|
|
|
|
Az Országgyűlés döntései - Törgyessy-interjú
|
-------------------------------------------- München, 1989. október 31. (SZER, Késő esti mai nap) - A parlamenti ülés szünetében munkatársunk, Kasza László a szabaddemokraták szóvivőjével, Tölgyessy Péter államjogásszal készített interjút: - Rövid fél óra alatt a parlament megszavazott három törvényjavaslatot. Az egyik a népszavazás abban az ügyben, abban a négy kérdésben, amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége terjesztett elő. Ennek értelmében november 26-ikán felteszik a kérdést népszavazásra. Tölgyessy Péter Mi a véleményed, mi a reakciód erre a döntésre? - Először is megnyugvással tölt el, hogy amit ma döntöttek, az jobb javaslat volt mint a tegnapi. Legalább abban a kérdésben, hogy az elnökválasztás nem esik egybe a mi népszavazásunkkal, illetve nem közvetlenül egy vagy két héttel később van. Ebben megnyugató volt a parlamentnek a döntése, mert nem kezdődhet el a hivatalos kampány a népszavazás eredményének ismerete nélkül. Ami ellenben aggasztó, hogy megváltoztatták a kérdések sorrendjét, s egy apró fontos szót kihagytak, a "szabad" szót kihagyták a kérdésekből, mondván, hogy ez a szó jogilag nem értelmezhető. - Talán hogy közérthető legyen a dolog, a szövegben az volt, hogy a köztársasági elnököt a szabad parlamenti választások után válasszák meg. A "szabad" szót kihagyták belőle, mert - ahogy ezt tegnap az egyik képviselő megindokolta - ez a parlament ne vonja kétségbe saját maga jogos létét, voltát. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Törgyessy - 1. folyt.
|
- Ez még nem volna túl nagy baj. Ami gondot jelent és szerintem törvényellenes volt, hogy a kérdések alá magyarázatokat, manipulatív magyarázatokat fűztek. Ezzel orientálni akarják a választópolgárt hogy úgy szavazzon, ahogy nekik tetszik. Azt hiszem, a törvény azt írta elő, hogy a kérdéseket kell feltenni, magyarázatokat természetesen mondhat mindenki, ahogy akar - sajtóban, rádióban, televízióban -, de ne a szavazólapon. Ez az egyik gond. - Egy pillanatra álljunk meg itt: a parlament viszont megszavazta azt, hogy igenis a kérdéseket fel lehet tenni. Mint jogászt kérdezlek: hogy van ez tulajdonképpen? A parlament jogi kérdésekhez nem mindig értő tagjai megszavazhatnak egyszerűen olyan dolgot, amelyikre kimondott törvény van? - Nincs még Magyarországon alkotmánybíróság. Elvileg jogértelmezésre vállalkozhatnak. Ha lenne alkotmánybíróság, azonnal keresetet indítanánk az alkotmánybíróság előtt ebben az ügyben, de jelenleg nem tehetünk ez ellen semmit sem. Nincsen eszköz a kezünkben. A másik dolog, ami aggályos volt: a címer-ügy. Köztudomású, hogy a kormány kezdeményezte a népszavazást a címer-ügyben, azért, hogy megédesítse az elnökválasztást. Ki is tűzték az elnökválasztással egyidőben, januárban, karácsony után. Tehát nem lesz a magyar állampolgárnak meg az az öröme, hogy a köztársaság kikiáltása után megkapja az új címert. Jó ideig a régi címer mellett kell élni. A másik dolog, ami legalább ennyire fontos, az, hogy ez 250 millió forintba kerülhet. Ha úgy dönt a magyar nép, hogy nem kell elnökválasztás, akkor 250 millió forintért tartanak egy külön népszavazást a címer-ügyben. Ez egész egyszerűen pazarlás. Semmi oka nem volt annak, hogy a címer-ügyben való népszavazás ne a négy kérdésben való népszavazással együtt tűzzék ki. Nyilvánavalóan az az ok, hogy politikailag ez kedvezőbb így a kormánynak. De mind a jog, mind az elemi etika, mind a demokratikus átmenet azt kívánná, hogy ez ne így történt volna meg. +++
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|