|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (19. rész)
|
- Voltak időszakok - emlékeztetett -, amikor eleink nagy áldozatot
vállaltak, még azon az áron is, hogy feladták saját egyéni
boldogulásukat, hogy ez a kis ország tovább létezhessen. Mi most azt
tehetjük, hogy közvetlen elődeinket, az ország korábbi vezetőit, az
MSZMP-t mint uralkodó pártot, a hatalmi berendezkedést hibáztatjuk,
bűneit és annak következményeit értékeljük. Ez azonban csak
tanulságot nyújthat, nem megoldást. Tehetjük, hogy egymás torkának
esünk, és ahány érdekcsoport, politikai áramlat létezik, annak
mentén hadakozunk, miközben az országot a legmélyebb anarchiába
süllyesztjük. Ajánlom azonban: tegyük azt, hogy az ország javát
tekintjük elsődlegesnek, és egyéni sorsunkat annak rendeljük alá.
Ez igényli tőlünk ugyanis a legnagyobb áldozatot, de erre kötelez
bennünket az államférfiúi, politikai és közéleti felelősség, a
hazaszeretet.
- Az Országgyűlés alig egy év alatt mintegy 60, többségében
átfogó kódex-szerű törvényt alkotott, annyit, amennyit 1980 óta
összesen. Ez jól mutatja azt az óriási változást, amelyet ez az
Országgyűlés megélt. Az Országgyűlés és a kormány egymásra utaltan,
nagy viták árán, de eredményesen folytatta azt az egyedülálló
kísérletet, hogy a válság mélypontján is elszántan építi a politikai
és gazdasági demokrácia intézményrendszerét. Azért egyedülálló ez,
mert a történelmi tapasztalatok arra intenek: a válság vonzza az
erős, valamiféle rendet teremtő kezet, a diktatúrát, amit
mindenképpen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a
demokrácia útján lehet számítani - mondotta végezetül Németh Miklós,
és a kormány nevében arra kérte a képviselőket, hogy amíg az
Országgyűlésnek és a kormánynak megbízatása le nem jár, a sors által
meghatározott szerepet tisztességgel, egymás iránti szolidaritással
lássák el. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|