|
|
|
|
Csőd szélén a BKV (1. rész)
|
1989. december 6., szerda - A jövő év egy óriási kérdőjel a BKV előtt. A 22 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat idei költségvetése 14 és fél milliárd forint volt. Ez - az évközi elvonás miatt - a tervezettnél 1 milliárd forinttal kevesebb. A teljesítmények kényszerű visszafogása már érezhető a főváros tömegközlekedésének mai helyzetén - állapította meg Zahumenszky József, a BKV vezérigazgatója az MTI munkatársával folytatott beszélgetés során. Elmondta: amennyiben a forrásaik tovább apadnak, úgy a naponta 76 ezer járaton 7,3 millió utast szállító vállalat nem lesz képes a fővárosi lakosság elvárásainak megfelelő közlekedési szolgáltatásokra.
Forgalomszervezési intézkedésekkel, így például a járatok sűrűségének csökkentésével, a közlekedési eszközök átcsoportosításával átmenetileg ellátja ugyan feladatát a vállalat, de mivel a szükséges beruházások sorra elmaradnak, ez a helyzet nem tartható tovább. A járműpark korszerűsítése 7 milliárd forintba kerülne, de a vasúti pályák is sürgős felújításra szorulnak. Ellenkező esetben menetrendzavarok alakulhatnak ki, s egyes vonalak megszüntetésével is számolni kell. A vezérigazgató szerint: várospolitikai érdek is, hogy a BKV tartani tudja legalább a mai helyzetét, ehhez azonban jelentős anyagi támogatásra van szüksége. Ugyanis a közlekedés zavarai sokkal jobban megterhelik az államháztartást, mint az, ha a vállalat megkapná a korszerűsítéshez és a bérfejlesztéshez szükséges dotációt. A fejlesztésre két lehetőség kínálkozik: az egyik az állami támogatás, a másik a költségek egy részének áthárítása a lakosságra. A tapasztalatok szerint főként a szerény anyagi körülmények között élők és a nagycsaládosok veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Ebből eredően megfontolandó, hogy a kis jövedelmű emberekre egy újabb jelentős terhet rakjanak. A vállalati költségnövekedések fedezésére ugyanis mintegy 60 százalék körüli lakossági tarifaemelésre volna szükség. Ez azonban az idei 87 százalékos emelés után már nem célravezető megoldás. Arról, hogy végül is melyik megoldás kap majd prioritást 1990-ben, a parlament decemberi ülésszakán döntenek véglegesen, a jövő évi állami költségvetés tárgyalásakor. Mindenesetre a vezérigazgató a számukra kedvező döntés elérése érdekében írásos tájékoztatót bocsátott a 68 fővárosi képviselő rendelkezésére. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 21:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csőd szélén a BKV (2. rész)
|
A BKV vezérigazgatója szükségesnek tartotta, hogy a kormány mielőbb alakítsa ki a fővárosi tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozó hosszabb távú elképzeléseit. Egy másik kérdésre válaszolva Zahumenszky József hangsúlyozta, hogy a kétségtelenül súlyos feszültségek ellenére a BKV munkatársai lelkiismeretesen dolgoznak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a járművezetők nehéz, idegőrlő körülmények között végzik munkájukat. A sűrű forgalom miatt megnőtt a baleseti veszély is. A vállalat vezetése, érzékelve a dolgozók problémáit, az elmúlt hetekben kialakult sztrájkhangulatot, elhatározta, hogy a fizikai dolgozóknál januártól 10 százalékos, majd a gazdálkodási lehetőségektől függően néhány hónap múlva újabb 10 százalékos bérfejlesztést hajt végre. A BKV létszámhelyzetéről a vezérigazgató elmondta, hogy folyamatosan ésszerűsítik a vállalat munkaerőgazdálkodását. Megállapította ugyanakkor, hogy racionálisabb gazdasági működést lehetne megvalósítani akkor, ha a pénzügyi kormányzat engedne végre a vállalatok nyomásának, és egységessé tenné a bérre, a fenntartásra és a beruházásra fordítható vállalati pénzeket. Végezetül a jegy nélkül közlekedőkre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy tapasztalatai szerint a bliccelők 25 százalékától nem lehet behajtani a díjat, s mintegy 35 százalékának a jövedelme 4-5 ezer forint körüli. A bevételeket azért is fontosnak tartotta, mivel az állam ma minden jegy-forinthoz hozzátesz további 3-3,5 forintot. (MTI)
1989. december 5., kedd 21:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|