|
|
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (1.
rész)
|
1990. május 2., szerda - Elsősorban az ország
kormányozhatóságának biztosítása, a nemzet iránt érzett
felelősségtudat motiválta a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad
Demokraták Szövetségének megállapodását - hangsúlyozta Antall
József, az MDF parlamenti frakciójának elnöke a két párt szerdai
közös sajtóértekezletén az Országház Gobelin termében. Antall József
ugyanakkor minden alapot nélkülözőnek minősítette a két párt
megállapodása nyomán szányrakelt, nagykoalícióról szóló
híreszteléseket. Megerősítette: az MDF változatlanul a Független
Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván koalícióra
lépni. Hozzátette: ezen kívül tárgyal a Fidesz-szel is.
A két párt közötti megállapodásról szólva az MDF elnöke utalt arra, hogy mind a kormányzó szerepre készülő MDF, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ felismerte: a magyar parlamentarizmus alapjainak lerakásához bizonyos alapvető kérdésekben összefogásra van szükség a kormányzat és az ellenzék között. Mindkét párt tudatában van annak, hogy a jelenlegi Alkotmány megkötései - s főként a minősített többséggel meghozandó határozatok széles köre - szinte működésképtelenné tehetik a kormányzatot és az országot. A megállapodás példát mutat arra, hogy hol vannak a lehetőségei az együttműködésnek, a felelősségteljes kormányzópárt és az ugyancsak felelős ellenzék között.
A több napon át folyó tárgyalások eredményeként a két párt végül is megállapodott abban, hogy együttesen kezdeményezik az Alkotmány módosítását mindazon pontokon, amelyek az ország kormányozhatósága szempontjából döntőek, így például javasolják megszüntetni a kétharmados többséget az adó és a költségvetési rendelkezések meghozatalánál.
Ugyancsak megállapodott a két párt abban, s ezt már korábban is nyilvánosságra hozták, hogy Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsának tagját, a Magyar Írószövetség elnökét közösen jelölik az Országház elnökének. A megállapodás kifejezetten személyre szólóan történt, ugyanis Göncz Árpád személyében mindkét párt biztosítva látja, hogy olyan politikus kerül a Parlament elnöki székébe, s az ideiglenes köztársasági elnök funkciójába, aki egész élete tevékenységével bizonyította a nemzet iránti elkötelezettségét, s képes a pozíció által megkövetelt pártatlanságra, pártok feletti tevékenységre. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (2.
rész)
|
Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elkövetkező időszakban, a köztársasági elnök megválasztásáig a történész professzor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő tisztségekre.
Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja, hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a Parlament jogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a kétfordulós parlamenti választások után, s az ősszel várható helyhatósági választások előtt az ország - pénzügyi és egyéb okok miatt - nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő megválasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris köztársaságokban.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos, a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor. Ezeket a törvényeket - számszerint húszat - egyébként tételesen felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a nemzetiségi képviselők ügyét. Kiemelte: a nemzetiségek Országgyűlési képviseletének behívásos útja - amelyet az előző parlament törvénybe iktatott - sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a Parlamentben a nemzetiségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó bizottság felállítását, illetőleg a választójogi törvény módosítását olyan formában, hogy a következő parlamenti választásokon ne csak pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 14:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (3.
rész)
|
Megállapodott a két párt abban is - folytatta Tölgyessy Péter -, hogy a nemzeti médiumok nem lehetnek pártpolitikai csatározások helyszínei. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda leendő vezetőinek személyére a kormányfő tesz javaslatot, majd őket a Parlament illetékes bizottsága, illetőleg a TV-t és a rádiót felügyelő 18 tagú pártatlan bizottság hallgatja meg. Utóbbi bizottságba a Parlament 6 pártja delegálna egy-egy személyt, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió három-három szakembert, további hat személyt pedig külső szervezetek (például Minisztertanács, Alkotmánybíróság, MUOSZ, MTA) jelölnének ki. A meghallgatásokat követően a nemzeti médiumok vezetőit a köztársasági elnök nevezné ki.
A sajtóval kapcsolatos kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter leszögezte: a két párt megállapodása nem terjed ki egyéb tömegtájékoztatási eszközökre, hozzáfűzte azonban, hogy az új tájékoztatási törvény elfogadásához mindkét párt minősített, azaz kétharmados többséget tart szükségesnek.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi megállapodás tükrében nem lenne-e egyszerűbb a nagykoalíció létrehozása, Antall József kifejtette: a politikai demokrácia alapja a kétpólusú parlamentáris szisztéma, melynek lényege a stabil kormányzati többség és az erős ellenzék. Tréfásan megjegyezte: maradt még annyi ellentét a két párt között, ami kizárja kormányzati együttműködésüket.
Végezetül Antall József úgy vélekedett, hogy a hónap közepére felállhat az új kormány, s legkésőbb június elején módosíthatják a kívánt pontokban az alkotmányt. Így elképzelhető, hogy az új köztársasági elnököt még az Országgyűlés nyári szünete előtt beiktatja tisztségébe a Parlament. (MTI)
1990. május 2., szerda 14:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|