rendjét a diktatúra után határozta meg. Kitért Király
Zoltánnak arra a megjegyzésére is, hogy az MDF és az SZDSZ által
közvetlenül előterjesztett alkotmánymódosítási csomagnak az
elnökválasztásra vonatkozó része magában hordozza az alkotmányos
monarchia bizonyos vonásait. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az, hogy
az alkotmányos monarchiákban a legstabilabb és a legjobban
meggyökeresedett a liberális demokratikus rend, arra vezethető
vissza, hogy ezekben a monarchiákban az államfői tisztség pusztán
szimbolikus, s nem tömegszenvedélyek és politikai indulatok, a népet
megosztó pártküzdelmek tárgya. Ezt a szimbolikát igyekszik
megvalósítani, keserű pártküzdelmek után, az MDF és az SZDSZ
javaslata - hangoztatta Tamás Gáspár Miklós.

    A demokratikus szocializmus Nyugaton is elismert célkitűzését
Tamás Gáspár Miklós szerint annak ellenére kívánatos kihagyni az
alkotmányból, hogy az országban mindenki mással egyenlőnek elismerik
el a demokratikus szocializmus híveinek jogait. Ugyanakkor nem lenne
célszerű, ha az alkotmányban egy politikai irányzat megnevezése
lenne megtalálható.

    Hack Péter a vitában elhangzottakat összegezve úgy értékelte, új
,,paktum,, körvonalai bontakozódnak ki abban, hogy a Magyar
Köztársaságnak új alkotmányra lesz szüksége, s ezzel a megegyezéssel
már valamennyi, a Parlamentben jelen lévő párt egyetért. Ugyanakkor
kevés érv hangzott el az alkotmánymódosítás szükségességével
szemben. Ezt a képviselő azzal magyarázta, hogy a módosítások
gerince azoknak a részeknek a kiiktatására irányul, amelyeket
márciusban ,,puccs-szerűen,, illesztett be a leköszönt Országgyűlés
a hatályos alaptörvénybe. A köztársasági elnök megválasztásáról
szólva Hack Péter azzal érvelt, hogy a közvetlen választás nem
egyenlő a demokráciával. Példaként említette meg, hogy közvetlenül
választottak meg olyan diktátorokat, mint a paraguayi Stroessner, a
chilei Pinochet, a Fülöp-szigeteki Marcos vagy a dél-koreai Cson Tu
Hvan. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 19:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Kedd (5. rész)


A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán
József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett
alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre,
hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani: a
parlamentáris demokráciáét avagy a prezidenciális rendszerét? Mivel
azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött -
ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás - ebbe pedig
semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép
általi megválasztása. El kell dönteni: ki az ország első számú
vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök. A kérdéshez
mindjárt hozzáfűzte: a Parlament egyszer már döntött arról, hogy a
felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően
szükséges módosítani az alkotmányt.

    A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán
József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ország
kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős
miniszterelnöki rendszerhez. A parlamenti demokráciában - mondotta -
két fontos elv működik. Az egyik az, hogy a legfőbb hatalmat a
Parlamentnek kell megadni, a másik pedig a kormányozhatóság
garantálása. Igaz, miután a kormány rendelkezésére áll a
szakembergárda, a végeláthatatlan hivatali apparátus, a
Minisztertanács akkor is a Parlament fölé nőhet, ha kevesebb
jogosítványa van, mint az Országgyűlésnek. Ez a veszély azonban ezt
a Parlamentet - tekintve frakcióit, frakcióvezetőit és vitakészségét
- vajmi kevéssé fenyegeti - jelentette ki, ismét derültséget keltve
a padsorokban.

    Végezetül Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok
országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is,
kijelentve: ezt az intézményt csak átmeneti megoldásként tudja
pártja elfogadni, azzal a kitétellel, hogy mielőbb megszületik az új
választójogi törvény. A további módosítások közül kiemelte a
konstruktív bizalmatlansági indítványt, hangoztatva, hogy ebben a
formájában kizárja mindenfajta visszaélés lehetőségét.

    A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját,
hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis
az erős Parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni
azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne a nép válasszon közvetlenül
köztársasági elnököt. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte az
,,alkotmányba való belecsípkedést,, jogalkotói munkaként
aposztrofálni. Véleménye szerint ez az egész rendszer koncepciójának
és magának a rendszernek a felborításával járhat. (folyt. köv.)



1990. június 5., kedd 19:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Kedd (6. rész)


A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a
Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az
alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási
javaslattal szemben. Mindenekelőtt azt a gondolatát osztotta meg
képviselőtársaival, hogy Tölgyessy Pétertől impozáns kormánypárti
beszédet hallhattak, s ez a beszéd tovább erősítette benne a gyanút:
kétféle koalíció működik máris ebben a Parlamentben. Az egyik egy
kvázi kormánypárti koalíció, a másik pedig az MDF és az SZDSZ között
jött létre. S - mint mondotta - ez a gondolat azért fogalmazódott
meg benne, mert erőltetettnek, időszerűtlennek és ezért
kockázatosnak ítéli az alkotmány módosítását szorgalmazó
kezdeményezést. Ugyanis éppen a kormányozhatóságot kockáztatják, ha
ilyen rögtönzött kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó hajszolt
viták közepette kell a Parlamentnek törvényeket alkotnia.

    A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a
törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem
követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal
inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy
haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az
Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához.
Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy
csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a
kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat
hangoztatott kormányozhatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza
saját felelősségét a Parlamentre? - tette fel kérdéseit, mindjárt
folytatva azok sorát. Van-e olyan passzusa, cikkelye, normaszövege a
hatályos alkotmánynak, amely az államszocializmusra utalva akár a
legcsekélyebb mértékig a visszarendezés kockázatát hordozná magában?
Rögtön hozzátette válaszként: vannak még kövületek az alkotmányban,
s ezeket valóban célszerű kigyomlálni, de ezek a kövületek nem
hatnak, nem érdemelnek figyelmet vagy legalábbis nem akkorát, hogy
egy generális módosítás fő indokaként szerepeljenek.

    A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az
alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített
kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése
hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Ezért
az erre vonatkozó passzusok módosítását, kölcsönös politikai
alkuban, konszenzusra törekedve, nem pedig az alkalmazott módszerrel
kellett volna kidolgozni és előterjeszteni. A szocialisták nem
tagadják - hangoztatta -, hogy a kétharmados többséggel meghozandó
törvények körét valamelyest szűkíteni kell. (folyt. köv.)



1990. június 5., kedd 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Kedd (7. rész)


Ám ebből a szövevényes, átláthatatlan javaslatból nem lehet
kiolvasni, nyomon követni: milyen egyéb, be- és kiszámíthatatlan
következményekkel jár az alkotmány módosítása. A szocialisták
szerint a törvényjavaslat nagyvonalú, felületes és átgondolatlan.

    Visszatérve a kormányozhatóság kérdésére kijelentette: egy
demokratikus Parlamentnek és törvényhozásnak a hatalmi ágak
megosztása és egyensúlya szempontjából nem lehet célja a
jogvisszavétel. Márpedig az, hogy a köztársasági elnököt a Parlament
válassza meg - a módosítás szerint -, éppen ezt jelenti. Az, hogy a
nép - szuverenitását gyakorolva - közvetlenül választ köztársasági
elnököt, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a
Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. Végezetül
kiemelte: a szocialisták egy új alkotmány kidolgozása mellett
foglalnak állást - kockázatosnak tartva az ügy ilyen nagyvonalú
kezelését -, addig pedig a szükséges intézkedések megtárgyalását
szorgalmazzák.

    Gál Zoltán - Kónya Imre szóhasználatával élve - a ,,bájos
furcsaságokat sorolta. Így: az előterjesztő száraz szakszerűségre
korlátozta mondandóját, míg a legnagyobb ellenzéki párt politikai
érvekkel állt elő. Az előterjesztők azt próbálják sugallni: ezt az
egész alkotmánymódosítást nem kell komolyan venni, átmeneti jelenség
csupán; miközben mindenki a kormányozhatóságot tartotta szem előtt,
a kormány ,,előkelő idegenként,, viselkedett. A szocialista párti
képviselő az alkotmánymódosítási szándékok között felfedezni vélte
azt: a választásokon legtöbb szavazatot szerzett pártnak erős
hajlama van a végrehajtó hatalom elsőbbségének érvényesítésére,
viszont nincs affinitása egy ,,cizellált,, hatalommegosztási
rendszerhez, amely egyébként a demokrácia egyik biztosítéka lenne.
Gál Zoltán is kitért a kétpárti paktum kérdésére, kétpárti
váltógazdálkodásnak minősítve azt.

    Katona Béla arról szólt, hogy demokratikus jogállamban az
alkotmányt olyan meghatározó jellegű és hosszú távú alaptörvénynek
tekintik, amelyet ritkán és csak nagyon indokolt esetben
módosítanak. Kijelentette: a tavaly októberben módosított
alkotmányra már nem érvényes a sztálinista jelző. Márcsak azért sem,
mert az akkor a mai parlamenti pártok közreműködésével módosult.
Ráadásul most szinte teljes egészében ugyanazokat a szakaszokat
kívánják megváltoztatni. A képviselő szerint a módosítási javaslatok
egy része lényegtelen és egyáltalán nem sürgős, másik része sürgős,
de előkészítetlen, míg harmadik része valóban sürgős és megalapozott
is. (folyt. köv.)



1990. június 5., kedd 19:19


Vissza »


Országgyűlés - Kedd (8. rész)


A fontos, de előkészítetlen javaslatok közé sorolta a konstruktív
bizalmatlansági indítványt, mondván: egy gyermekcipőben járó
demokráciában magában hordozza a parlamentipárti-puccs veszélyét.

    A törvényhozás egészéről szólva úgy vélekedett: sokan az
,,Európa leggyorsabb Parlamentje,, címére pályáznak. Egyszer ennek a
törekvésnek megálljt kellene parancsolni - hangsúlyozta -, mert egy
Parlament sokféle jogáról lemondhat, de arról soha, hogy kellő
előkészítés után kiérlelt döntéseket hozzon. Mindezek szellemében
javasolta: az Országgyűlés egészében ne engedje részletes vitára a
törvényjavaslatot, hanem adja vissza az előterjesztőknek. Ők pedig a
kormány bevonásával csak azokat a javaslatokat nyújtsák ismét be,
amelyek valóban fontosak és tárgyalásuk sürgős.

    Nagy Attila sajnálatosnak tartotta egyebek között, hogy a plénum
előtt elhangzott szónak nincs súlya, mert egyelőre még a megértő
egymásra figyelés helyett a frakciófegyelem érvényesül. Sőt, egyes
képviselők olykor olyan megjegyzéseket tesznek, mintha az őszinteség
és a megfontolás bizonyos székekhez kötött privilégium lenne.
Személyes hangvételű véleményének kifejtését követően arra az
ellentmondásra világított rá: míg nemrégiben az MDF és a Független
Kisgazdapárt képviselői azt kérték, hogy a plénum ne hátráltassa
hosszas vitákkal a nemzet és az átalakulás szempontjából
nélkülözhetetlen törvények megalkotását, addig az előterjesztett 94
kisebb módosító javaslat nem a megkezdett átalakulást folytatja a
társadalom érdekei és szabályai szerint, hanem a kormány pozícióját
kívánja elsődlegesen biztosítani. Vagyis: a törvényjavaslat
kifejezetten a hatalom pozícióinak rendezésével foglalkozik.
Ráadásul a minősített kétharmados többség ilyen mértékű beszűkítése
azt eredményezi, hogy erős Parlament helyett erős koalíció jön
létre, és éppen az ellenzéki pártoknak a kezéből veszi ki azt az
eszközt, amellyel alkura, kompromisszumra kényszeríthetik a kormányt
vagy a koalíciós pártokat.

    Boros László a köztársaságielnök-választásról szólva
hangsúlyozta: az MDF alku tárgyává tette azt, amihez nem volt
felhatalmazása a néptől, és ilyen felhatalmazást soha, sehol,
senkitől sem kért. Ez a módszer a képviselőt kísértetiesen
emlékeztette a csak nemrégiben eltörölt, ám négy évtizeden át
alkalmazott gyakorlatra. (folyt. köv.)



1990. június 5., kedd 19:23


Vissza »


Országgyűlés - Kedd (9. rész)


A Fidesz parlamenti képviselői azon a véleményen voltak, hogy
bár az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodás ténye
üdvözlendő, ám az e kompromisszumot tükröző alkotmánymódosítási
tervezet sok tekintetben kívánnivalókat hagy maga után. Mint Fodor
Gábor ironikusan megjegyezte: a Fidesz még a választások előtt a
nagykoalíció mellett érvelt, s most örömmel látja, hogy ha a
kormányban nem is, de a Parlamentben egymásra találtak a szabad és a
magyar demokraták. Mindemellett utalt arra: nincs abban semmi
meglepő, hogy két párt megegyezést köt, ez még nem feltétlen sérti a
parlamentarizmust. Az viszont aggodalomra ad okot, hogy az MDF és az
SZDSZ közötti megállapodást titokban, a kisebb pártok informálása
nélkül kötötték meg - szögezte le a Fidesz választmányi tagja.

    Rátérve az alkotmánymódosítási törvényjavaslatra, Fodor Gábor
úgy ítélte: a dokumentumban is tetten érhető az a kapkodás és
előkészítetlenség, amely jellemzője volt a kétpárti megállapodásnak
is. Immár a konkrétumokról szólva a továbbiakban kifejtette: nem
indokolt a kétharmados szavazati arányhoz kötött törvények körének
ilyen nagymérvű csökkentése. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki,
hogy mi indokolja a világszerte mindenütt ritka jogintézmény, a
konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetését. Mint hozzáfűzte:
ez a jogintézmény - az előterjesztő szándékával ellentétben -
gyengíti a kormány stabilitását.

    Ezzel érvelt Orbán Viktor frakcióvezető is, amikor úgy ítélte,
hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány lehetetlen feladat elé
állítaná a parlamenti pártokat, hiszen ez azzal járna, hogy egy
aktussal történne a miniszterelnöktől a bizalom megvonása és az új
kabinet vezetőjének kinevezése, valamint a kormányprogram
elfogadása. Emellett Orbán Viktor rámutatott arra is: félő, hogy a
konstruktív bizalmatalansági indítvány beiktatásával nem annyira a
szakmai hozzáértés, hanem a politikai lojalitás lenne meghatározó
szempont a kormánytagok kiválasztásánál.

    Fodor Gábor hiányolta az előterjesztésből azokat az elemeket,
amelyek a későbbi alkotmányozást segítenék, s ugyancsak hiányosnak
ítélte a hatalommegosztás koncepciójára vonatkozó elképzeléseket.

    A vitában a Fidesz parlamenti képviselői több konkrét módosító
javaslatot is tettek. Így például - egyetértve azzal, hogy az
alapintézmények körére a kétharmados szavazati aránynak kell
vonatkoznia - javasolták az alapintézmények körének tágabb
értelmezését. Ellenérzésüket fogalmazták meg atekintetben is, hogy
az alkotmánymódosítási tervezet szerint a köztársasági elnök
mandátuma hosszabb, mint a Parlamenté. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 19:24


Vissza »


Országgyűlés - kedd (10. rész)


Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt
képviselőcsoportjának vezetője pártja véleményét tolmácsolva
elöljáróban leszögezte: tiszteletben tartják a megállapodásokat, így
a kereszténydemokrata képviselők többsége a törvényjavaslat
előterjesztőivel egyetértésben szavaz majd. Osztotta azt a
véleményt, amely szerint az alkotmányerejű törvények túlzottan
széles körű alkalmazása akadálya lehet a kormányzásnak. Helyesnek
tartotta a négyfokozatú rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az
egyes törvényeket a jelentőségüknek megfelelően szavazzák meg.
Egyetértett azzal is, hogy a nemzetiségek és kisebbségek
képviseletét sürgősen szabályozni kell, s úgy vélte, hogy az
országgyűlési biztosi intézmény az első lépés a kérdés teljes
megoldására.

    A frakcióvezető hangoztatta: pártja koalíciós készségét nagy
mértékben próbára teszi a köztársasági elnök megválasztási módjának
kérdése. Véleményük szerint csak olyan köztársasági elnök tudná
valójában reprezentálni a nemzetet, és legjobban biztosítani
pluralista hatalmi rendszerünk belső egyensúlyát, akinek ereje nem
egy viszonylag ingatag Parlamenten, egy szűk körű megállapodáson,
hanem a nép egészének bizalmán alapszik. A párt történelmi
hagyományaihoz tartozik egyébként - fűzte hozzá -, hogy mindig a
köztársasági elnök közvetlen választása mellett foglalt állást.

    A vitában felszólaló kereszténydemokrata képviselők messzemenően
egyetértettek az alkotmánymódosításra beterjesztett javaslattal,
mindenekelőtt azért, mert - véleményük szerint - csak egy módosított
alkotmánnyal lehet a kormányozhatóság feltételeit megteremteni. Volt
aki megjegyezte: a jelenlegi körülmények között súlyos többletterhet
jelentene az országnak a közvetlen köztársaságielnök-választás
lebonyolítása, s újabb politikai megrázkódtatásnak tennék ki a
népet. Lukács Tamás másokkal egyetértésben leszögezte: nem szabad az
alkotmányozási folyamatot politikai alkuknak, pártszempontoknak
alárendelni, ám - tette hozzá - a népakaratra sem lehet minduntalan
hivatkozni, mert a végén már senki sem fogja komolyan venni ezt a
kategóriát.

    A nemzetiségi, kisebbségi jogok képviseletével kapcsolatban
többen arra figyelmeztettek, ezt a kérdést nem lehet egyszerű
belpolitikai ügyként kezelni, hiszen az ezzel kapcsolatos döntések
alapvetően befolyásolhatják külkapcsolatainkat is. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 19:27


Vissza »


Országgyűlés - Kedd (11. rész)


A kereszténydemokrata képviselők részéről egyetlen kritika érte
az MDF által beterjesztett alkotmánymódosító javaslatot. Seszták
László elismerte, hogy szükség volt az ezt megelőző MDF-SZDSZ
paktumra, de erősen kifogásolhatónak tartotta a megkötés módját, s
kérte, hogy a jövőben az ilyesfajta megegyezések ne váljanak
parlamenti gyakorlattá. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 19:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Kedd (12. rész)


A független képviselők csoportjának álláspontját megbízott
előadóként Czoma László foglalta össze. Abból kiindulva, hogy a
lehető legkisebbre kell szorítani az alkotmánymódosítások körét,
rámutatott: csak azokat a legszükségesebb módosításokat kell
végrehajtani, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ország
kormányozható legyen az új alkotmány megalkotásáig.

    Czoma László - a Fidesz frakció képviselőihez hasonlóan -
megengedhetetlennek tartotta, hogy számos fontos törvény
elfogadásához elegendő legyen az egyszerű többség. Ezzel
kapcsolatosan leszögezte: a tervezett alkotmánymódosítás több
helyütt is valósággal semmibe veszi a népképviseletet. Hozzátette: a
Parlament nem adhat az előterjesztésben felvázolt mértékű
kormányzási szabadságot a koalíciós kabinetnek. Kifejtette azt is,
hogy parlamenti csoportjuk véleménye szerint a köztársaság első
elnökét mindenképpen közvetlenül a népnek kell megválasztania.

    E mellett érvelt az MDF frakciójából csak nemrégiben távozott
Király Zoltán is, hangsúlyozva, hogy a monarchiákat leszámítva
Európa-szerte többnyire közvetlenül a nép választja meg a
köztársasági elnököt. Úgy vélte, hogy az alkotmánymódosításban
felvázolt elnökválasztási szisztéma kifejezetten pártpolitikai
érdekeket szolgál. Az MDF és az SZDSZ között létrejött
megállapodásra utalva abbéli félelmét is megfogalmazta, hogy a
kulisszák mögötti pártvezéri alkudozás megbonthatja a demokratikus
hatalmi egyensúlyt, s háttérbe szoríthatja a Parlament szerepét.

    Végezetül Király Zoltán felvetette, hogy parlamenti
képviselőkből és külső alkotmányjogászokból hívjanak életre egy
testületet, amelynek feladata lenne az új alkotmány tervezetének
kidolgozása. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Kedd (13. rész)


A frakcióvezetők sorában utolsóként Kónya Imre, az MDF
képviselőcsoportjának vezetője fejtette ki véleményét az
alkotmánymódosításról. Igyekezett eloszlatni a Fidesz és az MSZP
képviselőinek aggodalmát, miszerint az alkotmány módosítása kellő
kormányzati előkészítés nélkül történik. Úgy vélte, jogosnak tűnhet
ez az aggodalom, ám az alkotmánymódosítás előkészítésére olyan
szituációban került sor, amikor még nem állt fel a kormány.
Figyelembe kellett azonban azt is venni: ahhoz, hogy a Parlament
érdemi intézkedéseket hozhasson, a feltételeket is meg kell
teremteni. Neves alkotmányjogászokkal is konzultáltak az
előterjesztők, s megerősítést kaptak: jól és felelősen jártak el,
amikor kezdeményezték az alkotmánymódosítást. Az MDF frakcióvezetője
nem állta meg némi csipkelődés nélkül; mint mondotta: tavaly
ilyenkor, amikor megkezdődtek a háromoldalú tárgyalások, nem remélte
volna, hogy valaha is ennyire egybehangzó véleményre jut egymással
Pozsgay Imre és Fodor Gábor.

    Az alkotmánymódosítás szerinte mindenképpen szükséges ahhoz,
hogy stabil és megfelelő hatékonysággal működő kormány jöhessen
létre. Az alkotmány módosításának pedig a másik fontos indoka: olyan
államszervezeti modell lérehozása, amely a legnagyobb alkotmányjogi
biztosítékot nyújtja a valódi, stabil parlamentáris demokrácia
kialakuláshoz. Az MDF véleménye szerint ez az államszervezeti modell
- amelynek szerves része a köztársasági elnök Parlament által
történő megválasztása - alkalmas erre. Kónya Imre nem zárta ki
egyúttal azt, hogy egy szilárd, már kialakult parlamentáris rendszer
keretei között másfajta államszervezeti konstrukció is elképzelhető,
amelynek része például a köztársasági elnök közvetlen megválasztása.

    Tudatában vagyok annak is - mondta az MDF frakcióvezetője -,
hogy a vélt vagy valós pártérdekek, illetve egyéni ambíciókon
túlmenően emocionális szempontok is indokolják a köztársasági elnök
közvetlen megválasztását. A szilárd demokrácia kialakulása azonban
olyan elsőrendű követelmény - tette hozzá -, amely mindenképpen
háttérbe kell hogy szorítsa az érzelmi szempontokat. Utalt arra is,
hogy a javasolt államszervezeti modellben minden olyan kérdésben,
amelynél felmerül a köztársasági elnök és a Parlament viszonya,
olyan megoldást indítványoztak, amely a Parlament primátusát
hivatott elősegíteni. Végül Kónya Imre hangoztatta: az
alkotmánymódosítás semmiképpen sem teszi szükségtelenné egy átfogó
új alkotmány megalkotását, ez azonban hosszú és felelősségteljes
előkészítő munkát igényel. (folyt.köv.)



1990. június 5., kedd 19:34


Vissza »


Országgyűlés - Kedd (14. rész)


Baka András ugyancsak az MDF képviseletében vitába szállt Király
Zoltánnal, és visszautasította azt a vádat, miszerint az MDF
időközben változtatott volna a a köztársaság elnök megválasztásával
kapcsolatos eredeti álláspontján. Kijelentette, hogy a párt ebben a
kérdésben az 1946. évi I. törvény alapjára helyezkedett, amely a
Parlament által választott köztársasági elnök intézményét fogadta
el. Csak kompromisszumként, egyetlen alkalomra vonatkoztatva
tartotta lehetségesnek a közvetlen elnökválasztást, s kizárólag
abban az esetben, ha ez az aktus megelőzte volna a szabad
választásokat.

    A kisebbségi jogok parlamenti biztosának jogintézményével
kapcsolatban a képviselő utalt arra, hogy az ombudsman egy adott
jogterület törvényessége fölött őrködik, jelen esetben a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogai fölött, ám ez nem jelenti azt, hogy
valamely kisebbséghez kell tartoznia. Elegendő az is, ha jó jogász
az illető és ügyesen szervezi a maga miniszteri apparátusát. Baka
András leszögezte, hogy a kisebbségek képviseletére, illetve jogaik
védelmére javasolt szabályozást mindenképpen átmenetinek kell
tekinteni, a végleges megoldás módozatait majd a választási
törvényben kell rögzíteni.

    Mivel csütörtökön tartja soros ülését a Varsói Szerződés
Politikai Tanácskozó Testülete, az Országgyűlés döntött arról, hogy
Antall József miniszterelnök képviselje a megbeszélésen hazánkat.

    A képviselők egyetlen ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett
fogadták el Katona Tamás külügyminisztériumi politikai államtitkár
előterjesztésében azt a határozati javaslatot, amely szerint az
Országgyűlés a VSZ Politikai Tanácskozó Testületébe a Magyar
Köztársaság meghatalmazottjaként a miniszterelnököt jelöli ki.

    A plénum ülésén rövid ideig részt vett Rita Süssmuth, az NSZK
parlamentjének elnöke és kísérete, valamint Michael Howard brit
foglalkoztatási miniszter és kísérete.

    Az Országgyűlés keddi ülésnapjának lezárásakor az elnöklő Szűrös
Mátyás bejelentette: a Parlament soron következő plenáris ülését
június 11-én, hétfőn 10.30 órakor tartja. A képviselők folytatják az
alkotmánymódosítási törvényjavaslat általános vitáját, s amennyiben
a szükséges bizottsági előkészítés megtörténik, várhatóan napirendre
kerül a közkegyelem gyakorlásának törvényjavaslata. Ugyancsak
foglalkozni kívánnak Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével. Az
elnapolt interpellációkat és kérdéseket június 12-én, kedden
tárgyalják. (MTI)



1990. június 5., kedd 19:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD