|
|
 |
|
 |
Elnézést kér a BM választási irodájának vezetője
|
------------------------------------------------
München, 1989. november 20. (SZER, Magyar híradó) - Már csak hat
nap van hátra a népszavazásig. Vasárnap a magyar történelem során
először élhetnek a választópolgárok a közvetlen demokrácia
lehetőségével. Ki jogosult a választásra? Az, aki erről értesítést
kapott, vagy akit akár tudta nélkül, de felvettek a jogosultak
listájára. A kérdés azért került napirendre, mert az értesítők egy
része, azok a bizonyos kopogó cédulák nem jutottak el a
címzettekhez. És ebben nem a posta a hibás, hanem... - de inkább
hallgassák meg Lángh Júlia interjúját:
- Dr. Csiba Tibort kérdezem, a Belügyminisztérium választási
irodájának vezetőjét: ki adta ki az az utasítást, hogy ne a postások
vigyék ki a kopogtató cédulákat, hanem ezt társadalmi munkában
bízzák rá emberekre, adott esetben még gimnazistákra is, akiket nem
lehet ellenőrizni?
- Voltaképpen arra semmiféle jogi előírás nincsen, hogy a
választásról szóló értesítéseket, ezeket az úgynevezett kopogtató
cédulákat hogyan kell eljuttatni a választópolgárokhoz. A helyi
választási szervek azt a legcélszerűbb és a legjobb, legolcsóbb,
legracionálisabb megoldást választják, amit csak tudnak.
- A helyi tanácsok határozták meg, hogy kik legyenek azok a
társadalmi munkások, akik szétviszik a lapokat?
- Igen, hát kérném szépen erre hagyományos megoldások alakultak
ki a korábbi választások során, és nem tartalmaz semmiféle központi
utasítás erre vonatkozó intenciót, csupán ki kell küldeni az
értesítéseket, annak érdekében, hogy a választójogosult
állampolgárok tudják, hogy szerepelnek a választók nyilvántartásában
és, hogy milyen sorszám alatt szerepelnek. Azért kérjük mi a
választópolgárokat, hogy hozzák magukkal az értesítéseket, hogy
könnyebben megtalálják a szavazatszámláló bizottságok a szavazás
napján. (folyt.)
1989. november 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Elnézést kér a BM... - 1. folyt.
|
- Sajnos a mai reggelen az szerepelt a rádió adásában, hogy nem
kell kopogtató cédula.
- A magyar rádió adásában?
- Így van. És ezt mintegy az én számba adják. Ez a
következőképpen zajlott: vasárnap este felhívott a Magyar Távirati
Iroda tudósítója, és azt kérdezte tőlem: Hogyan szavazhat az, aki
nem kapott kopogtató cédulát, illetőleg ennek hiánya akadálya-e a
szavazásnak? Én erre azt válaszoltam, hogy nem akadálya, hiszen,
hogy valaki szavazhat-e avagy sem, nem a kopogtató cédula dönti el,
hanem az, hogy a törvény szerint van-e választójoga. Akinek van
választójoga, az szerepel a választók nyilvántartásában. Ez a
bizonyos értesítés, ez csupán egy gesztus, egy adminisztratív
segítőeszköz arra, hogy tájékoztatja a választópolgárokat, hogy ők
választójogosultak és szerepelnek a választók nyilvántartásában, a
többi pedig, hogy milyen sorszám alatt és egyebek, az ahhoz nyújt a
választás lebonyolító szerveknek segítséget, hogy a szavazás napján
könnyebben megtalálják ebben a nyilvántartásban.
Itt további kérdés az: Ha valaki nem kapott kopogtató cédulát,
akkor mi a teendője? Azt javasoljuk, hogy feltétlenül menjenek el a
helyi tanácshoz, tisztázzák, hogy miért nem kapott. Ha van
választójoga, szerepel a nyilvántartásban, akkor haladéktalanul
megkapja ezt az értesítést - ha nincsen, akkor pedig a tanácsnál ezt
pótolják. Utána néznek, hogy miért nem szerepel a nyilvántartásban.
Ha a választójogosultságából kizárt, akkor pedig nem tudja a tanács
felvenni. Ha itt az állampolgár, a választópolgár és a tanács között
ebben vita van, akkor a bíróságok döntik el az ő jogosultságát.
(folyt.)
1989. november 20., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Elnézést kér a BM... - 2. folyt.
|
- Erre mondjuk már vasárnapig valószínűleg nem lenne idő. A
nyilvántartásba milyen alapon kerülnek bele a választók a november
26-iki népszavazáshoz?
- Az Állami Néppeségnyilvántartó Hivatal Magyarországon az az
autentikus szerv, amely az állampolgárokat nyilvántartja, méghozzá
állandó és ideiglenes lakóhelyük szerint. A választók
nyilvántartását az állandó lakóhely szerint készítik el,
mindazokról, akiknek választójoguk van.
Itt számos félreértés és számos vita van arról, hogy itt az ÁNH
ugye olyanoknak is ad értesítést, akik már régen elköltöztek onnan.
- Vagy meghaltak?
- Vagy meghaltak. Kérném szépen, ami az elköltözötteket illeti,
hát aki nem jelentkezett ki az 5-10-15 éve bérelt lakásából, azt az
állami népességnyilvántartás nem tudja nyomon követni, mert nem kap
róla impulzust, nem kap értesítést.
Ami pedig elhalálozottakat illeti: szeretném jelezni, hogy annak
idején, amikor az állami népességnyilvántartást megszervezték, akkor
az alap-adatbázisba szerepeltek olyan hibák, amelyekben az
elhaltakat nem sikerül törölni. Most mindent megtett az állami
népességnyilvántartás ennek a korrigálására - ha mégis előfordulna ez
a fájdalmas eset, amit mi nagyon szégyenlünk és röstellünk, hogy
fájdalmat okozunk ennek a hozzátartozóinak, akkor erről a helyről is
szíves elnézést kérek. Nagy bűnünk ez, hogy ezt még nem sikerült
korrigálni, borzasztónak tartjuk magunk is.
- Ez egyrészt a hozzátartozónak is fájdalmas, másrészt pedig
az arányokat torzíthatja, hiszen hogyha már kiküldték a cédulát és
nyilvántartásban van egy halott, akkor az abba a kategóriába esik,
mint aki nem ment el szavazni, tehát a részvételt rontja. Ezt hogy
próbálják kiküszöbölni?
- Természetesen erre gondolunk és ezt az anomáliát a választási
szisztémánk azonnal kiküszöböli, tehát ezek nem az ön által jelzett
módon szerepelnek az eredmények összesítésében. +++
1989. november 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|