|
|
 |
|
 |
A romániai helyzet - bizonyosságok nélkül
|
München, 1989. december 20. (SZER, Világhíradó, Román István) -
Három nap telt el vasárnap este óta, és még mindig nem tudunk
bizonyosat arról, hány áldozata van a temesvári vérengzésnek.
December 17-ikének éjszakájáig ez az esztendő azzal a reménnyel
töltötte el az embereket, hogy újra Európában élünk.
Lengyelországnak nem kommunista vezetésű kormánya lett, hosszú, de
vértelen harc eredményeként. Magyarországon a kommunisták
beleegyeztek a szabad választásokba, a többpártrendszerbe, pedig a
tömeg csak egyszer-kétszer nyilvánította ki érzelmeit.
Kelet-Berlinben - némi magyar segítséggel - leomlott a fal,
erőszakos cselekmények nélkül. Prágában nagyon rövid idő alatt a
régi vezetés belátta, hogy nem tarthatja magát az ellenszenvvel
szemben. A rendőrök ugyan bevertek egy-két fejet, de halálos áldozat
hála Istennek nem volt. Bulgáriában is meghátrálásra kényszerült
vérontás nélkül a hatalommal visszaélő uralom. A soron következő
bástya - gondolták és gondolják az emberek -nem lehet más, mint
Románia.
A Ceausescu elleni első utcai tömegtüntetésre a rendszer
golyókkal felelt. Ezt Európában nem merte megtenni a legmakacsabb
kommunista párt sem. A romániai igen. Ezért ingott meg a hitem és
velem együtt sokaké, hogy valóban egész földrészünkre mondhatjuk-e,
hogy az Európa?
És a másik aggodalom: miként hihetjük hogy Európában élünk, ha
Temesvárról nem tudunk megbízható tájékoztatást kapni? Szellemi
értelemben véve Temesvár mintha Kína közepén terülne el.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
|
|
- A romániai helyzet - bizonyosságok nélkül - 1.folyt.
|
Horn Gyula külügyminiszter a parlament mai ülésén közölte:
megbízható értesülései vannak, hogy Temesváron a karhatalom
áldozatainak száma a halottakkal és a sebesültekkel több száz ember.
A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint kétezren haltak meg.
A jelentések többsége 250 és 400 közöttire teszi a halottak számát.
A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kéri a
temesvári vérengzés áldozatainak felkutatására, a letartóztatottak
megsegítésére, különös tekintettel Tőkés László református lelkész
és családja aggasztó sorsára.
Vajon sikerül-e a Nemzetközi Vöröskeresztnek a külvilágtól
elzárt városba eljutni? A rendszer az áldozatokat hamarább tudja
majd elrejteni, mint a romos épületeket helyreállítani.
Ugyancsak magyarországi forrásból, Kárpáti Ferenc honvédelmi
miniszter bejelentéséből ismeri el általában a világ hitelesnek azt
a hírt, hogy Temesvár környékén a román katonai alakulatok fokozott
készenlétben vannak. A bukaresti magyar katonai attasé megerősítette
azt a jelentést, hogy nem katonai, hanem belügyi alakulatok rémtette
volt a temesvári vérengzés.
Különböző helyeken a tüntetések folytatódnak: Temesváron és
Aradon. Temesváron ma több tízezer ember vonult fel
Ceausescu-ellenes jelszavakkal. Feltűnő ebben a híradásban az, hogy
az egyik északkelet-romániai városban is tömeggyűlés volt. Az adás
időpontjában az Iránból hazatért Ceausescu rádión és televízión
közvetített beszédet mond. (Műsorunk második kiadásában foglalkozunk
ezzel a beszéddel.)
Ezideig a román sajtó nem közölt semmit a vérengzésről, csupán
cikkekben figyelmeztette a lakosságot a törvények betartására.+++
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|