Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (15. rész) - Horváth 6.
Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. Amennyiben ugyanis - a választási folyamat egészére kiterjedően - az érintett választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés ellen a fővárosi, megyei, illetőleg a Legfelsőbb Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út, mint a választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a Parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nékülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai, hanem a nemzet sorsát érintő - általános társadalmi érdek. - A demokratikus jogállamba való békés politikai átmenet zálogát ma a nép által, demokratikusan választott köztársasági elnök stabilizáló funkciójában találhatjuk meg. A különböző politikai érdekek által szabdalt és politikai csatározásoktól átfűtött - a parlamenti választásokat megelőző - időszakban is elemi érdek az ország politikai stabilitása és kormányozhatósága. Ezért indokolt az ország lakosságához fordulni, hogy valamennyi választópolgár szavazatával közvetlenül nyilváníthasson véleményt a köztársasági elnök személyéről. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Utalt arra, hogy a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat egyszeri alkalomra készült. A javaslat mind a pártok, mind az önszerveződő állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Egyetlen jogi feltételként 50.000 támogató aláírás összegyűjtését írja elő a törvénytervezet a jelöléshez. A köztársasági elnök megválasztásához az állampolgárok nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szükséges. Erre tekintettel a javaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván meg ebben az esetben, mint az országgyűlési képviselők választásánál. Előfordulhat - figyelmeztetett -, hogy a szavazatok megoszlása miatt, csak a második választási fordulóban sikerül dönteni a köztársasági elnök személyéről; erre lehetőséget ad a törvénytervezet. (folyt. köv.) 1989. október 19., csütörtök 14:37
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »