Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (1. rész)

1990. május 2., szerda - Elsősorban az ország kormányozhatóságának biztosítása, a nemzet iránt érzett felelősségtudat motiválta a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének megállapodását - hangsúlyozta Antall József, az MDF parlamenti frakciójának elnöke a két párt szerdai közös sajtóértekezletén az Országház Gobelin termében. Antall József ugyanakkor minden alapot nélkülözőnek minősítette a két párt megállapodása nyomán szányrakelt, nagykoalícióról szóló híreszteléseket. Megerősítette: az MDF változatlanul a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván koalícióra lépni. Hozzátette: ezen kívül tárgyal a Fidesz-szel is.


A két párt közötti megállapodásról szólva az MDF elnöke utalt
arra, hogy mind a kormányzó szerepre készülő MDF, mind pedig a
legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ felismerte: a magyar
parlamentarizmus alapjainak lerakásához bizonyos alapvető
kérdésekben összefogásra van szükség a kormányzat és az ellenzék
között. Mindkét párt tudatában van annak, hogy a jelenlegi Alkotmány
megkötései - s főként a minősített többséggel meghozandó határozatok
széles köre - szinte működésképtelenné tehetik a kormányzatot és az
országot. A megállapodás példát mutat arra, hogy hol vannak a
lehetőségei az együttműködésnek, a felelősségteljes kormányzópárt és
az ugyancsak felelős ellenzék között.

    A több napon át folyó tárgyalások eredményeként a két párt végül
is megállapodott abban, hogy együttesen kezdeményezik az Alkotmány
módosítását mindazon pontokon, amelyek az ország kormányozhatósága
szempontjából döntőek, így például javasolják megszüntetni a
kétharmados többséget az adó és a költségvetési rendelkezések
meghozatalánál.

    Ugyancsak megállapodott a két párt abban, s ezt már korábban is
nyilvánosságra hozták, hogy Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos
Tanácsának tagját, a Magyar Írószövetség elnökét közösen jelölik az
Országház elnökének. A megállapodás kifejezetten személyre szólóan
történt, ugyanis Göncz Árpád személyében mindkét párt biztosítva
látja, hogy olyan politikus kerül a Parlament elnöki székébe, s az
ideiglenes köztársasági elnök funkciójába, aki egész élete
tevékenységével bizonyította a nemzet iránti elkötelezettségét, s
képes a pozíció által megkövetelt pártatlanságra, pártok feletti
tevékenységre. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 13:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (2. rész)


Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első
alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját
javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az
elkövetkező időszakban, a köztársasági elnök megválasztásáig a
történész professzor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki
funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett
személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő
tisztségekre.

    Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a
köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja,
hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a
Parlament jogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a
kétfordulós parlamenti választások után, s az ősszel várható
helyhatósági választások előtt az ország - pénzügyi és egyéb okok
miatt - nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként
jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő
megválasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris
köztársaságokban.

    Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három
pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ
is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása
érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos,
a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor.
Ezeket a törvényeket - számszerint húszat - egyébként tételesen
felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon
lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki
kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet
acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira
hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány
kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a
nemzetiségi képviselők ügyét. Kiemelte: a nemzetiségek Országgyűlési
képviseletének behívásos útja - amelyet az előző parlament törvénybe
iktatott - sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét
párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett
nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi
nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a
Parlamentben a nemzetiségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak
indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó
bizottság felállítását, illetőleg a választójogi törvény módosítását
olyan formában, hogy a következő parlamenti választásokon ne csak
pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni.
(folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 14:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (3. rész)


Megállapodott a két párt abban is - folytatta Tölgyessy Péter -,
hogy a nemzeti médiumok nem lehetnek pártpolitikai csatározások
helyszínei. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati
Iroda leendő vezetőinek személyére a kormányfő tesz javaslatot, majd
őket a Parlament illetékes bizottsága, illetőleg a TV-t és a rádiót
felügyelő 18 tagú pártatlan bizottság hallgatja meg. Utóbbi
bizottságba a Parlament 6 pártja delegálna egy-egy személyt, a
Magyar Rádió és a Magyar Televízió három-három szakembert, további
hat személyt pedig külső szervezetek (például Minisztertanács,
Alkotmánybíróság, MUOSZ, MTA) jelölnének ki. A meghallgatásokat
követően a nemzeti médiumok vezetőit a köztársasági elnök nevezné
ki.

    A sajtóval kapcsolatos kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter
leszögezte: a két párt megállapodása nem terjed ki egyéb
tömegtájékoztatási eszközökre, hozzáfűzte azonban, hogy az új
tájékoztatási törvény elfogadásához mindkét párt minősített, azaz
kétharmados többséget tart szükségesnek.

    Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi megállapodás tükrében nem
lenne-e egyszerűbb a nagykoalíció létrehozása, Antall József
kifejtette: a politikai demokrácia alapja a kétpólusú parlamentáris
szisztéma, melynek lényege a stabil kormányzati többség és az erős
ellenzék. Tréfásan megjegyezte: maradt még annyi ellentét a két párt
között, ami kizárja kormányzati együttműködésüket.

    Végezetül Antall József úgy vélekedett, hogy a hónap közepére
felállhat az új kormány, s legkésőbb június elején módosíthatják a
kívánt pontokban az alkotmányt. Így elképzelhető, hogy az új
köztársasági elnököt még az Országgyűlés nyári szünete előtt
beiktatja tisztségébe a Parlament. (MTI)



1990. május 2., szerda 14:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD