|
|
 |
|
 |
Romániai magyar újságírás újjászerveződése
|
------------------------------------------
München, 1989. december 28. (SZER, Magyar híradó) - A romániai
változások remélhetően pozitív hatással lesznek az erdélyi magyar
kisebbség helyzetére is. Ennek első, bíztató jelei már látszanak.
Például új lendülettel szerveződik újjá a magyar újságírás, amiről
Ara-Kovács Attila számol be Budapestről:
- Amikor mintegy egy esztendővel ezelőtt megjelent a Kiáltó Szó
című erdélyi szamizdat, az ottani magyar ellenzék föld alatti lapja,
az akkor még névten szerzők ekként írtak a lap beköszöntőjében:
"Tisztában vagyunk azzal, milyen sorsot szán nekünk a mostani
román államvezetés. Iskoláinkat elveszik, kultúránkat kalodába
zárják, templomainkat, falvainkat lerombolják, kisközösségeinket
szétzúzzák. Igyekeznek elszakítani minden szálat, ami
anyanyelvünkhöz köt."
Sejtelmeim szerint ugyanaz a gárda, amely tavaly még névtelenül
vállalta csak véleményét a Kiáltó Szó hasábjain, most Hívó Szó
címmel kiáltványt bocsátott ki. A szó tehát ma már nem kiált, hanem
hív. Felhívja az erdélyi magyarságot, hogy az immáron levitézlett
diktatúra tapasztalatait mérlegelve, foglalja össze és tárja a világ
elé követeléseit. Természetesen immáron nem a sérelmi politika
szabályai és lehetőségei szerint - ahogy eddig kénytelen-kelletlen
tennie kellett - hanem az Európában szokásos jogállamiság és polgári
kezdeményezés adottságaival élve.
A dokumentum a szabad erdélyi sajtó egyik első publikációjaként
látott napvilágot egy olyan újság hasábjain, mely - az 1945-öt
követő időszak fontos orgánumára emlékezvén - Kolozsvárott a
Szabadság nevet választotta. (folyt.)
1989. december 28., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Romániai magyar újságírás újjászerveződése - 1. folyt.
|
A lap első számai természetesen részletes beszámolót
tartalmaznak mindarról, ami politikai értelemben fontosnak mondható
e vidék és e város érdekében, de a szabadság már eleve többre
vállalkozott ennél. Mint Erdély fővárosának lapja, irányadó és
programadó funkcióval bír, hisz azok nézeteit propagálja, akik
egyfajta nemzetiségi csúcsszervet működtetve Kolozsvárott, közvetlen
tudással és felelősséggel bírnak.
A Hívó Szó másik lényeges követelése az egykori nemzetiségi
intézményrendszer újjáteremtése. A magyar egyetem mellett a
legfontosabb e téren az, amit a kolozsvári Szabadság és a többi,
most megindult szabad lap, illetve a televízió, a magyarul szóló
rádió önmagában is jelenthet. Ezek azok az intézmények, amelyeket
újra kell teremteni.
Nagyváradon az elmúlt hét végén közreadott Fáklya című helyi lap
igen fontos szempontot vetett fel, mely joggal, sőt
kötelességszerűen bővíti e követelések tárát. Ezt követően közölni
fogja a Magyar Televízió műsorát. Azét a televízióét, amely immáron
egy esztendeje az erdélyi románság számára is betöltötte rendelt
feladatát, hisz Romániáról szóló valódi, hozzáférhető és objektív
híranyagot ez a televízióállomás nyújtott.
Mindezt számba véve aligha maximalizmus megállapítani: a szabad
sajtó fogalmához ma szükségképpen hozzátartozik az is, hogy épp
ennek a Magyar Televíziónak a műsorát zavartalanul nézhesse a
Székelyföld, a Csángóság, vagy a Bukarestbe szakadt magyar
értelmiségi. Mint ahogy a szabad román televíziót napokon át nézte
az egész magyarság.
Ha Romániában komolyan gondolják a demokráciát, akkor erre is
gondolni kell. A Hívó Szó tehát nemcsak a magyarsághoz szól - de a
bukaresti új vezetéshez is. +++
1989. december 28., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|