|
|
 |
|
 |
Országgyűlés, népszavazás - Haraszti-nyilatkozat
|
------------------------------------------------
London, 1989. október 31. (BBC, Panoráma) - Magyarországon ma
határozott az Országgyűlés az elnökválasztás kiírásának ügyében és
egyben a Szabad Demokraták Szövetsége által kért népszavazás
kérdésében is, aminek az egyik eldöntendő kérdése éppen az
elnökválasztás módja és időpontja. Több mint 200 ezer ember írta alá
a népszavazási kérvényt, tehát lehet tömegnyomásról beszélni.
Első helyen a kezdeményezést elindító szabaddemokraták
véleményét kértük ki: felhívtam Haraszti Miklóst, a szövetség
sajtószóvivőjét, hogy mondjon véleményt az Országgyűlés mai
határozatáról:
- Hosszas vajúdás után ma az Országgyűlés feltette a koronát
eddigi csodás teljesítményére. Tekintettel arra, hogy a 200 ezer
magyar állampolgár követelésére, hogy népszavazáson dönthessen
azokban a kérdésekben, amelyeket az SZDSZ mint a hatalomátmentés
kísérleteit jellemzett, nem tehettek mást, mint hogy kiírják a
népszavazást, megkísérelték legalább, hogy - megcsúfolva a jog
minimumát is - olyan mértékben lehetetlenné tegyék ennek a
kezdeményezésnek a tiszta befejezését, jogszerű befejezését,
amennyire csak lehetséges: kiírták ugyan a népszavazást november
26-ikára, azonban megváltoztatták a kérdéseket.
A döntő kérdést változtatták meg: kivették belőle ugyanis a
szabad szót. A jogi bizottság előadója a parlamentben elmondta:
milyen jogon kérjük azt, hogy a népszavazási kérdésben a szabad
országgyűlési választások előtt kérdés szerepeljen az
elnökválasztáson, milyen alapon mondjuk azt, hogy az 1985-ös
választás nem volt szabad? Azt hiszem, ez mindent elmond az
Országgyűlés intencióiról. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Haraszti - 1. folyt.
|
- A 200 ezer állampolgár azt kérte, hogy a hatalomátmentés
ügyében - tehát a munkásőrség megszüntetése, a pártszervezetek
munkahelyi jelenléte, a pártvagyonról való elszámolás az
adófizetőknek és az elnökválasztás, a szabad választások előtt, vagy
után -, tehát ezekben a kérdésekben a nép dönthessen. Ezeket a
kérdéseket az kapcsolja össze, hogy ezek mind az uralkodó párt
hatalomátmentési kísérletei.
Időközben az Országgyűlés két kérdésben úgy döntött, ahogy a
népszavazók nyilván eleve szerették volna szemben az uralkodó párt
ajánlatával, mégis a munkásőrség teljes, jogutód nélküli
feloszlatása és a pártnak a munkahelyekrők való kivonulása mellett
döntöttek - nyilvánvalóan ennek a nyomásnak a hatására. Más
kérdésben halogatták a döntést - így a pártvagyonról való elszámolás
ügyében -, és továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy elnökválasztás
legyen a szabad választások előtt, tehát az egypártrendszeren belül
még és nem a többpártrendszerben.
A mai döntésükkel kiírták a népszavazást, de mint mondtam
megváltoztatták a döntő népszavazási kérdést. A kérdés ugyanis úgy
hangzott: csak a szabad országgyűlési választások után legyen-e
elnökválasztás? Ebből vették ki a "szabad" szót, s ezzel szemben
úgynevezett magyarázatokat tettek rá a népszavazási lapra. A
magyarázatokba pedig belefoglalták az ő propaganda-magyarázatukat,
miszerint itt nem arról döntünk, mint amit mi kértünk, hogy döntsük
- hogy vajon a szabadság pillanata előtt, vagy azután válasszunk
magunknak elnököt? - hanem valójában arról dönt a nép, hogy a nép
válassza-e az elnököt, vagy pedig a parlament. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Haraszti-interjú - 2. folyt.
|
Természetesen ez hamis és csak propagandisztikus célokat
szolgáló beállítás, hiszen a döntő kérdés az időpontban nem a módja
a választásnak, hanem az, hogy vajon a kommunista párt megméretése
után kerüljön-e sor a kommunista párt elnökjelöltjére való döntésre,
vagy az előtt.
- Meg van elégedve ezzel a megoldással, vagy ennél többet
szeretett volna?
- Természetesen az, hogy kiírták a népszavazást, automatikus
követkzeménye annak a sikernek, hogy 200 ezer ember írta alá. Ebben
a tekintetben tehát különös elégedettségünk nincs, a jog teljes
megcsúfolása lett volna, ha nem írják ki a népszavazást. Minden más
tekintetben azonban az történt, hgoy megcsúfolták a jogot, ugyanis
nem lett volna szabad kiírniuk az elnökválasztás időpontját, hiszen
erről lesz a népszavazás. Ezzel elindították az elnökválasztási
kampányt, s ezzel elindul az elnökjelöltek versengése is - pontosan
az, amit meg szeretett volna akadályozni az a 200 ezer állampolgár,
aki ezt kérte.
- Tulajdonképpen értelmetlenné tették a népszavazást?
- Értelmetlenné tették a népszavazást, és arra hivatkozva, hogy
mi pazaroljuk a nép pénzét azzal, hogy ezt a népszavazást kiírjuk,
elképesztő pazarlásba fogtak. Ugyanis ráadásul azt a népszavazást,
amit a kormány javasolt - hogy a címer ügyében is döntsön a nép -,
nem kapcsolták össze a mi népszavazási ajánlatunkkal, hanem azt a
január 7-iki elnökválasztási szavazáshoz kötötték, megkockáztatva
még azt is, hogy esetleg például úgy dönt a választópolgár, ahogy mi
szerettük volna, hogy ne legyen elnökválasztás a szabad választások
előtt. Ebben az esetben viszont már csak a címer miatt el kell
menniük az embereknek esetleg a népszavazásra. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Haraszti-interjú - 3. folyt.
|
Az Országgyűlés pontosan ugyanúgy döntött ebben a kérdésben is,
ahogy eddig megszoktuk tőle: saját elhaló hatalmának a védelmében.
Ennek ellenére reméljük, hogy a választópolgárok meg fogják érteni
azt, hogy miért volt szükség erre, hogy miért kell úgy dönteniük,
hogy ne választhassunk elnököt mindaddig, amíg az egypártrendszernek
állampárti hatalmai vannak, ameddig nincs esélyegyenlőség, ameddig
nem jött el meg a szabadság pillanata, vagyis nem történt meg a
szabad országgyűlési választás.
- Egy pillanatra térjünk át Bős-Nagymarosra. Bejelentés történt
ma a csehszlovák kormány részéről, hogy igenis kártérítést fognak
követelni, sőt fenyegetőztek, hogy el tudják terelni a Dunát.
- Nagyon remélem, nem lesz idejük ennek az eszeveszett
gyülölködő lépésnek a kivitelezésére. Véleményem szerint előbb kerül
súlyos bajba a rendszerük, semhogy ezt a mind a két nép érdeke ellen
való csúnya cselekedetet végre tudnák hajtani. +++
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|