|
|
|
|
Tőkés László budapesti programja (1. rész)
|
1990. február 8., csütörtök - Zsúfolt, ám elsősorban
protokolláris programja volt magyarországi látogatásának hatodik
napján Tőkés Lászlónak. A kéthetes jószolgálati úton lévő temesvári
református lelkészt, a Romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának
tagját csütörtökön a nap első felében a Magyar Köztársaság vezető
politikusai fogadták.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az Országház Nándorfehérvári termében találkozott Tőkés Lászlóval, aki köszönetet mondott a magyar népnek, s személyesen Szűrös Mátyásnak azért a szolidaritásért, anyagi és politikai segítségért, amit Magyarország nyújtott a román forradalomnak, Románia népeinek. Szűrös Mátyás kifejtette: Magyarországon nagy szeretettel és büszkeséggel gondolnak a református lelkészre, aki halálos fenyegetésektől sem megfélemlítve, bátor magatartásával szikrát adott a nagyot várt romániai forradalmi fordulatnak. Hangsúlyozta, hogy hazánk közvéleménye őszintén tiszteli tántoríthatatlan kiállását a Romániában élő - különböző nemzetiségű -, becsületes emberekért, az erdélyi magyarság emberi és nemzetiségi jogaiért vívott küzdelemben. A továbbiakban leszögezte: Románia és Magyarország viszonyát új alapokon, a nyíltság, a megértés, a két nép közötti közeledés, a kölcsönös előnyök szellemében kell fejleszteni.
A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy kölcsönösségi alapon mielőbb ismét működniük kell azoknak az intézményeknek, amelyeket a Ceausescu-rendszer megszüntetett, illetve nem engedélyezett, mint például a kolozsvári magyar főkonzulátus és a bukaresti magyar kultúra háza. Szükségesnek vélték a magyar anyanyelvű oktatás szélesítési lehetőségeinek mihamarabbi megteremtését.
Az ideiglenes köztársasági elnöknél tett látogatást felhasználva Szokolay Sándor zeneszerző ünnepélyesen átadta az ,,Ima rontás ellen - Fohász Erdély faluiért,, című kórusművének kottáját, amelyet az elmúlt esztendő nyarán, az Erdéllyel való szolidaritásért szervezett budapesti tüntetés hatására írt.
Németh Miklós dolgozószobájában folytatódott Tőkés László programja. A miniszterelnök elöljáróban hangsúlyozta, hogy a magyar nép jól ismeri és nagyra értékeli tevékenységét. Szilárd elveken nyugvó, következetes magatartását a demokrácia megteremtéséért, az emberi jogok, a lelkiismereti - és vallásszabadság, s a kisebbségi jogok érvényre juttatásért vívott küzdelmét a magyar közvélemény nagy rokonszenvvel kíséri. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (2. rész)
|
Nagyra értékeli azt is, hogy - elveihez híven - a forradalom győzelme után felelős közéleti szerepet vállalt a demokrácia megszilárdítása érdekében. A kormányfő kijelentette: a magyar kormány a legjobb kapcsolatok kialakítására törekszik a demokratikus Romániával. Bízik abban, hogy a demokrácia kiépülésének folyamata jelentős javulást hoz a romániai magyarság helyzetében.
Tőkés László a találkozón tájékoztatást adott a romániai demokratikus átalakulás eredményeiről, gondjairól, s kérte a Magyar Köztársaság segítségét az utóbbiak leküzdéséhez, a jószomszédi kapcsolatok és a népeink közötti barátság erősítéséhez.
A megbeszélésen részt vett Somogyi József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, Tóth Károly püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke, Kocsis Attila lelkész, a Magyar Református Lelkészegyesület titkára, s ott volt Sarkadi Nagy Barna, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője.
Pozsgay Imre államminiszter ugyancsak dolgozószobájában fogadta a lelkipásztort. A beszélgetésen elsősorban a magyarországi demokratikus átalakulásról, jelenlegi belpolitikai fejleményekről szólt, majd méltatta azt a jószándékú tevékenységet, amelyet Tőkés László a két nép kapcsolatainak igaz emberségen alapuló fejlesztése érdekében kifejtett. Kölcsönösen reményüknek adtak hangot, hogy a magyarországi demokratikus fejlődés és a romániai forradalom folyamata reális lehetőséget nyújt a két nép közötti kapcsolatok megújítására.
A nap folyamán Szokai Imre külügyminiszter-helyettes a Külügyminisztériumban találkozott Tőkés Lászlóval. A magyar-román viszonyról, a romániai magyarság helyzetéről véleményt cserélve megállapították: a nacionalista román diktatúra végveszélybe sodorta a romániai magyarságot, súlyos feszültségeket teremtett az államközi kapcsolatokban. A két ország nyíltan vállalt kötelezettsége a viszony új alapjainak megteremtésére jó lehetőséget kínál a magyar és a román nép történelmi kiegyezéséhez.
A továbbiakban Szokai Imre leszögezte: a magyar külpolitika nyílt párbeszédben, a magyarság érdekeinek határozott megfogalmazásával és képviseletével, konstruktív szellemben kíván konkrét eredményeket elérni a kapcsolatokban. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a Romániában élő magyarok jogainak biztosítása a romániai demokrácia megteremtésének sarkalatos kérdése. Egyetértettek abban, hogy a Magyarországra menekültek ügyeit mielőbb, humánusan kell rendezni, olyan helyzetet teremtve, hogy Romániából senki ne meneküljön, s a Magyarországon tartózkodók pedig térjenek vissza őseik földjére. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (3. rész)
|
Tőkés László felkereste hivatalában Tabajdi Csaba miniszterhelyettest is, aki tájékoztatta a kormány tanácsadó testületének, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumnak és Titkárságnak munkájáról. A lelkész nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet ezek az intézmények nyújtottak az erdélyi magyarságnak a nehéz időkben.
A beszélgetésen szó volt a magyarországi románok és a romániai magyarok önazonossága megőrzésének fontosságáról. Tabajdi Csaba hangsúlyozta a kölcsönös biztosítékok megteremtésének szükségességét, amelyek szavatolják a magyar és a román kisebbségek kollektív jogait, az esetleges sérelmek elkerülését. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (4. rész)
|
Minden protokolláris ceremóniától mentesen folytatódott Tőkés László délutáni budapesti programja. A Néprajzi Múzeumban és az intézmény környékén több ezren várták, hogy találkozhassanak a lelkésszel. A Kossuth Lajos téri épület ad ugyanis otthont annak a nagyhatású fotó- és videokiállításnak, amely a decemberi romániai események áldozatainak állít emléket. A Fekete Doboz, a Balázs Béla Stúdió és a múzeumi kollektíva közös tárlatának anyagát 35, főként amatőr fotós felvételeiből és 12 filmes mintegy 18 órányi videoanyagából állították össze.
Tőkés Lászlót kérték fel a rendezők a bemutató megnyitására, aki beszédét azzal kezdte: itt tartózkodása idején minden pillanata ,,forradalmian,, be volt osztva, így nem jutott ideje arra, hogy megnyitó beszéden gondolkodjon. Ennek ellenére eljött, hogy a jelenlévőkkel együtt tisztelegjen azok előtt, akiknek szenvedései, áldozatai árán született meg Romániában a szabadság. A továbbiakban felidézte az elmúlt évtizedek szörnyűségeit, amelyek Románia népeit nap mint nap érték. Emlékeztetve arra, hogy annak idején sokan hitetlenkedve hallgatták a hírt, hogy Románia részéről nincs kizárva a katonai fenyegetés, kijelentette: a román nép részéről nem volt ilyen veszély, ám a kiállításon bemutatott felvételek is jelzik: sokkal nagyobb volt a veszedelem, mint amennyire azt sokan elképzelték.
- E kiállítás legyen mementó, hogy immár hitelesen és valóságosan elmondhassuk mindannyian: soha többé - ezekkel a szavakkal zárta szavait Tőkés László, megnyitva a február végéig látható kiállítást. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (5. rész)
|
Tőkés László a koraesti órákban istentiszteletet tartott a Kálvin téri templomban. A lelkészt Tóth Károly református püspök köszöntötte a Kálvin téri gyülekezet körében, hangsúlyozva: büszkeség tölti el a magyarokat azért, hogy ami Romániában elkezdődött, az a magyar református lelkész bátor hitvallásának köszönhető. Ezt követően Tőkés László lépett a szószékre. Igehírdetésében emlékeztetett Románia népeinek évtizedekig tartó szenvedéseire, amelyekről újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő. Felhívta a figyelmet arra, hogy most az önvizsgálat időszaka következik országa népe és a határokon kívül élő kisebbség számára egyaránt, hiszen - bár számosan elmenekültek Romániából - mindannyian reménykedtek abban, hogy megváltozik nyomasztó sorsuk. Végezetül arról beszélt, hogy a társadalomnak, a politikának is szüksége van a hitre, az erkölcsi tartásra annak érdekében, hogy egy szebb, boldogabb világ körvonalai bontakozzanak ki. (MTI)
1990. február 8., csütörtök 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|