|
|
 |
|
 |
Japán, az enyhülés és Kelet-Európa támogatása
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 7. kedd (MTI-tud.) - A kelet-nyugati enyhülés rövid távon látszólag nem szolgálja Japán érdekeit, erre mutat rá a The Japan Economic Journal egyik elemzése. Eszerint a hidegháborús időszakban a Nyugatnak nem volt más választási lehetősége, mint a nézeteltéresek szőnyeg alá söprése, mivel az egységnek abszolút elsöbbsége volt. A valódi enyhülés azonban nagymértékben csökkentette a Nyugat egységének a szükségességét, ami Japán számára azt eredményezte, hogy a szigetország váltotta fel az Egyesült Államok szemében az első számú ellenség eddigi szerepét betöltő Szovjetuniót - ha nem is katonai, de gazdasági értelemben.
Ebben a helyzetben azonban Japán nem szorítkozhat csupán a
passzív szemlélődő szerepére és azzal sem érheti be, hogy azon
vitázik, hogy az enyhülés hogyan hat a szigetországra. Ehelyett
inkább azzal kell Tokiónak törődnie, hogy az enyhülést hogyan tudja
méginkább előmozdítani és szolgálni - mutat rá a japán lap. Egy
másik - ugyanebben az orgánumban megjelent - elemzés meg is adja a
receptet, hangsúlyozva, hogy a globális hatalom poziciójából kell,
hogy a távol-keleti ország támogassa a kelet-európai demokratikus
mozgalmakat Ez még akkor is így van, ha a térség hagyományosan nem tartozik
Japán érdekszférájába. Az írás a három leginkább érintett tárcánál -
a külügyminisztériumnál, a pénzügyminisztériumnál, valamint a
külkereskedelmi és ipari minisztériumnál - folyó munkát ismertetve
valószínűsíti, hogy a mérlegelések kora lejárt és gyors döntés
várható, mivel november végéig Japánnak is le kell tennie a
brüsszeli ,,24-ek,, asztalára a maga javaslatát. Ez a javaslat első
lépésben valószínű, hogy csak 80 millió dollárra vonatkozik, amiből
40 milliót fordítanak a lengyelországi élelmiszer gyorssegélyekre, a
másik negyven millió pedig Lengyelország és Magyarország osztozik.
A devizát több száz szakember Japánban történő képzésére és
környezetvédelmi tervek kivitelezésére fordítva.
Az írás azonban kilátásba helyezi azt is, hogy ennél lényegesen
nagyobb Japán segítségnyújtási program lát napvilágot a jövő évben.
Az elemzés határozottan különbséget tesz Lengyelország, mint a
gazdaságilag legkevésbé vonzó kelet-európai ország és a japán
vállalatok számára sokkal kedvezőbb Magyarország között. Ebbe a
gondolatmenetbe vág a Nihon Keizai Simbun címoldalas elemzése arról,
hogy milyennek ítélik a japán szakértők a magyar gazdasági
környezetet. (folyt.)
1989. november 7., kedd 11:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|