|
|
 |
|
 |
Békés átmenet - kilátás újabb pártválságra 14.
|
Washington, 1989. október 24. (Amerika Hangja, Thassy Jenő) - A
vonal túlsó végén a kiváló magyar szakértő politológus, dr. Tőkés
Rudolf. A forradalom 33. évfordulóját ünnepelték Budapesten tegnap.
Dr. Szűrös Mátyás, a parlament jelenlegi elnöke, aki a választásokig
az ideiglenes elnöke is lesz - hogyha helyes az információ - az
országnak, köztársaságnak nyilvánította Magyarországot. El tudtál
volna képzelni két évvel ezelőtt egy ilyen évfordulót?
- Semmiféleképpen. Én úgy hiszem, hogy a magyarországi politikai
folyamatok rendkívül felgyorsultak és ha szabad egy kicsit
optimistán nyilatkozni, úgy érzem, hogy az 1956-os forradalom
követeléseinek jelentős százaléka, majdnem mindegyike vagy
megvalósult, vagy megvalósulóban van. Ez egy történelmi tény,
tudnánk a részletekről beszélni, de a Magyar Köztársaság
kikiáltásának nagyon fontos szimbolikus értékei vannak, politikai,
ideológiai vonatkozásai és én úgy hiszem, hogy az ország megint
átlépett egy visszavonhatatlan előrehaladási úton. Én nagyon bízom
abban, hogy a következő hónapokban az átmenet békés lesz.
- A jelek arra mutatnak, hogy fantasztikus változások vannak
egyebütt is, mint Kelet-Németországban, ahol a szakszervezetek
helyett egy szabad szakszervezet van alakulóban, ellenzéki politikai
hangok, az új vezető megváltozott magatartása. Milyen befolyása volt
a magyar forradalomnak minderre?
- Történelmileg nyilvánvalóan nagy befolyása volt, noha 32-33 év
távolságából ezt nagyon nehéz megítélni. Nyilvánvalóan a magyar
forradalom 1956-ban egy folyamatot indított el Kelet-Európában, mely
végeredményben bizonyította a szovjet birodalmi koncepció
életképtelenségét és egyúttal bizonyította azt is, hogy
Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Kelet-Németország népe
mindig is és most is és a jövőben is Eurápához fog tartozni.
(folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
|
|
- Békés átmenet - kilátás újabb pártválságra - 1. folyt.
|
- A szakadék a népek és a vezetők között mutatkozott erősen
Lengyelországban, Magyarországon és a Szovjetunióban is, de úgy
tűnik, hogy egyáltalában nem Bulgáriában, Romániában,
Csehszlovákában. Mi a véleményed ezekről az országokról?
- Én úgy vélem, hogy Csehszlovákiában a változások sokkal
hamarabb fognak megtörténni, mint ahogy ezt mi hisszük. Az az
érzésem, hogy egyrészt a Nyugat-európai Közösség, másrészt az
Egyesült Államok nagy nyomást gyakorolt Csehszlovákiára, hogy újra
átgondolja eddigi politikáját, illetőleg a nyitás és a reformok
útjára lépjen. Ez nagyon valószínű hogy meg fog történni a következő
hónapok folyamán.
Ami Romániát illeti, hát a jó isten tudja csak, hogy ez a
Ceausescu-féle diktatúra mikor fog megszűnni. Nyilvánvalóan nagy
felfordulás lesz majd ott, de az igazság az, hogy erről még jósolni
sem szabad, hiszen annyira hiányában vagyunk a megbízható
ismereteknek.
Bulgária esete egy kicsit más. Noha én úgy érzem, hogy
erkölcsileg a török kisebbség kiűzése nagyon megbélyegzi ezt a
vezetést és én attól tartok, hogy bolgár etnikumi többség támogatta
ezt a politikát és ha ez igaz, akkor van egy olyan közös bűntudat,
ami nagyon megnehezíti a bolgár nép, az állam Európába való
visszatérését.
- Az évfordulóval kapcsolatban kezdtük a beszélgetést. Úgy
tűnik, hogy ahogy közeledett ez a 33. évforduló - ahogy mondod - az
események rendkívül felgyorsultak és nagyon az a benyomás itt kint
Nyugaton, azt hiszem osztod ezt a véleményt, hogy amit Magyarország
elindított az úgynevezett "vasfüggönynek" a lebontásával, az
gyorsította megint fel. Tehát megint valami történt, ahol
Magyarország volt az élesztő a kelet-európai színtéren. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
|
|
- Békés átmenet - kilátás újabb pártválságra - 2. folyt.
|
- Ez valóban így van, de megmondom egész őszintén, a magyar
történészeknek úgy hiszem van egy belső logikája. Mégpedig az, hogy
a gazdasági tönkremenést elkerülően a magyar kormány reálpolitikát
és még keményebb Nyugat felé való nyitást választott, és ezen
politika végrehajtása érdekében bizony olyan drasztikus lépések
történtek, mint a határzár felbontása, mint a nyugati államok és az
üzletemberek felé való még nagyobb nyitás, és ennél talán még
fontosabb is az ország egy olyan kiegyezési folyamat kezdete a
hatalom és a nép között. Ez az utóbbi persze nagyon lassan megy,
nagyon ellentmondásos, hiszen a hatalomban lévők soha jószándékukban
nem adták fel a hatalmukat.
Ezt bizonyítja talán legjobban a hónap eleji MSZP-kongresszus,
ahol voltak radikális reformhangok is, voltak konzervatív hangok is.
Szerintem egy elvtelen kompromisszum született, amire úgy hiszem a
válasz és a tiltakozás egy részben a nagy aláírásgyűjtő akciónak a
sikere, másrészben az MSZP-nek a tagtoborzási sikertelensége. Úgy
tűnik, hogy az MSZP nagy lépéshátrányban van a saját múltjával és az
ország igényeivel szemben és én attól tartok, hogy újabb pártválság
fog megszületni, de addigra remélhetőleg a helyzet annyira
konszolidálódik, hogy egy elnök lesz választva, illetőleg a szabad
választások felé egy zöldlámpás út születik.
- Mi a véleményed a jelen helyzetről az elnökválasztással
kapcsolatban? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
|
|
- Békés átmenet - kilátás újabb pártválságra - 3. folyt.
|
- A Nemzeti Kerekasztal nyilvánvalóan elfogadta a nem aláírók
kivételével a köztársasági elnök választásának a szükségességét,
hogy az történjen meg mihamarabb, főleg két célból. Egyik az, hogy a
Magyar Köztársaságnak legyen egy minden állampolgár által, illetőleg
a többségük által választott vezetője. Másodszor, egy integráns
személyiség, egy szimbólum jöjjön létre, mely az átmeneti időszakban
dolgokat rendben, tisztességesen kordában tud tartani.
Ez nyilvánvalóan egy ellentmondásos dolog, mert ugye a
szabaddemokratáknak ez nem tetszik. Ehhez nekik joguk van. Úgy tűnik
nekem, hogy a Demokrata Fórum és egyéb politikai pártok valóban
névértéken veszik ezt az elnökválasztási lehetőséget, hiszen már
többjük elnökjelöltet állított. A Demokrata Fórum Für Lajos
történészt, egy nagyon jó hírű és nagy közmegbecsülésnek örvendő
magyar embert.
- Az elnökválasztás november 25-iki lezajlására jósolni
természetesen nem lehet, mert továbbra is az aláírás, petíció
kimenetelétől függ. Szükséges az, hogy ilyen gyorsan megtörténjen ez
a választás, vagy pedig ráérne várni a jövő évig, a parlamenti
választásig véleményed szerint?
- Úgy érzem, hogy a magyar népben ég a vágy, hogy valamilyen
módon nyilvánosan és szabad körülmények között kifejezze akaratát.
Erre az elnökválasztás nyilvánvalóan az első alkalom. Minél
gyorsabban történik, azt hiszem annál jobb, mert rengeteg lefojtott
indulat van. Az emberek eltávolodtak a politikától, nem képesek
azonosulni az új politikai pártokkal, s így legalábbis időlegesen
ezt a hatalomnak, a népnek a hatalomtól való eltávolodását
valemnnyire lelassítja, illetőleg lehetővé teszi a gyorsabb
átmenetet egy valós szabad választások és hát a demokrácia születése
felé. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Békés átmenet - kilátás újabb pártválságra - 14/4. folyt.
|
- Azt mondtad, hogy a pártválságot elodázta egy nem egészséges
kompromisszum és valószínű, ez az elodázott válság ismét felbukkan.
Milyen formában gondolod ezt?
- Én úgy hiszem, hogy a kormány, tehát Németh Miklós, Horn Gyula
és egyebek által fémjelzett pragmatikus politikának nagyon kevés
köze van ahhoz a furcsa, ködös, önellentmondó, Nyers Rezső által
létrehozott ideológiai kompromisszumnak, ami a Magyar Szocialista
Párt születését jelezte.
Én úgy vélem, hogy ez a létező ellentmondás egyre élesebb lesz,
és amint az MSZP valóban reformer és valóban szocialista vezetői -
úgy mint Pozsgay Imre, Németh Miklós és a többiek - rá fognak
döbbenni, hogy ez a párt eltűnhet a süllyesztőben, ha nem úgy
fogalmazza magát újra, mint egy valódi szocialista párt, valóban
elkötelezve a teljes demokratizálás irányában, akkor a párt
szakadása biztos meg fog történni. A kérdés az, hogy ez a
választások előtt lesz, vagy a választások után. A választások után
nyilvánvalóan Nyers Rezsőnek és sok másnak, akik a népi demokratikus
platformból kerültek be az elnökségbe, távozniok kell, hiszen az
MSZP a jelenlegi előjelzések szerint csak csúfos vereséget
szenvedhet egy szabad választáson.
- A hétvége folyamán hallottuk a magyar külügyminisztertől a
szovjet csapatok visszavonását illető kérelmet is. Túl korainak
tartod ezt, vagy pedig természetes következménynek? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Békés átmenet - 5. folyt.
|
- Egyrészt természetes következménye - másrészt úgy hiszem, hogy
Horn Gyula és kollégái látnak egy lehetőséget, addig ütni a vasat,
amíg meleg alapon, mert talán ők is tartanak attól, hogy a
gorbacsovi vezetés meginog, illetőleg újra átgondolja kelet-európai
politikáját és megálljt kiáltanak a további minőségi változások
felé.
Én úgy hiszem, hogy Magyarország földrajzi fekvésénél fogva - a
szovjet biztonsági zóna déli részén - nagyobb lehetősége van annak,
hogy a szovjet csapatok mielőbb - hogy aztán mikor? - kivonuljanak.
Azokra a csapatokra nincsen szükség.
Amíg Magyarországnak a jelenlegi Varsói Szerződéssel kapcsolatos
elkötelezettségei még nem nyilvánosak, nem is tudjuk - noha az
Országgyűlés nagyon szeretné tudni -, hogy mi az, amivel
Magyarország tartozik a Szovjetuniónak, illetve a Varsói
Szerződésnek. Ezalatt nyilvánvalóan a magyar hadsereg vezetését és a
végső kontrollját értik, hogy aztán mikor lesz egy valóban független
és a parlament által ellenőrzött magyar fegyveres erő, hadsereg, ez
ugye a jövő zenéje. De akárhogy is történik, valahogy olyan
megoldást kellene találni, hogy a Szovjetunió ne érezze a magyar
leszakadást egy azonnali biztonsági fenyegetésnek.
- Ez amit mondtál, egy érdekes kérdést vetett fel bennem. Van
valami párhuzam Hongkong és Magyarország között? Ezt azért kérdezem
tőled, mert a hétvégén hosszas értekezések folytak a Brit
Államközösségnek a Kuala Lumpur-i találkozóján arról, hogy: mi lesz
Hongkong jövője és megvédhető-e Hongkong gazdasági integritása? Több
olyan vélemény hangzott el, hogy Kínának sokkal több haszna van
Hongkongból, hogyha megmarad annak ami - ma a legnagyobb
kereskedelmi parnere Kínának a Nyugat felé. Nem vonatkozhat ugyanez
Magyarországra is, és nem csökkenti ez a katonai értékét és növeli a
gazdasági értékét? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
|
|
- Békés átmenet - 6. folyt.
|
- Bár Magyarországnak legyen mondva, hogy abból az országból egy
szabad kereskedelmi zóna lesz. Nyilvánvalóan ez túl szép hogy igaz
legyen, de ugyanakkor Magyarország - ahogy a külügyi szakértők
korábban megfogalmazták - egy híd szerepet játszhat. Ezt egyre
mélyebben és egyre szélesebben megteheti, amelyből az országnak csak
haszna lehet anélkül, hogy akármilyen fenyegetést jelentsen ez a
Szovjetunió részére. Nyilvánvalóan egy bölcs külpolitika és egy
olyan kormány, mely a nemzet szabad akaratából megfogalmazott
támogatást élvez, nyilvánvalóan egy megfelelő alapot fog képezni
arra, hogy egy ilyen béke-zóna vagy semleges-zóna jöjjön létre, s
így aztán ha úgy tetszik, az osztrák semlegesség elvét inkább
keletebbre is tolva, valami új szülessen a nap alatt.
- És a Duna-konföderáció?
- Hát, ezek nagyon megnyerő, nagyon kedves álmok. Lehet hogy
abból lesz valami, de ahhoz egy kelet-nyugati közös újrafogalmazásra
lenne szükség, hogy: mi is ez a régió? Mit is jelent mindenkinek?
Kihez tartozik? - Kelet-Európához, vagy Isten ments saját magukhoz,
vagy a Nyugathoz, vagy a Kelethez.
Én attól tartok, hogy ez egy sokkal hosszabb történelmi folyamat
lesz. Előbb-utóbb oda kéne kilyukadnunk nyilvánvalóan, hogy aztán
ezt a körülmények lehetővé teszik? Hogy a szovjet belső fejlemények
ezt megengedik? - az egy egészen más kérdés. A magam részéről eléggé
szkeptikus és kicsit pesszimista vagyok ezzel kapcsolatban.
- Pesszimista vagy a jövő szovjet fejlődését illetően? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
|
|
- Békés átmenet - 7. folyt.
|
- Igen, mert nem tudom hogy létezik-e egy olyan bölcsesség,
mármint Moszkvában, hogy ezt a belső birodalmat valahogy
újraszervezzék, a függéseket újrafogalmazzák. Valami másfajta
autonómiát biztosítsanak a baltikumi, az ukrán- és a közép-ázsiai
etnikumoknak és a Szovjetunió valahogy újrafogalmazza a szerepét a
világban. Ez egy hosszú folyamat lesz, de ehhez egy Gorbacsov kell
és egy Gorbacsovot következetesen támogató politikai elit réteg.
Ilyen elit réteg még nem jött össze és ehhez idő kell. Minden
bizalmam, eléggé fatalista módon, Gorbacsov személyében van,
illetőleg az általa fémjelzett politikában.
- A forradalom évfordulójával kezdtük, végezzük is azzal.
Derűlátásról beszéltél. Zárva a beszélgetést a magyar közeljövővel
kapcsolatban továbbra is derűlátó vagy?
- Én feltételnül derűlátó vagyok, mert megmondom egész őszintén,
a derűlátáshoz nincsen józan és épkézláb alternatíva. Úgy tűnik,
hogy az a két kicsi, két kisebbség, tehát: a hatalmon lévő párt,
illetőleg az ellenzéki pártok megeggyeztek abban, hogy az országot a
katasztrófából kivezetik, és valahogy egy új hatalomelosztást fognak
létrehozni a szabad választások alapján. Ez a konszenzus nekem
nagyon meggyőző, valós és valóban az ország érdekeit figyelemben
tartja.
A kérdés az persze, hogy a szokásos magyar átok - a pártoskodás,
a civakodás, a koncok feletti veszekedés - mennyire fogja
beködősíteni az amúgy is nehéz átmeneti időszaknak a légkörét.
Én bízom abban, hogy a józanság végeredményben győzni fog, és
abban is, hogy már egyre önállóbb és egyre szuverénebb magyar
törvényhozás, egyre józanabb és pragmatikkusabb magyar kormány,
illetőleg vezető rétegek egy valós kompromisszumhoz fognak jutni a
következő két-három-négy-öt hónapban.
- Ámen. Köszönöm a beszélgetést. +++
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|