|
|
|
|
Tölgyessy Péter a népszavazásról
|
-------------------------------- München, 1989. október 30. (SZER, Magyar híradó) - Tölgyessy Pétert, a népszavazás javaslatának egyik értelmi szerzőjét kérdezem itt a parlamenti folyosón, hogy vajon győzelmi érzése van-e, hiszen kiírta végül is, illetve javasolja a kormány a parlamentnek a népszavazás kiírását? - Hát nem állíthatom, hogy győzelmi érzésem volna, én azt hittem, hogy a Magyar Köztársaság kikiáltásával már egy jogállamban élünk és ehhez képest természetesnek tartottam, hogyha megvan az aláírás, úgy kiírják a népszavazást. Ennyi történt. Ez egy természetes dolog egy demokráciában. Ami ellenben rendkívüli módon aggályos és egészen megdöbbentő, először is, hogy a kérdések nem abban a sorrendben vannak, ahogy azokat feltettük, egyik kérdést meg is változtatták. - Ez melyik? - pontosítsuk ezt. - A kérdésünk úgy szólt, hogy feloszlassák-e jogutód nélkül a munkásőrséget? A hivatalos javaslatban csak annyi szerepel, hogy feloszlassák-e a munkásőrséget? Azt hiszem óriási a különbség a kettő között. Ami még ennél is nagyobb gondot jelent, hogy van magyarázat a kérdésekhez, amelyek majd eligazítják a választó polgárt, hogy hogy döntsön, ezek igencsak befolyásoló és megtévesztő szándékúak, hogy ne mondjam manipulatív szándék is van bennük. Az első kérdésünk - s talán most a legfontosabb kérdés - a köztársasági elnökválasztás időpontjára vonatkozik, nevezetesen arra, hogy itt és most kell köztársasági elnököt választani puccsszerűen, vagy pedig majd csak a szabad választások után. Ehhez képest egy hosszas magyarázat van arról, hogy ha nem most választanak köztársasági elnököt, akkor meg fogják fosztani a magyar népet attól a szuverén jogától, hogy ő elnököt válasszon. Mi nem ezt javasoltuk. Mi azt mondtuk, hogy most ne legyen köztársasági elnökválasztás, hanem csak a parlamenti választások után történjen meg ez az aktus. (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tölgyessy Péter a népszavazásról - 1. folyt.
|
Hosszas volna elmondani a többi kérdés-magyarázatra vonatkozó kifogásaimat, úgyhogy inkább arról beszélnék, hogy van egy másik általam nagyon hibásnak tartott lépésük, hogy terveznek egy másik népszavazást is. - Tehát talán, hogy a dátumoknál maradjunk a népszavazás kérdésében például a népszavazást kiírták november 26-ikára a ti négy javasolt kérdésetek ügyében. - Rá egy hétre, december 3-ikán akarnak tartani egy másik népszavazást és vele egyidejűleg egy államfő-választást. Na most az első kérdés: miből gondolják, hogy a magyar nép úgy fog dönteni, hogy kell elnökválasztás is? Nem gondolhatják ezt, dőlhet el így is, dőlhet el úgy is. Akkor minek egy hét alatt két népszavazást megtartani? Ez aztán pazarlás az adófizetők pénzével. Takarékossági szempontok alapján csak egyetlenegy dolgot lehet elfogadni: a két népszavazást egyidőben megtartani. Minden más megoldás súlyos pazarlás az adófizetők pénzével. A másik dolog: ki szabad-e tűzni az elnökválasztást jó előre? Nyilvánvalóan nem szabad, mert az elnökválasztás nem akkor kezdődik, mikor az emberek beikszelik a nevek mellé a jeleket, hanem akkor, amikor kitűzik az elnökválasztást. Képzeljük el, kitűzik az elnökválasztást, az emberek elkezdenek aláírást gyűjteni, az elnökjelölteket bemutatják, tévéviták folynak, plakátok százezrei készülnek, szórólapok, az egész ország lázban ég és végül kiderül, hogy ez az egész fölösleges volt, már a nép úgy döntött, hogy nem is kell ez az egész. Micsoda pazarlás emberrel, energiával egyrészről, másrészt pedig egyértelműen manipulatív hatású. Ha az emberek beleélik magukat az elnökválasztásba, akkor már akarnak is elnököt választani. Én nagyon csalódott vagyok most, én azt hittem, hogy a magyar Országgyűlés fel fog tudni nőni a Magyar Köztársasághoz és jobb lett volna, hogyha korrekt módon kitűzték volna a két népszavazást, és aztán a népszavazás döntésének a függvényében később döntöttek volna a köztársasági elnökválasztás kitűzéséről. (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tölgyessy Péter a népszavazásról - 2. folyt.
|
- Mi az érzésed, hogy a parlament abban a formájában el fogja fogadni ezeket a törvényjavaslatokat, ahogy azt a kormány előterjesztette? - Nem a kormány volt a hivatalos előterjesztő, nem tudom kik fogalmazták a szöveget, mindenesetre a papíroson az Országgyűlés Jogi és Igazságügyi Bizottsága szerepel, én félek, hogy amilyen hangulat van ebben az Országgyűlésben - ugyan ez már nem az az Országgyűlés, ami régen működött és sokféle kormány mellett szavaznak -, de itt azt fogják elfogadni, ami az MSZP-nek kedvező álláspont és nagyjából egészében azt, ami az előterjesztésben szerepel. - Van valami lehetőségetek ez ellen tiltakozni? - Van, például most is adom ezt az interjút, én úgy érzem, hogy ez egy skandalum, ezt nem lett volna szabad így megcsinálni. - Köszön a beszélgetést Tölgyessy Péternek. +++
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|