|
|
|
|
Európai szakszervezeti egység (1. rész)
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1990. április 29. vasárnap (MTI-tud) - Az európai
szakszervezetek egységének, közös nemzetközi szervezetének gondolata
vetődött fel azon a firenzei tanácskozáson, amelyen - május 1.
centenáriuma alkalmából a három nagy olasz szakszervezet
kezdeményezésére - a kelet-közép-európai demokratikus átalakulás
problémáit vitatták meg a szakszervezetek szemszögéből. Szovjet,
csehszlovák, keletnémet, lengyel, magyar és jugoszláv szakszervezeti
vezetők, politikusok és politológusok vettek ezen részt.
Magyarországról Nagy Sándor, a MSZOSZ elnöke és Rajk László, az
SZDSZ megválasztott országgyűlési képviselője volt jelen.
Giorgio Benvenuto, az UIL és Bruno Trentin, a CGIL főtitkára egyaránt hangsúlyozta: a közép-kelet-európai országok megváltozott társadalmi viszonyai a szakszervezeti mozgalom megújulását is eredményezik, egyben lehetővé teszik, hogy ismét nagy európai egységet alakítsanak ki a nemzeti szakszervezetek. Ez annál is szükségesebb ma - mutattak rá -, mivel az Európai Közösség nemzetek fölötti szervezetei és a multinacionális nagyvállalatok a nemzeti kereteket meghaladó tárgyalásokat és egyezkedéseket igényelnek a szakszervezetektől. Ezek sem maradhatnak nemzeti keretek közé zárva, ha meg akarnak felelni hivatásuknak, a dolgozók érdekvédelmének és jogaik minél teljesebb érvényesítésének.
Benvenuto és Trentin, felhasználva az alkalmat, sürgette az olasz szakszervezetek egységét, egyben ,,szerves és intézményes együttműködést,, javasolt a kelet-európai új demokráciák megújuló szakszervezeteinek. Az együttműködés alapja ,,közösen kialakítandó minimális európai strukturális reformprogram,, lehetne, amelyet a szakszervezeti mozgalom egységesen támogatna Európában - hangoztatták. Előbb-utóbb felmerül a nyugat-európai szakszervezeti szövetség kibővítésének és átalakításának kérdése is ennek nyomán.
A firenzei tanácskozáson az olasz szakszervezetek elismerték, hogy a nyugat-európai szakszervezeti mozgalom is ,,késésben van,, a gyorsuló társadalmi változásokra adható válaszok terén. Még inkább felmerül természetesen ez a probléma Közép-Kelet-Európában, ahol eddig nem létezhetett igazi szakszervezeti mozgalom. (folyt.)
1990. április 29., vasárnap 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai szakszervezeti egység (2. rész)
|
A multinacionális cégek, általában a nyugati vállalkozó tőke részéről megindult a versenyfutás keletre, a megnyíló lehetőségek kihasználására, miközben ez a behatolás teljesen felkészületlenül találja az ottani szakszervezeteket és érdekvédelem nélkül hagyja a dolgozók széles tömegeit - mutattak rá többen. Ugyanakkor Benvenuto azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati szakszervezetek ,,nem ajánlhatnak modellt,, e problémák kezelésére a kelet-európaiaknak.
,,Az európai szakszervezeti egység tudatos és hosszú távra szóló stratégiai döntés eredménye kell legyen,, - szögezte le a 3 milliós tagságú CGIL vezetője, Trentin. Az is kellő hangsúlyt kapott, hogy az egység mellett a szakszervezeti mozgalom másik kulcsszava az önállóság kell legyen többpártrendszeres demokrácia viszonyai között, a pártoktól való viszonylagos függetlenség, önálló szakszervezeti állásfoglalások talaján.
A kelet-európai résztvevők szinte mindegyike arról számolt be, hogy nagy nehézségekbe ütközik a gazdaság piaci átalakulásának körülményei között demokratikus szakszervezeti mozgalmat és hatékony érdekképviseletet teremteni. +++
1990. április 29., vasárnap 17:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|