|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés alakuló ülése (2. rész)
|
Utalt arra, hogy az érdemosztás a nép feladata és idő kérdése, de
még korai. Konjunkturális érdekek nem sajátíthatják ki a történelem
természetes jussát, s felelős politikusok nem szenvedhetnek
emlékezetkihagyásban.
Szűrös Mátyás a továbbiakban kifejtette: az érdem nemcsak a
miénk, hiszen szerencsés külső, illetve nemzetközi változások
nagymértékben segítették a magyar szándékok valóra váltását.
Ugyanakkor arra valóban büszkék lehetünk - mondotta -, hogy hazánk
úttörő szerepet játszott azokban a változásokban, amelyek - a
demokratizálódás jegyében - egy-két év alatt gyökeresen
átalakították Közép- és Kelet-Európa politikai arculatát. Széttörtek
a diktatúrák betonbunkerei, emléktárgyakká szelídültek a
szögesdrótok, de az új rendszer felépítéséhez éppen csak
hozzáfogtunk. Ehhez a nagy munkához türelemre, kitartásra és
körültekintésre van szükség, hiszen minden nagy átalakulás
megrázkódtatásokkal is együtt jár, emberi sorsokat érint, s az egész
nemzet életét felbolygatja. Rombolni sokkal könnyebb, mint újat
építeni, bármennyire lenyűgöző is volt a régi diktatórikus rendszer
széthullása.
- Most már előre kell néznünk, mert hátravetett tekintettel nem
lehet előre haladni - jelentette ki. - Jöjjenek most már a munkás
hétköznapok. Mindenekelőtt nemzeti összefogásra kell törekednünk. A
pluralizmusnak, a szervezeti érdektagoltságnak nemcsak a kritikai,
hanem az összetartó ereje is létfontosságú, hiszen abban döntően a
többségi akarat érvényesülhet, de a kisebbségnek is kijár a
megbecsülés.
Manapság az állampolgárok leghőbb vágya, hogy mihamarabb véget
érjen az alapvetően békés, ám feszültségekkel és emberi
megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Sok a gond és az
aggodalom az emberek körében - állapította meg az ideiglenes elnök,
majd leszögezte: a józan érzésű és gondolkodású emberek békességre,
megértésre és törvényes rendre vágynak. Következzék hát a megfontolt
nemzetépítés, érdemi vita és munka a politikai és gazdasági
demokrácia érdekében, amelyben a munkásembernek és a vállalkozónak,
az értelmiséginek és a paraasztembernek egyaránt megadatik az
állampolgári méltóság, a félelem nélküli létbiztonság és boldogulás.
Lépjen a széthúzás, a demagógia és a kicsinyes pártönzés helyébe a
nemzeti érdekek etikai kódexe teljes hatóerejével. Így Magyarország
tartósan megalapozhatja európai becsületét, nemzetközi tekintélyét
is. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 11:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|