|
|
 |
|
 |
Reggeli hírek
|
London, 1990. március 22. (BBC, kora reggeli híradás) -
Gorbacsov elnök fokozza a Litvániára nehezedő nyomást, miután másfél
héttel ezelőtt a balti köztársaság kinyilvánította függetlenségét.
Utasította a szovjet katonaságot, hogy biztosítsák a szovjet
alkotmány illetve a törvények betartását, valamint felszólította a
litvánokat, hogy egy héten belül szolgáltassák be lőfegyvereiket
mivel a hírek szerint a köztársaságban önvédelmi alakulatok
szerveződnek. További szigorítások akadályozzák a Litvániába utazást
és a vámhatósági felügyeletet ellátó KGB-t megbízták Litvánia
nemzetközi határainak fokozottabb biztonsági ellenőrzésével.
A BBC moszkvai tudósítója hozzáfűzi: Az utóbbi rendelkezés azt a
félelmet tükrözi, hogy Litvánia Lengyelországgal közös
határszakaszán az ellenőrzések lazítását tervezi. Egyben
figyelmeztetésül szolgál Vilnius számára, hogy amennyiben maga
szervezi meg a határ ellenőrzést, további ellenlépésekre számíthat.
A TASSZ hírügynökség jelentése szerint Gorbacsov elnökhöz kérés
érkezett, miszerint vezessen be közvetlen elnöki irányítást
Litvániában. A folyamodványt a Legfelsőbb Tanács küldötteinek egy
csoportja adta be - mondván -, hogy a Szovjetunióból való kiválást
ellenző litvánok nevében lépnek fel.
Vilniusban Viteutasz Lazbergisz litván vezető kijelentette:
Gorbacsov intézkedései egy külföldi hatalom részéről kerültek
kihirdetésre, melynek nincs hatalma Litvánia fölött. Lazbergisz
szerint a sztálinizmus szelleme újból kísért, miközben maga a
Szovjetunió is érvénytelennek nyilvánította azt a titkos 1939-ben
kötött szerződést, amely Litvánia bekebelezéséről döntött.
Washingtonban a Fehér Ház egy szóvivője úgy nyilatkozott, hogy
élénk figyelemmel kísérik az eseményeket és továbbra is sürgetik a
párbeszédet az érintettek között.
A román kormány azzal vádolja Magyarországot, hogy a román és a
magyar kisebbség ellentéteit szítja Erdélyben. A nyilatkozat szerint
Románia azon törekvéseit, hogy helyreállítsa a rendet - magyar
kormánytisztviselők ássák alá. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Petre Román miniszterelnök magyar beavatkozásról tett említést,
de Németh Miklóshoz intézett üzenetében a helyzet tárgyalásos
megvitatását javasolta. Tegnap Marosvásárhelyen újabb tüntetések
voltak és eddig nyolc személy vesztette életét az összetűzésekben. A
városba kormánybizottság érkezett. A Magyar Rádió közlése szerint
más erdélyi városokban is tüntetések voltak, ahol a magyar kisebbség
számára nagyobb fokú önnállóságot sürgető követelések hangzottak el.
A magyar kisebbség nemzetközi támogatásért folyamodott jogai
védelmére.
Kelet-Németországban a politikai pártok hozzájárulását kérik
ahhoz, hogy az újonnan megválasztott négyszáz fős parlament minden
tagjáról kiderítsék, nem állt-e esetleg kapcsolatban az
állambiztonságiakkal. Az indítványt Gotfried Hork püspök tette, aki
maga a Stázi feloszlatását ellenőrző bizottságnak is tagja. Az egyik
vezető úgy vélekedett, hogy az új parlament minden tíz képviselője
közül egy besúgó lehet. Megjegyzendő, hogy Wolf Densnur a
Demokratikus Újjászületés Pártja élén azért kényszerült lemondani a
múlt héten, mert be kellet ismerje, korábban a Stázinak dolgozott.
A keletnémet konzervatív szövetség három pártjának képviselői
akik az új koalíciós kormány létrehozatalához keresnek partnereket,
szerdán este Kohl kancellárral tanácskoztak Bonnban. Ma a délelőtti
órákban sajtóértekezleten számolnak be az eredményekről.
Václav Havel csehszlovák elnök aki angliai látogatáson
tartózkodik találkozott Thatcher brit miniszterelnökkel.
Megtárgyalták a közép-európai változások kérdéseit, s a
megbeszélések után Havel úgy nyilatkozott, hogy nézeteik Európa
jövőjét illetően közel állnak egymáshoz. Thatcher kijelentette, hogy
Nagy-Britannia kész tancsadást és kiképzést nyújtani a
kisvállalkozók számára és kiveszi részét a munkahelyek bővítésében
Csehszlovákiában.
A brit kormány elrendelte, hogy kezdjenek új vizsgálatot annak a
hat ír személynek az ügyében akiket két intézet elleni bombatámadás
vádjával, még 1974-ben ítéltek el. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
A külügyminiszter kijelentete: A döntést azután hozták, hogy a
védelem részéről újabb bizonyítékokat nyújtottak be. A BBC jogi
ügyekkel foglalkozó tudósítója szerint a bizonyítékok között
szerepelnek olyan állítások is, miszerint a vallomásokat veréssel
csikarták ki. Az elítéltek kiszabadítását célzó nyomás rendelkezett
az utóbbi időben, miután négy más személy büntetését is törölték.
Őket az IRA részéről elkövetett bombatámadásokkal vádolták. Az ír
miniszterelnök üdvözölte a bejelentést.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Burmát, hogy önkényesen
beavatakozik állampolgárai életébe, mivel a lakosság ezreit
erőszakosan áttelepíti. A katonai hatóságok azt állítják, hogy
csupán a lakásfoglalókat költöztetik el, de az amerikai
Külügyminisztérium szerint az érintettek közül sokan ingatlannal
rendelkeznek, viszont olyan körzetekben élnek ahol erős a
kormányzattal szembeni eljárás.
A BBC washingtoni tudósítója diplomáciai forrásokra hivatkozva
megjegyzi, hogy az áttelepítés valódi célja az, hogy a kormánnyal
szemben állók nehezebben léphessenek fel a májusi választáson.
Namíbia új államelnöke sürgette, hogy országában kerüljön sor
külföldi tőke befektetésre illetve műszaki ismeretek átadására annak
érdekében, hogy Namíbia gazdasága megerősödjék. Az államfő a
függetlenség első napján megtartott nagygyűlésen tartott beszédében
megerősítette, hogy az egyes gazdálkodás elkötelezett híve. Azt
mondotta, hogy kormánya közös vállalatok felállítását tervezi a
halászatban, a mezőgazdaságban és más gazdasági területeken is.
Tudósítók rámutatnak, hogy a felhívás a külföldi
magányszektorhoz azt tükrözi, hogy a délnyugat-afrikai népi
szervezet a piacgazdaság jelszavával lemondott marxista
elgondolásairól. +++
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|