|
|
 |
|
 |
- Román-magyar viszony - 2. folyt.
|
A másik kérdésre válaszolva úgy tűnik, hogy kezd
kikristályosodni az az új hatalmi szerkezet, amelynek a feladata a
szabad választások megszervezése lesz. Azonban kétségtelen, hogy
ehhez - úgy tűnik - nagyon hosszú és nagyon-nagyon fájdalmas út fog
vezetni, hiszen először is a hadsereg szerepe a békés állapotoknak
megfelelővé kell, hogy váljon, tehát nem játszhat politikai szerepet
az új demokratikus Romániában. Másrészt pedig még nem artikulálódtak
azok a politikai erők, amelyek egy valóban szabad választásoknál és
egy szabad versenyben indulhatnának.
- Siklós István, neked mi a benyomásod?
- Nagyon örvendek, hogy Fülöp Mihály úr a történelmi pillanatról
beszélt, mert valóban a két nemzet életében egy soha korábban nem
tapasztalt helyzet alakult ki, és csak örvendeni lehet, hogy most
először a történelem folyamán együtt ilyen nagy méretű felkelésben
vett részt a két nép, illetve Románia lakossága; elsősorban a
magyarok, románok, szászok, de egész Románia népe, minden
nemzetisége. Úgyhogy ez a történelmi pillanat olyan, amely soha
korábban nem volt, és bízom benne, hogy most végre rendezhetővé
válik a magyarok sorsa.
- Helmer Iván, mint egykori romániai magyar lakos, mi a
véleményed a kérdésnek erről az oldaláról? Valóban számathatunk-e
arra, hogy az az ellentét, az az ellenérzés, amely kétségkívül
fennállhat románok és magyarok között, teljesen a Ceausescu-rendszer
műve volt-e, vagy pedig tartani kell vagy lehet attól, hogy ennek
maradványai továbbra is hatni fognak?
- A Ceausescu-rezsimnek ugyanúgy, mint a kommunista doktrínákat,
a nacionalizmust is sikerült teljesen kiírtania a román népből.
(folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|