|
|
|
|
Országgyűlés, népszavazás - Haraszti-nyilatkozat
|
------------------------------------------------ London, 1989. október 31. (BBC, Panoráma) - Magyarországon ma határozott az Országgyűlés az elnökválasztás kiírásának ügyében és egyben a Szabad Demokraták Szövetsége által kért népszavazás kérdésében is, aminek az egyik eldöntendő kérdése éppen az elnökválasztás módja és időpontja. Több mint 200 ezer ember írta alá a népszavazási kérvényt, tehát lehet tömegnyomásról beszélni. Első helyen a kezdeményezést elindító szabaddemokraták véleményét kértük ki: felhívtam Haraszti Miklóst, a szövetség sajtószóvivőjét, hogy mondjon véleményt az Országgyűlés mai határozatáról: - Hosszas vajúdás után ma az Országgyűlés feltette a koronát eddigi csodás teljesítményére. Tekintettel arra, hogy a 200 ezer magyar állampolgár követelésére, hogy népszavazáson dönthessen azokban a kérdésekben, amelyeket az SZDSZ mint a hatalomátmentés kísérleteit jellemzett, nem tehettek mást, mint hogy kiírják a népszavazást, megkísérelték legalább, hogy - megcsúfolva a jog minimumát is - olyan mértékben lehetetlenné tegyék ennek a kezdeményezésnek a tiszta befejezését, jogszerű befejezését, amennyire csak lehetséges: kiírták ugyan a népszavazást november 26-ikára, azonban megváltoztatták a kérdéseket. A döntő kérdést változtatták meg: kivették belőle ugyanis a szabad szót. A jogi bizottság előadója a parlamentben elmondta: milyen jogon kérjük azt, hogy a népszavazási kérdésben a szabad országgyűlési választások előtt kérdés szerepeljen az elnökválasztáson, milyen alapon mondjuk azt, hogy az 1985-ös választás nem volt szabad? Azt hiszem, ez mindent elmond az Országgyűlés intencióiról. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Haraszti - 1. folyt.
|
- A 200 ezer állampolgár azt kérte, hogy a hatalomátmentés ügyében - tehát a munkásőrség megszüntetése, a pártszervezetek munkahelyi jelenléte, a pártvagyonról való elszámolás az adófizetőknek és az elnökválasztás, a szabad választások előtt, vagy után -, tehát ezekben a kérdésekben a nép dönthessen. Ezeket a kérdéseket az kapcsolja össze, hogy ezek mind az uralkodó párt hatalomátmentési kísérletei. Időközben az Országgyűlés két kérdésben úgy döntött, ahogy a népszavazók nyilván eleve szerették volna szemben az uralkodó párt ajánlatával, mégis a munkásőrség teljes, jogutód nélküli feloszlatása és a pártnak a munkahelyekrők való kivonulása mellett döntöttek - nyilvánvalóan ennek a nyomásnak a hatására. Más kérdésben halogatták a döntést - így a pártvagyonról való elszámolás ügyében -, és továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy elnökválasztás legyen a szabad választások előtt, tehát az egypártrendszeren belül még és nem a többpártrendszerben. A mai döntésükkel kiírták a népszavazást, de mint mondtam megváltoztatták a döntő népszavazási kérdést. A kérdés ugyanis úgy hangzott: csak a szabad országgyűlési választások után legyen-e elnökválasztás? Ebből vették ki a "szabad" szót, s ezzel szemben úgynevezett magyarázatokat tettek rá a népszavazási lapra. A magyarázatokba pedig belefoglalták az ő propaganda-magyarázatukat, miszerint itt nem arról döntünk, mint amit mi kértünk, hogy döntsük - hogy vajon a szabadság pillanata előtt, vagy azután válasszunk magunknak elnököt? - hanem valójában arról dönt a nép, hogy a nép válassza-e az elnököt, vagy pedig a parlament. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Haraszti-interjú - 2. folyt.
|
Természetesen ez hamis és csak propagandisztikus célokat szolgáló beállítás, hiszen a döntő kérdés az időpontban nem a módja a választásnak, hanem az, hogy vajon a kommunista párt megméretése után kerüljön-e sor a kommunista párt elnökjelöltjére való döntésre, vagy az előtt. - Meg van elégedve ezzel a megoldással, vagy ennél többet szeretett volna? - Természetesen az, hogy kiírták a népszavazást, automatikus követkzeménye annak a sikernek, hogy 200 ezer ember írta alá. Ebben a tekintetben tehát különös elégedettségünk nincs, a jog teljes megcsúfolása lett volna, ha nem írják ki a népszavazást. Minden más tekintetben azonban az történt, hgoy megcsúfolták a jogot, ugyanis nem lett volna szabad kiírniuk az elnökválasztás időpontját, hiszen erről lesz a népszavazás. Ezzel elindították az elnökválasztási kampányt, s ezzel elindul az elnökjelöltek versengése is - pontosan az, amit meg szeretett volna akadályozni az a 200 ezer állampolgár, aki ezt kérte. - Tulajdonképpen értelmetlenné tették a népszavazást? - Értelmetlenné tették a népszavazást, és arra hivatkozva, hogy mi pazaroljuk a nép pénzét azzal, hogy ezt a népszavazást kiírjuk, elképesztő pazarlásba fogtak. Ugyanis ráadásul azt a népszavazást, amit a kormány javasolt - hogy a címer ügyében is döntsön a nép -, nem kapcsolták össze a mi népszavazási ajánlatunkkal, hanem azt a január 7-iki elnökválasztási szavazáshoz kötötték, megkockáztatva még azt is, hogy esetleg például úgy dönt a választópolgár, ahogy mi szerettük volna, hogy ne legyen elnökválasztás a szabad választások előtt. Ebben az esetben viszont már csak a címer miatt el kell menniük az embereknek esetleg a népszavazásra. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Haraszti-interjú - 3. folyt.
|
Az Országgyűlés pontosan ugyanúgy döntött ebben a kérdésben is, ahogy eddig megszoktuk tőle: saját elhaló hatalmának a védelmében. Ennek ellenére reméljük, hogy a választópolgárok meg fogják érteni azt, hogy miért volt szükség erre, hogy miért kell úgy dönteniük, hogy ne választhassunk elnököt mindaddig, amíg az egypártrendszernek állampárti hatalmai vannak, ameddig nincs esélyegyenlőség, ameddig nem jött el meg a szabadság pillanata, vagyis nem történt meg a szabad országgyűlési választás. - Egy pillanatra térjünk át Bős-Nagymarosra. Bejelentés történt ma a csehszlovák kormány részéről, hogy igenis kártérítést fognak követelni, sőt fenyegetőztek, hogy el tudják terelni a Dunát. - Nagyon remélem, nem lesz idejük ennek az eszeveszett gyülölködő lépésnek a kivitelezésére. Véleményem szerint előbb kerül súlyos bajba a rendszerük, semhogy ezt a mind a két nép érdeke ellen való csúnya cselekedetet végre tudnák hajtani. +++
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|